Ráth György (szerk.): Az országbirói értekezlet a törvénykezés tárgyában (Pest, 1861)
Második kötet - Negyedik fejezet. Az országbirói értekezlet részletes tanácskozmányai
a bíróság, mennyiben szükségét látja, külön kérdéseket is intézhessen a tanukhoz. B. Prónay Albert: Hogyha törvényes bíró intéz kérdést hozzám, arra köteles vagyok felelni, de hogy egy pártnak, egy félnek köteles legyek felelni, azt nem tudom, mily törvényeken alapszik. (Maradjon a szerkezet.) Az 53. 54. és 55. (96.—98.) §-ra észrevétel nem volt. Az 56. (99.) §-ra : Rudnyánszky Ferencz : Azon indítványt ismétlem, mely az úrbéri albizottmány által létetett, t. i. hogy a királyi táblától mint régen, egyenesen a hétszemélyes táblához történjék a fölebbezés, anélkül, hogy a perek visszakülhessenek s csak az ítéletek közöltessenek a felekkel. Másodszor : nem tartom szükségesnek, hogy a fölebbezett ítéletre nézve az ellenfél észrevételeket tehessen, minthogy a felsőbb bíróság nem ily okoskodások, hanem a perben fölhozott tények és bizonyítékok alapján fog ítélni. Szabó Imre : Az első indítványt illetőleg, ha megtartjuk átalában a fölebbvitelnek azon szabályát, mely az újabb korban elfogadtatott, és az 1846-ks törvényben is kimondatott, akkor nem rendelhetjük, hogy a fölebbvitel a királyi táblától közvetlen történjék a hétszemélyes táblához, minthogy ez esetben minden félnek kellene Pesten ügyvédének lenni, ki a felebbvitelt a kir. táblánál eszközölje, mely eljárás a felekre sokkal terhesebb, mint hogy ha a királyi tábla ítélete az eljáró bírósághoz visszaküldetik. Ezen eszméből indult ki az albizottmány is. A másik észrevételre nézve nincsen ugyan nehézségem, de e részben is a váltóeljárást követtük, azt vévén szemügyre, hogy ha a hazai törvényhozás az egyszerűbb váltópereknél jónak látta a fölebbvitelre ellenészrevételek beadását megengedni, annál inkább megengedhető az más bonyolódott ügyeknél. Széher Mihály: Pártolom Rudnyánszky Ferencz úr indítványát, azért, mert azt fölöslegesnek tartom és a scontro szempontjából alkalmatlannak is, miszerint örökké vigyázzon a bíró a nyolcz nap lejártára. Tóth Lőrincz : Egyetértek az előttem szólóval, azonban mégis igen helyesnek és szükségesnek tartom, hogy mindkét fél egyformán legyen állítva a jogvédelem tekintetében; ha az egyik fölebbezhet, a másik is tehesse meg arra észrevételeit. Igaz, hogy ez esetben nem lehet új okiratokat fölmutatni, s az ítélet alapját