Dunaújvárosi Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 70-78. szám)

1970-09-18 / 75. szám

MP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XXL ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK t­an­évnyitó a Műszaki Főiskolán la Ke­ Idén délben tartották a Műsza­k­i iskola tanévnyitó ünnepségét. Ezúttal másodszor­ került sor főisko­lai évnyitóra, ugyanis egy éve avat­ták­ a Miskolci Nehézipari Műszaki Eg­­­ri Kohó- és Fémipari Főisko­lai Karává a dunaújvárosi felsőfokú technikumot. A főiskola­­ aulájában rendezett ünnepségen a Himnusz elhangzása utá­n Molnár László a főiskolai kar igazgatója üdvözölte a városi párt- és KISZ-bizottság, a­ városi tanács, a Dunai Vasmű és az egyetem képvi­selőé Külön köszöntötte a legfiata­labbakat. az elsőéves főiskolai hall­gatókat, és hozzájuk szólva elmon­dotta, hogy ettől a naptól kezdve nagy kitartással, szorgalommal kell tanulniuk­, hogy majdan üzemmér­nökként alkotó módon vehessenek részt a mindennapi munkában. Mol­nár László igazgató tanévnyitó be­szédében elmondotta: a főiskolai ak­­i.áas­­ [UNK] ni.i. hogy kommunista szak­embereket neveljenek, és a hallga­tók ezt a nemes célkitűzést úgy se­gíthetik elő, ha maradéktalanul ele­get tesznek tanulmányi kötelezettsé­geiknek. A főiskolai tanévnyitón megemlé­kezett az igazgató az elmúlt évek munkájáról, az elődökről, a techni­kumról illetve a felsőfokú techni­kumról. Ezideig több mint kilenc­­százan kaptak szaktechnikusi okle­velet Dunaújvárosban. Utalt arra, hogy a népgazdaság igényli a Duna­újvárosban­ végzett szakembereket, a kohászat egyre növekvő korszerű igényeinek megfelelő üzemmérnökö­ket. az ú­j tanévben kétszázkét elsőéves kezdi meg tanulmányait a Műszaki Főiskolán. Bővült a főiskolai tanárok­­száma és ez évtől kezdődik a mű­szaki tanárképzés. A nappali,­esti és levelező hallgatókkal együtt ezerkét­száz diák tanul a főiskolán. A tanévnyitó legünnepélyesebb perceit az elsőévesek avatása jelen­tette. A főiskola igazgatója kézfo­gással üdvözölte és hallgatóvá fogad­ta az elsőéveseket. Ra­kodás 30 perc alatt vállalta, hogy a kikötőben az érs­­­zállítás meggyorsítása érdekében ,asúti szerelvények harminc percen belül visszafordulnak, a rakodás Haladás, Kossuth és Mező Imre brigádja pedig a kikötő átrakási idő csökkentését ajánlották fel. vasmű héauuu idjai a partkon e a gyorsabb­­­ítás és a zakó érdekében tette okát Például lelem Napja sz Javuló termelési eredmények a vasműben Bár a Dunai Vasmű gyárrészlegei­­níél augusztus hónapban sem volt zökkenőmentes a termelés, mind szá­zalékosan, mind abszolút értékbe javultak a mutatók. Augusztusban kereken 30 millió forint értékű ter­mékkel gyártott többet, mint július­ban, értéktervétől azonban még így is 4­1 millió forinttal maradt el Az augusztust összességében 92,9 száza­lékos eredménnyel zárta a vasmű. A kokszvegyészeti gyárrészleg ha­vi tervét 9­1.5 százalékra teljesítette, a gyárrészleg csak förintter­vétel ma­radt el, ezt a koksz-átlagárak csök­kenése idézte elő. A kohászati gyár részleg együttesen 90.7 százalékot ért el, az acélmű nyolcezer tonna acH gyártással maradt adós — főleg a kemencekarbantartási idő növekedé­se miatt. A hengerművek is elma­radt ha­vi tervétől, a 88.8 százalék a meleghengermű előnyújtó motorjá­nak üzemzavarának és a sok állás­időnek a következménye. A lőrinci hengermű viszont kitett magáért, 114,3 százalékra teljesítette augusz­tusi tervét. A túlteljesítésben kongresszusi munkaverseny lendüle­­­te is közrejátszott, a lőrinci henge­részek vállalták, hogy éves termelé­süket ötezer tonnával teljesítik túl.. A lemezfeldolgozó­­vár-részleg szintén jó eredményt ért el, tervtel­jesítése 117,4 százalék. A túlteljesí­tést a második félévi, nagymennyi­ségű export megrendelések indokol­ják Mind profitból, mind radiátor­ból jelentősen növekedett a emelés Az energia­gyárrészleg az országos hálózat csökkent­ett igénye miatt elő­irányzatának csak 93.4 százalékban tett eleget, az üzemfenntartási gyár­részleg pedig extern tervét 156.5 szá­zalékra teljesítette. Október 1­2: Gyártók és felhasználók tanácskozása a Dunai Vasmű termékeiről és vizsgálatáról Jelentős eseményre, gyártók és fel­használók tanácskozására kerül sor október 1-én és 2-án Dunaújváros­ban, a Dunai Vasmű termékeiről. A tanácskozást a Dunai Vasmű, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület és a Gépipari Tudományos Egyesület közösen rendezi a vasmű­­ kultúrtermében. A kétnapos tanács­kozáson a vasmű és a vasmű termé­keit felhasználó hazai nagyüzemek szakemberei tartanak előadásokat tapasztalataikról, ismertetik a kohá­szati termékek­­ gyártástechnológiát és a termékek legfontosabb műszaki tulajdonságait, valamint minőség­­vizsgálatuk módszereit. Az első napon, október 1-én, csü­törtökön 9.30 órakor Répási Gellért a Dunai Vasmű műszaki igazgatója megnyitójával kezdődik a tanácsko­zás, majd Lántzky­­ József a vasmű­ben gyártott fontosabb acéltípusok technológiájáról tart előadást. A kö­vetkező előadó Komlósy Antal főosz­tályvezető, témája a kohászati má­sodtermékek gyártása. Az anyagvizs­gálattal kapcsolatos három­­ előadás zárja a tanácskozást: Kalmár Ele­mér, a MEAF osztályvezetője, Zsám­­bok Elemér, a MEAF Vezetője, vala­mint dr. Tóth János és Szőke László a Vasipari Kutatóintézet osztályve­zetői az előadók. Az első nap gyárlátogatással zárul, a tanácskozás résztvevői megtekintik az acélművet, a két hengerművet, a spirálcsőüze­­met és a lemezfeldolgozó gyárrész­leg üzemeit.­­ Október 2-án újabb négy előadás­ra kerül sor. A vasmű termékeinek felhasználói közül Vom­anovszky Sándor, a Ganz—MA­VAG osztályve­zetője a jármű- é, hídépítéshez fel­használt lemezek tulajdonságairól. Gond Ferenc, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt laborvezetője a spi­rálcsövekkel kapcsolatos tapasztala­tokról. Galcsó István, a Lamport XIM kutatólaboratórium vezetője a finomlemezek minőségéről és dr He­gedűs Zoltán, a Csepeli Fémmű osz­tályvezetője a vasmű elektroacéljá­­nak felhasználásáról számol be. Az előadásokat mindkét hozzászólások követik. A vitát napon dr. Verő József egyetemi tanár, a Vas­ipari Kutatóintézet igazgatója vezeti. A gyártók és felhasználók hasz­nosnak ígérkező tanácskozására ed­dig több mint hetven műszaki szak­ember jelentkezett. Partcsuszamlás Dunaföldváron Emberéletben nem esett kár - Egymillió köbméter föld szakadt a Dunába - Két lakóház, három nyaraló elpusztult - A mentés megkezdődött - Több ház nincs veszélyben - Az omlás még tart Kedden délelőtt megmozdul­t a föld Dunaföldváron. A dunaföldvári híd­tól délre 200­ méter hosszúságban le­csúszott a mintegy 30—40 méter ma­gas partfal. A folyamatos omlás körülbelül 150 méter mélységben rongálta meg a partot. Az omlás várható volt legalább is a közelgő veszélyt jelez­te a már hétfőn érezhető enyhe ta­­lajm­ozgás, és néhány. 10—20 centi­­méteres repedés Az pedig tudott do­log volt, hogy az Alsó-Öreghegy ta­laja főként lösz, kevés benne az agyag, s ezért éppen olyan omlásve­szélyes volt, mint a dunaújvárosi partszakasz néhány évvel ez­előtt Csak azt kellett ,,megvárni", míg a Duna alámossa a kavicsos alapot Egyébként az Alsó-Öreghegy diósi részén már 30 évvel ez­előtt is volt omlás. Új félsziget született a partcsuszamlás következtében, és a mintegy egymillió köbméter föld­del együtt három lakóház és három nyaraló változtatta meg helyét. A hat épület közül négy teljesen el­pusztult, egynek a fele épen áll az eredeti helyén, a másik fele eltűnt egy pedig szinte teljesen épen áll vagy száz méternyire attól a helytől ahol felépítették: az új félszigeten A oartestiszamlásnak rengeteg gyü­mölcsfa és szőlő is áldozatul esett ami épségben megmaradt, az is fél­­­áz méterrel lejjebb került, oda­­hol minden évben elönti majd a­z. Szerencsés földcsuszamlás volt ez mégis. Emberéletben nem esett kár, sőt sebesült sem akadt, pedig az tónak időpontját. Szerencsére több ház nincs veszélyben. Akik elvesz­tették otthonukat, azokat a községi tanács szükséglakásban helyezte el. A munkásőrség és az önkéntes rendőrök a partomlás követően szinte azonnal megkezdték a mentést Mivel az Al­só-Öreghegy diósi részét most csak a Duna felől lehet megközelíteni, az­ ingóságok kimentése még jóideig el­tart. A mentés még folyik, az anyagi kár értéke körülbelül hárommillió forint. A partomlás következtében a híd nem rongálódott meg, és informá­ciónk szerint nem is fenyegeti sz­él. Az autó-, a vasút- és a ha­jó­omláskor volt aki az említett, félig elpusztult házban tartózkodott. Sze­rencsére abban a felében, aminek nem történt baja. A községi tanács értesítette az iskolákat, hogy a neve­lők ne engedjék a­ kíváncsiskodó diá­kokat a földcsuszamlás területére mert az omlás még tart. A községi tanács táviratban fordult a budapesti Földtani Intézethez, hogy szakember állapítsa meg a balesetveszély elmúl közlekedés is zavartalan Részleges kötelező munkaközvetítés a megyében Fejér megye középtávú egészség­ügyi tervét legutóbbi ülésén elfogd­ta a megyei tanács végrehajtó bizott­sága, s az­t a november S-i megyei tanácsülés elé terjeszti megvitatásra A terv elsősorban a fekvőbeteg-ellá­tás, valamint a szociáli ellátás hely­zet­én kíván segíteni. A két területen ugyanis Fejér megye az ország leg­gyengébben ellátott megyéi közé tar­tozik. Foglalkozott a végrehajtó bizott­ság az­ üzemekben még mindig ta­pasztalható nagyarányú munkásván­­dorlással, amely sokfelé az üzemek ütemes termelését veszélyezteti ami nemcsak az üzem, de a népgazdaság érdekével is ellentétes 1969-ben megvizsgált nyolcvan Fejér megyei a üzem számadataiból kiderült, hogy az ott foglalkoztatott dolgozók csak­nem egyharmada „mozgott”, cserélt munkahelyet. A egészséges, pozitív munkaerőmozgás tendenciái mel­lett az ilyen arányú mozgás rendkí­vül káros a közösségre. Ez év első felében sem javult a helyzet, mert a múlt év első félévéhez képest az idén az év első hat hónapjában ro és 2,2 százalékkal tovább növekedett a m­un­kaerővá­ndorl­ás. A végrehajtó bizottság tudomásul vette dr Tapolczai Jenő vb-elnök határozatát arról, hogy az egészség­telen és káros munkaerőv­ándorlás megfékezésére október 1-től kezdve bevezetik a részleges kötelező mun­kaerők­öz­vetí­tést. Ez a rendelkezés, amelyet a Szakszervezetek megyei Tanácsa is helyeselt, nem vonatkozik a bányászokra és a nőkre. A rendel­kezés szerint akkor kötelező a mun­kaközvetítés, ha a munkavállaló egy­azon évben másodszor akar munka­helyet cserélni.

Next