Egyetemi beszédek, 1874-1875. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem
Kovács József rektor ünnepi beszéde
protestáns fejedelme csak azért is állított protestáns egyetemet, hogy ez az ő hatalmi igényeit megvédje, és megfordítva. És azon nemzeties indokok mellett, melyek a kortársait magas fölfogásban meghaladt magyar bíboros főpapot Pázmány Pétert, Vitéz érsekelőde, Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink, pozsonyi, veszprémi, pécsi, budai egyetemeinek a nagyszombati akadémiában feltámasztására bírták, a magyar nemzetnek mvelés által emelésén kívül ott állt az is, hogy az ő egyházának a terjedt Protestantismus ellen védelmet képezzen. Bizonyság erre a theologiai és bölcsészi karra szorítkozása, de kétségkivülivé teszik Ipolyi püspök történelmi tanulmányai. Pázmány, a kiválón magyar bibornok, ha alapításának mérveivel akadémiájának Wolsey-ává nem lehetett, a kornak rovandó, mely kettőjök közé esett, és a térnek, melyen működésök megoszlott. Hogy ő a szellemi küzdelemben szellemi eszközökre támaszkodott, tanúi ezen és a bécsi egyetemmel kapcsolatos alapítványai. Pázmány két karú egyetemét Lippay és Lósy érsekutódai a jogi karral toldták meg. Mária Terézia királynő pedig, kinek anyai vonzalmát a nemzet nem egyszer és nem ebben érezte először, az orvosi karral egészítő ki, jelentékeny javadalmakkal ajándékozá meg, minden karait kiterjesztő, Nagyszombatból a már 100 éve török hatalom alól megszabadult Budára helyezvén át, ma 95 éve újra alapító. És e napnak, a nekünk örökemlékű királynő és cselekvénye dicsőítésének szolgáljon ez ünnepély ! Sok jel, minden jel arra mutat mélyen tisztelt