Új Dunántúli Napló, 2021. október (32. évfolyam, 228-252. szám)

Vasárnap Reggel, 2021-10-09 / 41. szám

2021. OKTÓBER 9., SZOMBAT Emberi mulasztás okozta Magyarország legsúlyosabb ipari katasztrófáját A bíróság előtt még nincs vége Tizenegy éve, 2010. októ­ber 4-én következett be Ma­gyarország eddigi legsú­lyosabb ipari katasztrófá­ja, amely az újonnan meg­alakult második Orbán-kor­­mány első nagy próbatéte­le volt. A tíz halálos áldoza­tot követelő vörösiszap-ka­­tasztrófa utáni kármentés és a felelősök előállítása azonnal megtörtént, de a bí­rósági hercehurca a mai na­pig tart. Mediaworks-összeállítás VÖRÖSISZAP Tizenegy éve, 2010. október 4-én, a déli órákban történt meg minden idők eddigi legnagyobb ipa­ri katasztrófája Magyarorszá­gon. Ekkor szakadt át a Ma­gyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. aj­kai timföldgyárához tartozó X. számú zagytározójának a gátja, és a kiömlő erősen lú­gos, maró vörösiszap majd­nem óránként harmincöt ki­lométeres sebességgel zúdult Kolontár, Devecser és Somló­­vásárhely településre. A lúgáradat tíz embert meg­ölt, több százat megsebesített és több száz milliárd forintos kárt okozott, elpusztítva a tér­ség természeti élővilágát. A legnagyobb pusztítás a tározóhoz közelebbi két tele­pülést, Kolontárt és Devecsert érte. Az életveszélyessé váló, vörösiszappal szennyezett há­zakból csaknem négyszáz em­bert azonnal ki kellett mene­kíteni, és további száztíz sze­mély kitelepítéséről kellett ha­ladéktalanul gondoskodni. Több százan veszítették el otthonukat, vagyonukat, meg­élhetésüket. A károsultak szá­ma meghaladta a kilencszáz főt. Az erősen lúgos, maró ha­tású ipari hulladék több mint ezer hektár mezőgazdasági te­rületet borított el. A tragédia másnapján Bako­nyi Zoltán, a cég vezérigazga­tója azt állította az Indexnek, hogy „a vörösiszap nem veszé­lyes”, mi több, nemes egysze­rűséggel ártalmatlan anyag­nak nevezte a lúgos zagyot. Az újonnan felálló kormány október 5-én rendkívüli sajtó­­tájékoztatót tartott, amelyen Orbán Viktor miniszterel­nök kijelentette: nem termé­szeti katasztrófa, hanem em­beri mulasztás történt. Pintér Sándor a vezérigazgató szava­ira reagálva azt közölte: „ha a cégvezetés szerint nem ve­szélyes az anyag, javaslom, hogy fürödjenek meg benne”. A belügyminiszter bejelentet­te: vészhelyzetet hirdettek há­rom megyében, lehetővé tették a honvédelmi erők bevonását, Fazekas Sándor vidékfejlesz­tési minisztert felhatalmazták a veszélyhelyzetek elhárításá­ra, és intézkedtek az állati te­temek elszállításáról. A had­sereg két laboratóriumi rend­szerben is ellenőrizte a sugár­­terhelést, és jóval a veszélyes érték alattinak találták. Ugyanezen a napon Illés Zoltán környezetvédelmi ál­lamtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. ter­melőtevékenységét, egyút­tal utasította a kiömlött mér­gező iszap tulajdonosát az aj­kai térségben megsérült táro­zó helyreállítására. A tragédia után két nappal elvégezték a hatásterület légi felmérését, nem sokkal később pedig kör­nyezetinformatikai rendszert hoztak létre, hogy az segítse a kármentésben résztvevők munkáját. Október 9-én reg­gel - tartva egy újabb vörös­­iszap-áradattól - elrendelték Kolontár teljes evakuálását, a település közepén négy-öt méter magas védőgátat építet­tek, hogy megvédjék az addig épen maradt házakat egy eset­leges újabb gátszakadástól. Egy héttel a katasztrófa után a miniszterelnök beje­lentette, hogy őrizetbe vet­ték a Mal Zrt. vezérigazga­tóját, a vállalatot pedig álla­mi irányítás alá vonják. (Ek­kor fogadta el az Országgyű­lés azt a törvényt, amely lehe­tővé teszi, hogy katasztrófa­­helyzetekben az állam átve­hesse magáncégek irányítá­sát; az első ilyen a Mal Zrt. volt.) A felelősök keresése a tragédia után azonnal el­kezdődött. Eredetileg tizen­öt fő, köztük Bakonyi Zol­tán, a műszaki és a kereske­delmi igazgató, az üzemveze­tő, a környezetvédelmi fele­lős és a diszpécser ellen emel­tek vádat halált okozó gondat­lan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények mi­att 2012 elején, ám négy évvel később a Veszprémi Törvény­szék az összes vádlottat fel­mentette. A határozatot a Győri Ítélő­tábla 2017 februárjában ha­tályon kívül helyezte, két év­vel később az új eljárásban el­ső fokon a tizenöt vádlott kö­zül tíz bűnösségét mondta ki, közülük az egykori vezérigaz­gatót és műszaki vezérigazga­tó-helyettesét letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélt, egy pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott. A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítélet­ben a Győri Ítélőtábla hét vád­lottnak súlyosította az első­fokú ítéletét, három vádlottat letöltendő szabadságvesztés­sel sújtott. Az egykori cégve­zetők felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúrián, amely 2020. novemberében ítéletet hozott: börtönben maradnak a felelősök. Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet elöntötte a vörösiszap Fotó: MTI Kilőtt hadihajók a víz alatti parkban ISZTAMBUL Az első világhábo­rú alatt a Gallipoli-félsziget közelében elsüllyedt hadiha­jók roncsait is megtekinthe­tik a búvárkodás szerelme­sei a most megnyílt Gallipoli Víz Alatti Történeti Parkban. A búvárparadicsomban 14 ha­dihajó maradványai nyugsza­nak a tengerfenéken - a tér­ségben az első világháború alatt heves tengeri csaták dúl­tak a központi hatalmak, köz­tük Németország és az Osz­mán Birodalom hadihajói és az antanthatalmak, köztük Franciaország és Nagy-Bri­­tannia hadihajói között. A lát­ványosságok között van a 24 méter mélyen fekvő, 120 mé­ter hosszú HMS Majestic brit királyi csatahajó is, amelyet a Seddalbahir erőd előtti vize­ken süllyesztett el egy U-21- es német tengeralattjáró 1915- ben. Kebatepe partjainál pe­dig 70 méter mélyen a HMS Triumph brit hadihajó marad­ványai nyugszanak. A Gallipoli Víz Alatti Tör­téneti Park 106 évvel azután nyílt meg, hogy az oszmán és német haderők megállítot­ták a térségben a brit, francia és ausztrál csapatok előrenyo­mulását. MW A búvárparadicsomban 14 hajóroncs fekszik Fotó: MW SZTORI g A tragédia az építész szemével Amikor megérkeztek a vörös­­iszap-katasztrófa helyszíné­re, úgy érezték, lehetetlen kül­detés előtt állnak: Kolontáron és Devecseren is minden vö­rös volt, közben maró szag ter­jengett a levegőben. Az embe­rek arcán a kétségbeesést lát­ták. Ma, ha visszamennek a helyszínre, gyönyörű házakat, gondozott kerteket, boldog em­bereket látnak a települése­ken. Túri Attila Kossuth- és Ybl­­díjas magyar építész beszélt a Magyar Nemzetnek saját ta­pasztalatairól. - Ezek az em­berek mindenüket elveszítet­ték - mondta Túri Attila, aki­nek a katasztrófa ötödik nap­jától kezdve heti egy lakossá­gi fórumon kellett részt vennie, ahol egy kétszáz fős terembe 300-350 ember is összezsúfo­lódott. - A kétségbeesést lát­tam az arcukon. Elhatároztam, hogy nem mutatok nekik terve­ket, nem vetítettem ki semmit. (...) mindenki tudta, hogy én ha­zamegyek, vár a meleg ágy, van hol aludnom - tette hozzá. Az építész elmondta, hogy la­kást ígértek a károsultaknak, másfél-két hét után pedig meg is jelent a magyar kormány ren­delete, amely nyomatékosítot­ta az ígéretüket. A kormány tu­lajdonképpen megvette a kárt a magáncégtől. A katasztrófa után három hónapon belül le­zajlott az első közbeszerzés, és megkezdték az első ház újjá­építését. - Meglepődtek, mert sokkal silányabb házakra szá­mítottak. Aztán másnap renge­tegen jelentkeztek. A valóság­nál nincs jobb példa - emelte ki. Túri Attila elmondta: össze­sen 250 házat bontottak le, és csak 110 ház épült újjá, hiszen a kárenyhítésnek, a megelőle­gezésnek több módja is volt. Lehetett életjáradékra váltani, máshol is vásárolhattak ingat­lant, de olyan esetről is beszá­molt, hogy egyben kifizették a kárértéket. Az építész azt is ki­emelte, hogy Kolontáron az em­berek kétharmad része az újjá­építést választotta, míg Deve­cseren fordított volt az arány. INDUL A JÖTTÜNK, LÁTTUNK, FŐZTÜNK A TV PAPRIKÁN Október elejétől vadonatúj műsor várja a TV Paprika nézőit, amelyben 5 lelkes gasztroblog­­ger mutatja meg hétről hétre, hogy mire képes a konyhában. Ebben Havas Dóra és Bede Róbert lesz a segítségükre, akik többek között Trokán Anna, Sváby András, és Hajós András kedven­ceit is segítenek elkészíteni hagyományos vagy HIRDETÉS éppen modern felfogásban. Izgalmakban és jó hangulatban biztosan nem lesz hiány, a műsor végén pedig győztest is avatnak, méghozzá azt, aki a legtöbb arany fakanalat gyűjti be a főzé­sek során. Szombatonkén kiderül, hogy vajon kinek a kedvence a csúsztatott palacsinta, a halászlé vagy a madártej sós karamell öntettel.

Next