Református Polgári Fiú és Leányiskola, Dunavecse, 1934
Rákóczi esztendeje*.) Az 1935-ös év Rákóczi esztendeje s ápr. 8.a Rákóczi napja. Meghatva gondol ma mindenki arra a 200 év előtti ápr. 8-ra, mely 1735-ben az Úr szenvedésének napjára, nagypéntekre esett. Ezen a napon fejezte be életét hazájától távol, Ázsia kőszikláit ostromló Marmara-tenger partján a nagy bújdosó, a kuruc fejedelem , II Rákóczi Ferenc. Ma minden város, minden község, minden iskola szerte e hazában ünnepli emlékét. Róla beszélnek mindenütt, fölzengenek a híres szép kuruc dalok és fölzeng a magyar rádióban a tárogató édesbús hangja, hogy szétvigye fájdalmas üzenetünket Nagymagyarország és a világ minden magyarjának. Magyar testvér, tudjuk, hogy szenvedés küzdelem a sorsod, robot a kenyered, könny az italod, fáradt lelked már kezd fásulni, de ma — édes testvérünk — rázd le magadról a tompa megnyugvás gúzsba bénító nangét, lessed szavát a regének, mely róla mesél, hallgasd a hangszert, melyből az ő lelke szól, a dalt, melyben az ő emléke él, mert ha Rákóczi neve sem tud beléd lelket önteni, akkor fásultságod álma már a halál dermesztő közelsége ! Dehát ki az a férfi, akinek még emléke is ilyen varázserejű, akinek neve fogalom lett „eszmévé finomult,“ a szabadságot, a magyar függetlenséget jelenti; aki 200 év óta ihleti költőinket, művészeinket örökszép alkotásokra s akinek szerencsétlen sorsa az égés, nemzet tragikuma?! Fia I. Rákóczi Ferencnek s a leghősibb lelkű magyar nagyasszonynak Zrínyi Ilonának s kiesny korától fogva mostohafia a másik nagy szabadsághősnek, Thököly Imrének. Gyermek még akkor, mikor megéri mostohaapja harcának bukását, száműzetését s gyermek akkor is, amikor Munkács várának legendás hitü ostroma folyik. Thököly várai már sorra mind elestek, csak felesége, Zrínyi Ilona vára dacol 3 éven át a császári sereggel s 12 éves fia vele együtt jár-kel a bástyákon, hogy a fáradt katonákat lelkesítse Munkácsot végre mégis csak föl kell adni s a két kis Rákóczi árvát Ferencet és Juliannát Bécsbe viszik, ahonnan Ferenc később — anyjától s testvérétől elszakítva — egy csehországi kolostorba kerül El akarják vele felejtetni származását, szerencsétlen fajtáját, — de ez lehetetlen! Meg akarják gyűlöltetni vele szabadságért küzdő őseit, a Rákócziakat, Zrínyieket, Frangepánokat és Bíthoriakat, de Zrínyi Ilona fia nem felejtheti el azokat, akiket rajongó gyermeklélekkel csak tisztelni *) írta és elmondta Csiky Anna tanár az április 8-i iskolai ünnepélyen.