Dunaújvárosi Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 62-69. szám)

1970-08-07 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! AZ SZMP VÁl­­SI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XXL ÉVFOLYAM. 63. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Egy kapocs Az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai egységek egyikének ünnepsé­gén vettem részt az elm­últ napokban. Az ünnepség szó­noka egy Tisza menti me­gyénk tanácselnök-helyettese volt, aki a megye lakosságá­nak köszönetét tolmácsolta a katonákból álló hallgatóság­nak, hiszen a teremben ülők hosszú hetekig éjt nappallá téve vettek részt a tiszai ár­víz mentési munkálataiban, a veszélyeztetett területen az emberek életéért és vagyo­náért folytatott küzdelemben. Aztán sorban az emelvény­hez léptek a tisztek, tiszthe­lyettesek, és sok-sok fiatal, rang nélküli kiskatona, hogy átvegyék emlékeztetőként az árvízvédelem nehéz napjaira a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság aranykoszorús jelvényét. A kitüntetettek nevében egy fiatal, rövidre nyírt hajú sor­katona mondott köszönetet. „Ez a jelvény is egy kapocs lesz a szovjet és magyar em­berek között. A barátság, test­vériség kapcsa — így emlék­szem a fiú egyik mondatára. — És én mindig büszke leszek erre a jelvényre.” Amikor eljövőben a fiúk búcsút intettek nekünk, mel­le­­n ragyogott az ismerős jelvény. Tudom, egyszer majd emlék lesz a Tisza-mentiek­nek is az idei árvízkatasztrófa. Egy kisgyerekben felrémlik már­­, a nehéz éjszaka emléke, amikor ez a szőke srác ölébe kapta, s érthetetlen szavakkal, de jól érthető mosollyal biz­tatta, vigasztalta. Ezek a jel­vények elkerülnek Poltavába, Rjazanyba, a Kaukázusba, a­­ Jenyiszej partjára. Köztük sok-sok olyan ahol az apában, családhoz is, régi véres emlékek nagyfiúban képe él Magyarországról és a Tiszáról. Vagy ahol örökre eltemette a mi hazánk földje ezeket az emlékeket. A mai kiskatoná­­tól nem vért, „csak” verítéket kért a szeszélyes Tisza. És itthon is hány és hány ember emlékszik tisztelettel ezekre a fiúkra, akik kilenc­ven napon át verejtékeztek a töltéseken, dideregtek a hideg hullámokban, zsákoltak, gépet kezeltek, ástak, szállítottak. Egy vízügyi dolgozó fogal­mazta meg szellemesen: „So­kat ittam már­ a magyar— szovjet barátságra, de amikor ott a Tisza partján vizes ru­hában dideregve egy közös fa­zékból ittunk meleg teát — az volt az igazi.” .. .». Dunai Vasmű: 7,6 millió forint Drágább lesz a kocsiállás Intézkedés a vasúti kocsifordulók meggyorsítására A vasúti kocsifordulók meggyorsí­tása, a kirakás meggyorsítása és ez­által a tehervagonok jobb kihaszná­lása népgazdaságunk visszatérő problémája. Míg korábban csak ős­­szel jelentkeztek szállítási csúcsok, addig az utóbbi években és különö­sen az idén, egész évben szállítási csúcs van a vasúton. A MÁV teher­vagon parkja véges, ezért a meglévő kocsikat kell jobban kihasználni. A Gazdasági Bizottság ezért elha­tározta, hogy kísérletképpen, augusz­tus 15 és február 15 között felemeli az úgynevezett kocsiálláspénzt, azt a büntetési összeget, amelyet a válla­latok kötelesek fizetni, amennyiben késedelmesen rakodnak ki és így a megengedettnél tovább veszik igény­be a vagonokat. Az augusztus 15-én életbelépő in­tézkedéssel kapcsolatban a jelenlegi helyzet után érdeklődve kerestük fel Csapó Józsefet, a MÁV dunaújvárosi állomásának főnökét. Az állomásfő­­nök elmondotta, hogy az intézkedés mind jobb végrehajtása érdekében a napokban felkeresik a szállítmá­nyozó vállalatok illetékeseit és ta­nácskoznak a kocsiforduló meggyor­sításáról, mert hiszen nem az a cél, hogy büntetést fizessenek a válla­la­tok, hanem az, hogy gyorsuljon a vasúti szállítás. Dunaújvárosi példák is jól bizo­nyítják, hogy a GB határozatára szükség volt. Sok keserves év után a Dunai Vasmű kocsiálláspénze 1965- re évi kétmillió forintra csökkent. Az utóbbi öt esztendőben azonban fokozatosan ismét megnőtt, és lénye­gében változatlan kocsiszám és teher mellett 1970 első felében a Dunai Vasmű több mint 7,5 millió forint büntetést fizetett késedelmes rako­dás, kocsiállás miatt. A júliusi ko­csiálláspont mértéke sem mutat ja­vulást, hiszen 6785 kocsi felhaszná­lása mellett 317 ezer forint büntetést fizetett a gyár. Jellemző, hogy a Du­nai Vasmű viszonylag könnyedén ke­zeli a büntetést, máskülönben miért „vesznének el” kocsik 16—20 napra is a gyárban. Júliusban például a 2181 —2123000—5 jelű kocsi 21 napig, 2181—1568009/0 jelű vagon pedig 16­0 napig tartózkodott a vasműben. Az elsőért 9132, a másikért 6892 forint büntetést gombolt le a Dunai Vas­mű. A legnagyobb vagonfelhasználón kívül sokszor akadozik a kirakás a kisebb vállalatoknál is. Az állomás­­főnök rossz példaként említette pél­dául a Vegyesipari Vállalatot, ahol a szénszállítmányok esetenként 50—60 órát is vesztegelnek. Különösen nehézkes — mint or­szágszerte is — a szombat—vasárna­pi rakodás. Ha hétvégén érkezik áru a dunaújvárosi vállalatok címére, az bizony legtöbbször vagonban éri meg a hétfőt. A „nehéz vállalatok” közé tartozik a Kisker, a Söripari Válla­lat, az AFIT nagyvenyimi telepe, a Betonútépítő Vállalat és esetenként a Fűszért. Dicsérőleg szólt az állomásfőnök a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyáráról, ahol a legutóbbi napokban, nem volt kocsiállás. És ez, ha csak 8—10 kocsiról is van szó, de ha egy­ről, akkor is, nagyon sokat Ennek bizonyságául említjük, jelent hogy az adonyi sódertelepnek heti 4—500 vagonnal tartozik a MÁV. Egysze­rűen azért, mert nincs kocsi. A mai építőipari feladatok, az építőipar je­lenlegi helyzete ezt az adósságot mindenképpen megsínyli. Csapó József állomásfőnök elmon­dotta, hogy a nagyvállalatok eddig szinte zokszó nélkül fizettek, hiszen költségeikben csak keveset számított a kocsiállás címén behajtott bünte­tés. A GB azonban úgy döntött, hogy ezentúl, érdemes legyen ügyel­ni a kocsifordulóra. Eddig az első 24 órában minden meg nem engedett óráért 12 forintot fizettek a cégek. Ezentúl 24 forint az óránkénti bün­tetés. A második 24 órában eddig 16 forint volt a büntetés, ezentúl 100 forint lesz, minden óráért. Negyven­­nyolc órai tartózkodás után minden óra 200 forintjába kerül a hanyag vállalatnak. A Dunai Vasmű — mint az állo­másfőnök elmondotta — külön szer­ződéssel rendelkezik. Mindeddig óránként 16 forint büntetést fizetett a gyár. Ezentúl, pontosabban au­gusztus 15-től hatszoros pénzt, vagyis 96 forintot fizet a Dunai Vas­mű minden többletáráért. Könnyű kiszámítani, hogy, ha a kocsiállás mértéke nem változik, akkor a má­sodik félévben nem 7,6 milliót, de 40 millió forint kocsiálláspénzt fizethet a gyár. Ez pedig már 6 milliárd fo­rint körüli termelési értéknél is szá­mottevő többletköltség. A radikális intézkedés — mint a GB határozata is hangsúlyozza — nem a büntetési összegek behajtását, hanem a kocsifordulók meggyorsítá­sát, a népgazdaság szállítmányozási igényeinek mind jobb kielégítését cé­lozza. És remény van arra, hogy a rakodás szervezettebbé tételével, kis­gépek beszerzésével a vállalatok hoz­zásegítik a MÁV-ot e célok elérésé­hez.­ ­ A DÓZSA ÚTI LAKÓTELEP NYÁK (Cseh Tibor felvétel Munkaversenyszabályzat 1971 Ülésezett a Dunai Vasmű vállalati szakszzarvezeti tanács A Dunai Vasmű vállalati szak­­szervezeti tanácsa tegnap délután ülést tartott, amelyen előterjesztet­ték az 1971-től érvényes munkaver­senyszabályzatot, valamint a válla­lati szakszervezeti tanács és a szak­­szervezeti bizottság második féléves mun­katervét. Az ülésen Veres János, a szakszervezeti bizottság titkára el­nökölt. A munkaversenyszabályzat terve­zetét írásban kapták meg a VSZT tagjai, hozzá kiegészítőt Péter Mihály, a szakszervezeti bizottság közgazda­­sági felelőse mondott. Kiegészítőjében elmondotta, hogy a gazdaságirányítás új rendje szük­ségessé tette a szocialista munka­verseny szervezésének, irányításának és értékelésének megváltoztatását. A változtatást a napirendre került ter­vezet a Minisztertanács és a SZOT közös rendelete alapján tette meg. Lényeges változás az eddigiekhez képest az egyéni és kollektív mun­kaverseny formákban van. A szocia­lista brigádok értékelését például ezentúl esztendőnként végzik, és az első évben oklevelet, a második év­ben zászlót, a harmadik évbe bronz- ezüst és arany fokoz­vényt kaphatnak a szociálista küzdő brigádok. Már koráb­­tározat született arra is, hogy­cialista brigádok ezentúl a bértömeg 0.5 futánn­­st fordítják. Az üzemi demokri­lesítése érdekében a kitűnt­­ekről és az anyagi el­ist ezentúl is a gyáregységi, illetve üze­mi kollektívák döntenek. Az egyéni munkaverseny korábbi formái mellett jövőre bevezetik KISZ Központi Bizottsága és a SZOT a határozata alapján a „Kiváló Ifjú­munkás” és a „Kiváló Ifjú Szak­munkás” mozgalmat. Az előbbiben betanított és segédmunkások, az utóbbiban pályakezdő szakmunkások versenghetnek a megtisztelő címért. Természetesen a „Szakma Ifjú Mes­tere” mozgalom továbbra is megma­rad. Változás lesz a Kiváló Dolgozó cím odaítélésében. Éspedig 1971-től a kiváló dolgozó javaslatokat úgy kell elkészíteni, hogy a felsorolt nevek­ből nyílt, esetleg titkos szavazás út­ján válasszák ki a kitüntetetteket a termelési tanácskozások résztvevői. A vállalati szakszervezeti tanács ál­lást foglalt abban, hogy a Kiváló Dolgozó címek odaítélését ne kössék mereven nagy ünnepeinkhez, hanem azokat évközben is kiváló munkatel­jesítmények és gazdasági eredmé­­nye­­k után közvetlenül is megkaphas­sák az arra érdemesek. Ezzel a Ki­váló Dolgozó címben megtestesült er­kölcs-­ és anyagi elismerés közvetle­nebbül ösztönözhet a jó munkára. A vállalati szakszervezeti tanács ezután a második féléves munkater­vekről döntött. A Dunai Vasmű szakszervezeti bi­zottsága ma délelőtt ülésezik. Napi­rendjén a munkaerő-, bér és pré­miumgazdálkodás első féléves ta­pasztalatairól, valamint a védőétel, vé­dőital, munkaruha felhasználásról a 3V01Ó iplom­ác S57 propel. Ma délután forgalomkorlátozás A délutáni kerékpárverseny lebo­nyolításának ideje alatt átmeneti forgalomelterelésre kerül sor. A ren­dezőség kéri a Vasmű úton, Dózsa György úton, Bartók Béla úton és Beloiannisz utcában parkírozó gép­járműtulajdonosokat, hogy a verseny ideje alatt gépjárműveikkel másutt parkírozzanak.

Next