Dunaújvárosi Hírlap, 2021. október (32. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-19 / 243. szám

2 KRÓNIKA November 5-ig vár a megyei szemle DUNAÚJVÁROS A több mint fél évszázados múltra visszate­kintő Fejér Megyei Őszi Tárlat kétévente, Székesfehérváron és Dunaújvárosban felváltva kerül megrendezésre. A me­gyei alkotók gyűjtése novem­ber 5-ig szemlézhető a Kor­társ Művészeti Intézetben. A képző- és iparművészeti szalonkiállítás a megye alko­tói, illetve az itt tevékenyke­dő szakemberek számára az egyik legfontosabb találko­zási lehetőség. A közönség számára pedig a legnagy­szerűbb alkalom a tájékozó­dásra, hiszen nincs más, ami ennyire átfogó képet nyújta­na Fejér megye művészetvi­lágának aktuális helyzetéről. A Fejér Megyei Tárlat díjmen­tesen látogatható a Kortárs Művészeti Intézet nyitvatar­tási idejében. DH * Kiss Piusz: Kendőzetlenül DUNAÚJVÁROS Kendőzetlenül címmel új fotókiállítással je­lentkezik Kiss Piusz október 25-én a Munkásművelődési Központ galériájában. A tár­latot 17 órakor Lőkös Zoltán, a Nemzetközi Fotóművész Szövetség Gyémánt-díjas fo­tóművésze ajánlja majd az érdeklődők figyelmébe. Kiss Piusz fotói egy hónapon át lesznek láthatók. SzSz MNB-devizaárfolyam 2021. október 18. pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 184,50 A Svájci frank 1 336,36 a Cseh korona 1 14,18 a Euro 1 360,86 a Japán jen 100 272,45 a Horvátkuna 1 48,06 a Román lej 1 72,93 a Szerb dinár 1 3,07 a Orosz rubel • 1 4,37 a Angol font 1 427,52 a USA dollár 1 311,60 a A ▼ Változás az előző naphoz képest 2021. OKTÓBER 19., KEDD A takarmánynak való becsesebb, mint a malomnak szánt termény Kukorica: egyre fokozódik az árverseny világszerte Elsősorban az utóbbi évek szélsőséges és aszályos idő­járása miatt nehéz helyzet­be kerültek a magyar gaz­dák. Az idén gondok vannak a kukorica körül is. Megnéz­tük, hogyan is állunk ezen a téren? Agárdy Csaba csaba,agardy@dunahirlap.hu DUNAÚJVÁROS A közelmúlt­ban Márkli János, a Pentele Zrt. ügyvezetője az alábbiakat nyilatkozta lapunknak: „Négy és öt tonna termett hektáron­ként, tavaly kilenc-tíz tonnát arattunk ugyanekkora terüle­ten. A kukoricánál hamar le­száradt a szár, ezért a termés­ben benne maradt a víz, szá­rítani kell. Itt még nehezíti a helyzetet, hogy a gáz ára száz­húsz százalékkal nőtt egy év alatt.” Érdekes adat a kukoricá­val kapcsolatban, hogy a ta­karmánynak való becsesebb, mint a malomnak szánt ter­mény. Ez jól hangzik, de a nagy számok törvénye alap­ján, ez mindenképpen a hús­árak emelkedését jelenti, hi­szen a gazdáknak többet kell fizetniük az állatok etetésére, amit kénytelenek az áraikba beépíteni. Ez pedig tudjuk, ná­lunk, vásárlóknál csapódik le. De nézzük a tényeket! Ma­gyarország évtizedek óta Eu­rópa egyik meghatározó sze­replője a kukoricatermesztés területén. Az utóbbi időben je­lentősen megváltoztak a ter­mesztési és értékesítési felté­telek is, új szereplők jelentek meg a piacokon, és a klímavál­tozás is újabb kihívások elé ál­lítja a magyar gazdálkodókat. Bár itthon nem, de globáli­san jó kilátások vannak arra, hogy a 2021-es évet is a ku­koricatermesztés rekordévei között tartsuk majd számon, mégis magasban vannak az árak. Erről Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgató­ja az alábbiakat nyilatkozta az agrarinform.hu­-nak. „Nagyon sok piaci törté­nés befolyásolta az árszin­tek emelkedését. Hogy csak párat említsek: Kína „éhsé­ge”, a tárolók feltöltése, va­lamint az újonnan létesített több ezer sertéstelep kiszol­gálása. Emellett a nyersanya­gok, alapanyagok és energia­­hordozók árainak trendszerű emelkedése, ezzel párhuza­mosan a globálisan „felpörgő” infláció, a kifeszített kereslet és a korlátos szállítási kapaci­tások, a Covid esetleges újabb hullámának egyelőre kiszá­míthatatlan mértéke és hatá­sa. A termőterület nagysága változatlan, továbbra is körül­belül egymillió hektáron ter­melünk tengerit, és az elmúlt években mindig rekord vagy rekordközeli éves termésho­zammal zártuk az esztendőt. A világban azonban hatalmas változások mentek végbe, egy­re több országban termelnek igen jól és versenyképesen ku­koricát, így a magyar gazdák­nak már a franciák mellett az ukrán, brazil és akár az ame­rikai termelők is versenytár­saivá váltak. A klímaváltozás sem kön­­­nyíti meg a gazdálkodók éle­tét - folytatta a szakember -, kiszámíthatatlanabbá teszi a mezőgazdasági termelést, a szélsőségesebb időjárás meg­nehezíti és labilissá teszi a kukoricatermesztés nyeresé­gességét, ezáltal a hosszú tá­vú, potenciális és versenyké­pes fejlődést. Fontosnak hang­súlyozni, hogy a klímaválto­zás egy komoly probléma, a növényeket „stresszessé” te­szi, ezáltal pedig érzékenyeb­bek lesznek a kórokozókra. Ami biztos, hogy minőség­ben, árban és mennyiségben egyaránt fokozódik a verseny. DUOLJd­j Horváth Márta tanulmányozza az idei termést - kisebbek a kukoricacsövek, kevesebbszer fordulnak a kombájnok / Fotó: MW archív Egy lájkkal bárki segíthet a Mosolykert óvodának abban, hogy napelemes rendszerhez jusson Mérföldkő lenne a gyermekintézmény számára DUNAÚJVÁROS Minden lakóház vagy intézmény életében mér­földkő, ha napelemes rend­szert telepíthet. A kisaposta­­gi Mosolykert óvoda egy pá­lyázat útján ingyenesen jut­hat napelemes rendszerhez. Olvasóink lájkjai sokat segít­hetnek a picik álmának betel­jesüléséhez. Az ST Solar Kft. pályázatot hirdetett Magyarország óvo­dái és bölcsődéi részére „Nap­­lopók a globális felmelege­dés ellen pályázat” címmel, amelynek célja a megújuló energiád játékos megismerte­tése és a globális felmelegedés elleni tartós tevékenységre való nevelés elősegítése. A pá­lyázatra rövid videóval lehe­tett jelentkezni, amelyben az energiatakarékosság és -tuda­tosság megoldásait kellett be­mutatni az intézményben, ho­gyan takarékoskodhatunk, használhatjuk hatékonyan a napenergiát, hasznosíthatjuk, mint energiaforrást. A pályázati munkák között három intézmény videója sze­repel. A kisapostagi Mosoly­kert óvoda, a jászszentandrási Gyermekvilág óvoda és Szent­endréről a Hold utcai tagóvoda is nevezett a napelemes rend­szerért folyó versenyre. A tét nagy, hiszen aki a legtöbb láj­kot gyűjti az ST Solar Face­­book-oldalán a megjelent pá­lyázati videók alatt, megnye­ri az 5 Kwp méretű napele­mes rendszert engedélyezte­téssel és kivitelezéssel. Az 5 Kwp nagyságrendileg 200- 250 ezer Ft/év fogyasztást fe­dez, de az inverter mérete az intézmény fogyasztásához fog igazodni, így később bővíthe­tő lesz a rendszer. A pályázatra november 15-én éjfélig lehet szavazni a https:// www.facebook.com/stsolarkft. hu/videos/670709577667957 felületen. A legtöbb reakciót ka­pott (tetszik, ölelés stb.) videó lesz a pályázat nyertese. KF

Next