Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-29 / 177. szám

A A technika történetéből A fárosz "Az alexandriai világítótor­nyot az ókor egyik leghatal­masabb technikai vívmányá­nak tartják. A kikötő bejára­tánál i. e. 300 és 280 között Szosztratosz és Knidosz görög építészek alkották. Alapja a tengervíznek legjobban ellen­álló üvegből készült. A 100 méter magas világítótorony a kikötő előtti Fárosz szigetén épült fel. Éjszakánként a leg­felső emeletén fával és szu­rokkal táplált tűz világított. Az ókor eme leghatalmasabb épít­ményét a szidoni Antipatrosz görög költő, i. e. 150—120-as években összeállított, a világ 7 csodája közé sorolta. Hír csak annyi maradt fe­lőle, hogy maradékait 1375-ben földrengés zúzta szét, hiába kutattak utána, csak a „fá­­fosz” szó — ami nemcsak vi­lágítótornyot, hanem „útmuta­tót,­­ nagy szellemet" is jelent - őrizte meg emlékét K. A. Az utókor elképzelése szerint ilyen lehetett az alexandriai vi­lágítótorony. Gyorsírók és gépírók küldött­­közgyűlése * A Magyar Gyorsírók és Gép­írók Országos Szövetségének szombati budapesti küldött­­közgyűlésén elfogadták azt a javaslatot, hogy a titkárnők a jövőben a szövetség égisze alatt tevékenykedjenek, s e szervezet képviselje szakmai ér­dekeit. A konferencia szervezői a gyorsírószövetséget kérték fel: teremtsen fórumot a titkárnők­nek véleményük kicserélésére, tapasztalataik összegzésére. A mostani küldött­közgyűlés igent mondott a titkárnőknek — ez­zel is erősítve tömegbázisát —, s ennek megfelelően módosí­totta alapszabályát. Dunántúli napló Félmillió vendég a Balatonnál Vasárnap már a főszezonra emlékeztetett a balatoni ide­genforgalom, becslés szerint a kirándulókkal, vikendezőkkel együtt mintegy félmillió ven­dég tartózkodott a vízparton. Az üdülővidéket megközelítő utakon, az idegenforgalmi központokban és a kompátke­lőknél gépkocsiáradat jelezte a szezonkezdet forgalmának hir­telen megélénkülését. A szál­lodákban, a motelekben és nyaralókban telt ház volt, a vikendezők így jobbára csak a kempingekben és a fizető ven­déglátó szolgálat magánnya­ralóiban jutottak szálláshoz. Zsúfolásig megteltek a stran­dok és a nap nagy részében gyakori volt, hogy egyidejűleg több mint ötezer utast szállí­tottak fedélzetükön a kompok. Egész nap úton volt a SZOT vitorlás flottája, amely a ki­rándulók népes csoportjait szállította Badacsonyba és Ti­hanyba. Ez volt az idei első nagyobb erőpróbája a tóparti kereskedelemnek és a vendég­látóiparnak. Kár, hogy nem hallgatták többen „Udvari” koncertek a tímárházban Kisebb személygépkocsi-kon­voj kanyargott tegnap délelőtt a Mecsek szerpentinjein, Kom­lóról Pécsre. A Komlói Mun­káskórus harminc-egynéhány tagja indult el saját jármű­veken a megyeszékhelyre, hogy a múzeumi zenés vasárnap délelőttök nyári programjában koncertet adjanak a Várostör­téneti és Munkásmozgalmi Mú­zeum tabáni hangulatot árasz­tó tímárházi udvarában. Sajnos nagyon kevesen gyűl­tek össze meghallgatni őket, jóllehet a kórus muzsikáló szín­vonala évtizedek óta jól ismert e tájon s voltaképp külföldön is. E délelőtti hangversenynek - amely voltaképp a Csont­­váry-matinék kihelyezett nyári rendezvénye - ilyen külföldi vonatkozása is van. Mint a kórusát röviden bemutató Tóth Ferenc Liszt-díjas karnnagytól megtudhattuk, az együttes a nyár hátra levő részében is komoly próbákat tart. Július 30-án ugyanis Finnországba in­dulnak, egy karjalai kisváros­ba, Jautseno-ba, hogy az ot­tani női kórus elmúlt évi ven­dégszereplését viszonozzák.­­ A Komlói Munkáskórus a re­mek akusztikájú udvarban megindító szépséggel tolmá­csolta reneszánsz alkotók, Hassler, Marenzio madrigál­jait; majd Tillai Aurél Bach, Liszt, s a Kodály-kortárs Piz­­zetti alkotásait, végül Bárdos Régi táncdalával zárta a mű­sorát a gyér, de lelkes hall­gatóság hálás köszönetnyilvá­nítása mellett. Az elmúlt nyáron megkez­dett „udvari” koncerteket az idén is folytatják. Legközelebb a Jeunesses nemzetközi ifjúsá­gi zenei tábor nemzetközi tá­borlakóinak kamaraegyüttesei adnak itt hangversenyt július 19-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel. W. E. Akár egész erdő is... Törpefák a lakásban Ültetvénykezdeményezés Pécsett. Fotó: Keresztes Zoltán Nyelvi tábor Siklóson Francia és angol nyelvi tábor nyílt a múlt héten Siklóson, az úttörő- és if­júsági táborban, amelyen a pécsi Köztársaság téri és Jókai úti Általános Is­kola huszonnégy-huszon­­négy tanulója vehet részt. Az új tehetséggondozó tá­bort elsősorban hatodikos és hetedikes tanulók szá­mára szervezte a két isko­la vezetősége és szülői munkaközössége. Francia nyelvből a szakmai irányí­tást Baumann Anna és Megyeri Ilona, angol nyelvből Csaba Zita és Ko­vácsné Vaskúti Gabriella vállalta a június 30-i tá­borzárásig. A foglalkozá­sokon fantáziajátékok, szi­tuációk eljátszásakor ter­mészetesen csak az adott nyelven szólalhatnak meg a gyerekek, így fejlesztvén beszédkészségüket, ahogy ezt a beszédközpontú, kor­szerű nyelvoktatás megkö­veteli. Emellett a tábor résztvevői kezdeti ismere­teket kapnak Franciaország és Nagy-Britannia törté­nelméből, irodalmából is, mellyel nemcsak az ér­deklődés, hanem az ol­vasási kedv felkeltését sze­retnék a nyelvet tanító szaktanárok elérni. A cél, hogy a beszédkészség fej­lesztésével alkotó módon használhassák már meg­lévő ismereteiket a gya­korlat, a mindennapi élet megkövetelte szituációkban is. Katona G. 1987. június 29., hétfő Kell hozzá: türelem, békesség és meditááció Távol-Keleten — főleg Ja­pánban és Kínában — talán ezer éve is lehet, hogy fákat­­ nevelnek cserépben. Ezek a 20—30 centiméter magas nö­vények szakasztott olyanok, mint a szabadban élő na­­­gyobb társaik, csupán a mé­reteik jóval kisebbek. A Bon­­sai-kultúra hazai megteremtői a Fővárosi Növény- és Állat­kert pálmaházában rendeztek kiállítást, itt találkoztunk Gyu­rasits Tamás kertésszel, aki a budapesti egyesület vezető­ségi tagja, a törpefák termesz­tésének lelkes patrónusa. — Európába a II. világhá­ború után jutott el ez a kul­túra, magánemberek nálunk úgy 1—2 évtizede foglalkoz­nak ezzel, a mi klubunk öt éve működik. — Hány tagja van? — A budapesti Bonsai Egye­sületnek mintegy háromszázan tagjai, de tudunk arról, hogy vidéken is egyre nő az érdek­lődés. Tatabányán és Vácott alakulófélben van egy-egy cso­port, sőt más városokból is vannak hasonló híreink, né­hány hete például Pécsről te­lefonált valaki. Mindenkinek nagyon szívesen segítünk, ha kell elmegyünk vidékre is, elő­adást, bemutatót tartunk. — Mi a Bonsai titka? — Távol-Keleten ennek­ a kultúrának külön gondolatvilá­­­ga van. Mi itt Európában el­sősorban a szépségre törek­szünk. Úgy gondoljuk, hogy ez az elfoglaltság az embe­rekhez közelebb hozza a ter­mészetet és egyfajta sajátos világnézetre nevel. A törpefák gondozásához nem kell más csak türelem, békesség és me­ditáció. A lakásában bárki, akár egy kis erdőt is ki tud alakítani. — A kiállításon 20—30 éves növényeket is láttam. — A fák életkora tulajdon­képpen ennél jóval több is le­het. Japánban és Nyugat- Európában szép számmal ta­lálhatók száz év feletti törpe­fák is. A folyamatos, rendsze­res gondozás lehetővé teszi a növények hosszú életét. A fej­lődésbe se genetikailag, se vegyszerrel nem avatkozunk be. A víz, a környezeti hatá­sok és a tápanyagok adják, hogy a növény olyan lesz, ami­lyen. No és a hajtások folya­matos, rendszeres metszése, vagy pontosabban visszacsíp­­kedése. — Minden növény alkalmas termesztésre? — Elméletileg igen. Mi azonban nemrég foglalkozunk ezzel, ezért főként könnyen alakítható fajtákat választot­tunk. A törekvés egyébként is, az, hogy elsősorban a nálunk őshonos fajtákat karoljuk fel. A fák közül a tölgy, a kőris, a bükk, a gyertyán, a cserjefé­lék közül pedig a kökény és a galagonya amivel legszíveseb­ben foglalkozunk. A budapesti Bonsai Egye­sület az állatkerti barlang­moziban minden hónap utolsó, csütörtökén tartja összejövete­leit. A délután 5-kor kezdődő foglalkozásokon az első óra mindig a kezdőké. Ferenci Demeter Nagy Feró híres-hírhedt babos kendője százért Poprajongók boltja Valamikor az 1960-as évek vége felé egy mandulaszemű, lányos arcú, színes bőrű fiatal­­­ember adott koncertet — mond­juk a Wembl­ey-stadionban —, és pillanatok alatt tízezrek si­­koltottak érte a nézőtérről. Little Richard az „Awop-Bop-a -Loo-Bop A-Good-Goddam"­­ot énekelve vetette le sorban magáról ruhadarabjait és do­bálta le az őrjöngő tömegnek. Foszlányait bizonyára még most is őrzi valaki. A Beatles egy hamburgi koncertjén egy fiatal lányka kétségbeesetten próbált kitörni a tömegből: markában egy kevéske hamut szorongatott Paul McCartney cigarettájából. John Lennon­­1980-ban meghalt, néhány év­vel később Yoko Ono árverés­re bocsátotta férje holmijait. A­­bevételről nem szól a fáma, de valószínűleg nem járt rosz­­szul az üzlettel. Ne menjünk messze: egy — azóta tisztes édesapa — ismerősöm a mai napig őrzi Pataki Attila (Edda) koncerten átizzadt pólójának egy darabkáját. A rajongók ,20 éve, 30 éve is ugyanolya­nok voltak, mint ma: mágikus erejű ereklyeként őriznek egy­­egy levetett rongyot, az éppen ügyeletes sztár ruhatárából. Ártatlan dolog, nem árt, nem használ, és előbb-utóbb min­denki kinövi. Budapesten 1985 óta műkö­dik a Nagymező utca 14. szám alatt egy használtcikk keres­kedés. Tulajdonosnője Berg­mann­ Andrea - lévén maga is fiatal -, gondolt egyet, s el­határozta: megpróbája kama­toztatni a rajongást, üzletének új nevet adott - Poprajongók boltja -, s elkezdte gyűjteni a magyar rock- és popsztárok el­használt holmijait. Az üzlet április elsején beindult. A nyi­táskor D. Nagy Lajos, a Bikini együttes énekese dedikált, aki mindjárt ott is hagyta kézjegyé­vel ellátott piros nadrágját, amely azóta is a kirakatot dí­szíti. (Talán azért, mert „mind­össze” 800 forintba kerül?) Lajos szegecsekkel kivert övét is a közre hagyományozta, az 200 forintért már elkelt. Feke­te sáljaiból akad még a bolt­ban, akinek van rá 120 forint­ja elviheti. . • Nagy Feró, aki természetesen semmiből sem maradhat ki, itt is az élon jár: híres-hírhedt babos kendőit, szögekkel kivert övét hagyta rajongóira, a szájharmonikáját már­ az első pillanatokban elvitték kettő­százért. Az újak közül a nagy ígéret, a Sztep képviseli ma­gát az üzletben fekete sál­­jaival. A választék körülbelül ennyi. Nem említettem még a renge­teg színes és fekete-fehér fo­tót, amelyek közül már jó né­hány elkelt 20-30-50 forintos áron. A tulajdonos ígéri, hogy lesz egy pár cucc az Ergótól,a­­Első Emelettől, a VM Bandtól, Eddától - de­­ nem sorolom tovább. A Poprajongók boltja jó öt­let, ügyes üzleti fogás. A kér­dés csupán annyi: akinek nem inge, miért veszi magára? D. Zs. D. Nagy Lajos, a Bikini együt­tes énekese és a bolt tulajdo­nosnője az üzletben

Next