Dunaújvárosi Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1971-04-20 / 32. szám

viCA­G Proletárjai, egyesüljetek! A VÁROSI TANÁCS LAPJA H­ogyan szavazzunk? A választási előkészületekről nyilatkozik dr. Illyés József tanácstitkár Városszerte nagy érdeklő­dés kíséri az április 25-i or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi általános választá­sok előkészületeit. A Haza­fias Népfront szervezésében lebonyolított jelölőgyűlése­­ken és választási gyűléseken városunk sok ezer lakója ta­lálkozott azokkal, akik majd az­ országgyűlésben vagy vá­rosunk parlamentjében kép­viselik őket s egyben meg­ismerkedhet részleteiben is az­ elkövetkező évek célki­tűzéseivel, feladataival. Pla­­kátok mutatják be képvise­lőinket, és egyben választási hirdetmények adják tudtul, hol és hogyan kell majd sza­vazni. Dr. Illyés József elvtársat, a városi tanács titkárát kér­tük fel, válaszoljon néhány — a választási előkészületek­kel és lebonyolításával kap­csolatos — kérdésünkre. — A szavazás április 25-én reggel 6 órakor kezdődik, és este 6 óráig tart. Mindenki az állandó lakhelye szerint illetékes szavazókörben sza­vaz — mondotta bevezetőjé­ben. — Valamennyi válasz­tópolgár értesítést kapott arról, hogy melyik tanácsi választókerület névjegyzéké­ben, milyen sorszám alatt szerepel és melyik szavazó­helyiségben szavazzon. — Mit vigyen magával a választó a szavazáshoz? — Ajánlatos a választónak az értesítést magával vinni, mert ezzel a névjegyzékben történő megkeresését kön­­­nyíti meg. Személyazonossá­gát pedig mindenki a sze­mélyi igazolványával igazol­ja, tehát azt is feltétlenül vigye mindenki magával. — Hol állították fel a sza­vazóköröket? — A szavazóköröket isko­lákban, középületekben, munkásszállásokon — tehát könnyen megközelíthető he­lyeken — állítottuk fel. Vá­rosunkban 28 szavazókör van, ahol a 88 tanácsi vá­lasztókerület tagjai szavaz­hatnak. Tehát egy szavazó­körhöz több választókerület is tartozik. Az értesítésen szerepel, kinek hol kell sza­vaznia, de a szavazókörökről választási hirdetményeken is tájékoztattuk az állampolgá­rokat. — Hogyan történik a sza­vazás? Hogyan biztosították a választás titkosságát? — Miután a választópolgár személyazonosságát igazolta és a szavazatszedő bizottság elnöke meggyőződött róla, hogy az illető a választási névjegyzékben szerepel, egy rózsaszínű, egy világosbarna szavazólapot és egy borítékot ad át a választónak. A rózsa­színűvel az országgyűlési képviselőre, a világosbarná­val pedig a helyi tanács­ tag­jára lehet szavazni. A vá­lasztó ezután bemegy a sza­vazófülkébe, mely el van látva asztallal, írószerszám­mal, megfelelő világítással. A szavazás titkosságát a sza­vazófülkével biztosítottuk. A szavazás itt történik. Egy jelölt esetén a jelöltre úgy kell szavazni, ho­gy a szava­zólapokat változtatás nélkül a borítékba zárjuk, majd a borítékot az urnába helyez­zük. A jelölt ellen úgy lehet szavazni, hogy a szavazó a jelölt nevét áthúzza. — Hogyan történik a sza­vazás, ha a szavazólapon több jelölt szerepel? — Városunkban 6 válasz­tókerületben állítottak kettős jelöltet. A 10., 24., 53., 67., 70. és a 76. sz. választókerü­letben. A választónak félre­érthetetlen módon kifejezés­re kell juttatnia, hogy a kettő közül melyikre szavaz. Még­pedig úgy, hogy akire a ket­tő közül szavazni kíván, an­nak a nevét meghagyja, a másikat pedig kihúzza. Ebből is kitűnik, ha több jelölt van, most más szabály érvé­nyesül, mint korábban. Ak­kor, ha több jelölt esetén a szavazólapot minden megje­lölés nélkül dobták 1>e, ez az első helyen felsorolt jelöltre adott érvényes szavazat volt. Az új szabály értelmében az ilyen szavazat — ha a vá­lasztó a szavazólapon egynél több jelölt nevét meghagyta — érvénytelen! Tehát az imént felsorolt választó­­kerületek állampolgárai a szavazásnál erre külön ügyeljenek. — Szavazati jogát minden­ki csak személyesen gyako­rolhatja. Mi történik azok­kal, akik akadályoztatva vannak. Például betegek, kórházban vannak, vagy va­lamilyen okból a választás napján nem tartózkodnak ál­landó lakhelyükön? — Ha a családban fekvő beteg van, azt a választás al­kalmával közöljék a szava­zatszedő bizottság elnökével. Ilyen esetben a szavazatsze­dő bizottság két tagja mozgó urnával keresi fel a beteget és a lakásán leszavazhat. Amennyiben a választópol­gár kórházban fekvő beteg, a városi tanács első emeleti választási irodáján kell ezt jelenteni — lehetőleg április­­ 24-én, szombaton délig! — itt névjegyzék-kivonatot adnak, amelynek alapján az illető a kórházban szavazhat. Hason­lóan kell eljárniuk azoknak, akik a­­ választás napján — valamilyen okból — nem tartózkodnak Dunaújváros­ban. A kikért névjegyzék-ki­vonattal ott gyakorolhatják állampolgári jogaikat, ahol azon a napon tartózkodnak. Akik dunaújvárosi ideiglenes lakosok, munkásszálláson vagy albérletben laknak, de szándékuk az, hogy itt sza­vazzanak, az állandó lakhely szerint illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága által kiál­lított igazolás és a személyi igazolvány alapján kérhetik, hogy ideiglenes lakhelyük választási névjegyzékébe ve­gyék fel őket. Több ilyen ké­relmet teljesítettünk már, de ilyen kérelmet — az igazolás birtokában — akár a válasz­tás napján is elő lehet ter­jeszteni az ideiglenes lakás szerint illetékes szavazókör szavazatszedő bizottságánál. — Minden városban van­nak — ha lehet így monda­ni — „szavazási szokások”. Városunkra mi a jellemző? — A korábbi választásokat alapul véve elmondhatom, hogy nálunk Dunaújvárosban az állampolgárok túlnyomó többsége a kora reg­­eli és a délelőtti órákban leadja sza­vazatát. Akik délelőtti mű­szakba mennek — vasárnap­ról lévén szó — folyamatos műszakban dolgoznak, ahogy délután 2-kor kijönnek a gyárból, nyomban leadják szavazatukat. És ez nagyon jó szokás, megkönnyíti a sza­vazatszedő bizottságok mun­káját. Mert ahol befejeződik Pénteken délután válasz­tási gyűlést tartottak a Ma­karenko Iparitanuló Intézet­ben. A megjelent vendégeket és a több száz főnyi hallga­tóságot színvonalas kultúr­műsorral köszöntötték az is­kola diákjai. A gyűlésen beszédet mon­dott N­i­c­s János országgyű­lési képviselőjelölt. Ismertet­te a választási törvényt. Az elkövetkező évek gazdasági célkitűzéseiről szólva elmon­dotta, hogy azok megvalósí­tásában a mai ipari tanulók már tevékeny részt vállal­nak. Külön is köszöntötte Nics János az első válasz­tásra készülő tizennyolc éve­seket. Az ipari tanulók közül százan szavaznak életükben először április 25-én. Az előadó beszéd után na­gyon sok kérdést intéztek a jelenlevők — főként diákok — az országgyűlési képvi­selőjelölthöz. Az elmúlt cik­lusban végzett parlamenti munkájáról faggatták. A ké­szülő ifjúsági törvénnyel kapcsolatban sok mindent kérdeztek az ipari tanulók Pénteken délután, a nap­palos műszak után Sárosi József, a Dunaújvárosi Párt­­bizottság első titkára a ru­hagyári dolgozóknak tartott választási gyűlést. A főként női hallgatóság előtt a gyűlés szónoka ismertette az ország és benne Dunaújváros ered­ményeit a szocialista építés­ben, hangsúlyozva azokat a szociális intézkedéseket, ame­lyeket kormányunk a dolgo­zó nők érdekében az elmúlt években foganatosított. A IV. ötéves terv országos és helyi célkitűzéseinek ismertetése után a városi pártbizottság első titkára arra kérte a meg­jelenteket, hogy támogassák munkájukkal, közéleti tevé­kenységükkel ezt a progra­mot, amely minden dolgozó ember felemelkedését szol­gálja s amely egyben bizto­sítéka a női egyenjogúság gyakorlati, sokoldalú valóra­­váltásának is. A szónok kér­te a nagyszámú hallgatósá­got, hogy ezeket a társadal­a szavazás, előbb kezdhetik­­ a számlálást. De ettől füg­­­­getlenül, mint már mondot­tam, az állampolgárok reggel 6-tól este 6-ig adhatják le szavazatukat. — Azt szeretnénk — mon­­­­dotta beszélgetésünk végén a Népfront és a választási szervek nevében dr. Illyés József tanácstitkár — ha a dunaújvárosi választópolgá­rok valamennyien élnének állampolgári jogukkal, s egy­ben kötelességükkel, szava­zati jogukat gyakorolva ered­ményesen járulnának hozzá a választások lebonyolításá­hoz. — Köszönjük a beszélge­tést és jó m­unkát kívánunk a választási szerveknek! S. Oy. mi célokat április 25-én a választás napján leadott sza­vazatukkal is erősítsék. Április 19-én hétfőn este a városi múzeumban Sófalvi István Dunaújváros tanács­elnöke tartott választási gyű­lést a dunaújvárosi pedagó­gusoknak Beszédében el­mondotta, hogy ezúttal nem mint pedagógusokhoz, hanem mint választópolgárokhoz és közéleti emberekhez szól, akiknek jelentős szerepük volt a harmadik ötéves terv teljesítésében, és a IV. öt­éves népgazdasági terv meg­valósításában sem csökken társadalmi súlyuk, jelentősé­gük. A tanácselnök többek kö­zött részletesen beszélt arról, hogy Dunaújvárosban a har­madik ötéves terv célkitűzé­seit maradéktalanul sikerült megvalósítani. Erre a bázisra építette a városi pártbizott­ság és a városi tanács a la­koság által már ismert IV. ötéves városfejlesztési tervet. A szónok kérte a pedagógu­sokat, tekintélyükkel, közéle­ti aktivitásukkal és ember­nevelő munkájukkal segítsék valóra váltani az ország és benne a város fejlesztési cél­jait. Ugyancsak hétfőn este vá­rosunk országgyűlési képvi­selőjelöltjei : dr. Radnai Éva és Nics János a Pálhalmai Célgazdaság dolgozói részére tartottak nagy érdeklődéssel kísért választási gyűlést. Nagy érdeklődés kíséri a választási gyűléseket Kommunista szombat Még nincs pontos adatunk arról, hogy április 17- én hány dunaújvárosi vett részt abban a nagyjelentő­ségű munkaakcióban, amelyet egy ötvenkét évvel ez­előtti kezdeményezés nyomán kommunista szombatnak nevezünk, annyit azonban tudunk, hogy sokan voltak, keményen dolgoztak és hasznos munkát végeztek. És elegendő ennyit tudni ahhoz, hogy jó okunk legyen a kommunista szombat és egyáltalán a kommunista mó­don végzett munka jelentőségéről írni. A már említett ötvenkét évvel ezelőtti kezdemé­nyezésről, a Moszkva—Kazany vasútvonal munkásai­nak kommunista szombatjáról az 1919. május 17-i Pravda rendkívül részletes cikkben számolt be, amely cikket — éppen fontossága miatt — Lenin teljes egé­szében idézett A nagy kezdeményezés című írásában. A világ első ízben megrendezett kommunista szombat­járól, annak előzményeiről, és a forradalmi módon végzett munka eredményeiről is tudósított a Pravda, és hasonló részletességgel számolt be az elsőt követő többi kommunista szombatról, ám Lenin keveselte ezt. Lenin szerint jelentőségéhez képest sem a sajtó, sem maguk a kommunisták nem fordítottak kellő figyel­met a kommunista szombatokra, nem értékelték elég­gé a kezdeményezést. Mi változott azóta? Veszített-e vajon fontosságá­ból a kommunista szombat? Azt tudjuk, hogy az 1971. április 17-én Dunaúj­városban megrendezett kommunista szombaton sok­szor annyian vettek részt, mint az elsőn. (A Moszkva— Kazany vasútvonal munkásai közül 1919. május 19-én a különböző munkahelyeken 205 — ahogy akkor írták — „kommunista és szimpatizáns­” összesen 1014 órát dolgozott kommunista módon, azaz ellenszolgáltatás nélkül.) De azt is tudjuk, hogy az az első — a ma nagyon is szerénynek látszó eredményei ellené­­e — valami hallatlanul nagy dolog volt, a kezdet volt, mégpedig — ahogy azt Lenin írta — egy fordulatnak a kezdete, „amely nehezebb, mélyrehatóbb, alaposabb, döntőbb jelentőségű, mint a burzsoázia megdöntése, mert ez a magunk renyhesége, fegyelmezetlensége, kispolgári önzése fölötti győzelmet jelenti__”. Nos, amennyiben e kezdet­ jelentőségével kíván­nánk konkurrálni — akárhányan lettünk légyen is a most szombaton végzett kommunista munka részesei — óhatatlanul alulmaradnánk. Csakhogy a mai kom­munista szombat lényege éppen abban van, hogy nem kezdet, hanem folytatás, és ebben rejlik — min­den összehasonlítást kibíró — jelentősége is. A kommunista szombatokban Lenin egy olyan történelmi időszakban ismerte fel a „kommunizmus csíráját”, amikor a fiatal szovjet állam egy véres pol­gárháború közepette ellenállva minden intervenciónak csak az első lépéseket tette meg „a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet felé”. Ma békében élünk, és az átmenet időszakának egy olyan fokára jutottunk, egy olyan szintre, ahol a társadalmi munka minden­napos, ahol ez a fogalom szinte közhelyszámba megy. Márpedig a kommunista szombat éppen azért lehetett és lehet csírája a kommunizmusnak, mert társadalmi munkát tartalmazott és tartalmaz ma is. „A kommu­nista munka — írta Lenin —Az évszázados rend meg­semmisítésétől egy új rend megteremtése felé című tanulmányában —, a szó szűkebb és szorosabb értel­mében, ingyenes munka a társadalom javára, olyan munka, amelyet... nem bizonyos termékekre való jog megszerzése céljából__ teljesítenek, hanem önkéntes munka... díjazásra nem számító ... a közösség javá­ra megszokásból végzett... az egészséges szervezet szükségleteként végzett munka”. Lenin hozzátette, hogy a társadalom — az akkori — „még messze, igen mes­­­sze van az ilyen munka széles körű, valóban tömeges alkalmazásától”. Az elmúlt héten, szombaton a dunaújvárosiak tömegei adtak tanúbizonyságot arról, hogy a tár­sadalom javára végzett önkéntes ingyenes munka egy­re inkább szokásukká lesz. A sokadik társadalmi munka-akció volt ez a kommunista­ szombat ebben a városban, s a növekvő mennyiségi eredmények egy minőségi változás tényét és újabb lehetőségét hordozzák. Aczél Gábor Emelik a kelyhet A kétnapos biztonsági fel­függesztés után hétfőn dél­előtt 11 óra 10 perckor meg­kezdték a Castrum víztorony betonkelyhének emelését. A Vízügyi Építő Vállalat az úgynevezett „MLK” emelő­berendezéssel másodpercen­ként fél milliméter sebesség­gel emeli helyére a 850 ton­nás víztartó 1 tölcsérét. Az emelés részben az erős szél, részben a kehely aljának be­­meszelése miatt tolódott át vasárnapról hétfőre. A meteorológiai előrejelzés kedvező időt jósolt a hét ele­jére, bár 25—30 kilométer erősségű széllel kell számol­niuk. A teher felhúzásával esténként állnak meg, kiéke­lik a kelyhet és hajnalban az időjárási viszonyoktól füg­gően folytatják az emelést. Bár a betonszerkezetet tulaj­donképpen „csak” 54 méterre­ emelik a tala­j fölé — ekko­ra súlyt, ilyen magasra még nem húztak fel toronyra. Kedvező időjárási körül­mények esetén a víztartót előreláthatólag két hét alatt emelik fel a torony tetejére. Választási és gyűlések vállalatoknál az Óvárosban Előadók: Nics János, Sudár Iván, dr. Radnai Éva, Bondor József Dunaújvárosban az elkö­vetkező három napon négy választási gyűlést tartanak, vállalatoknál, üzemekben és az óvárosban. Ma délután 14 óra 30 perces kezdettel Nics János országgyűlési képvi­selőjelölt választási gyűlés keretében találkozik a fehér­neműgyári dolgozókkal. Szerdán, április 21-én 14 óra 15 perces kezdettel a MOM dunaújvárosi óragyá­rában Sudár Iván, a városi pártbizottság titkára tart vá­lasztási gyűlést. Ugyancsak április 21-én, szerdán este 19 óra 30 perces kezdettel, dr. Radnai Éva országgyűlési képviselőjelölt az óvárosi Szabadság Filmszínházban Óváros lakóinak tart válasz­tási gyűlést. Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter az előadója annak a választási gyűlésnek, amelyet Dunaújváros építőmunkásai­nak rendeznek április 29-én, csütörtökön este 18 órai kez­dettel a Bartók Béla Műve­lődésház színháztermében.

Next