Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári peres eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző törvényhozásokra (Budapest, 1875)
III. rész: A bizonyítási eljárás
síti a szemlét, mert az eredmény maradandóvá tétele a felek érdekében szükséges s különösen netáni felebbezés esetén mellőzhetlen. Oly esetben, midőn a puszta leírás által a dolog állása felől tiszta képet nyújtani nem lehetséges, a közreműködő szakértők által rajzok, tervek stb. készítendők, vagy mennyiben ilyen segédeszközök a felek által előterjesztettek volna, azok a szemlének lelete szerint kiigazítandók, s bíróilag hitelesítendők.J) Az eljárásról a kiküldött vagy megkeresett bíró az Ítélő bíróságnak a jegyzőkönyv s egyéb okmányok melléklése mellett jelentést tesz. II. A tanúk általi bizonyításnál. A régi római formula perben a tanúk a judicum által hallgattattak ki, mely kihallgatás nem csak hogy nyilvánosan s a felek jelenlétében történt, hanem egyenesen a felek által eszközöltetett, kik egymás tanúihoz kérdéseket és keresztkérdéseket (interrogationis) intéztek.* 2) Ezen eljárás valószínűleg fennállott mindvégig, s jóllehet több jogtudósok bebizonyítani igyekeztek, hogy a tanúknak titkos kihallgatása, már Justinianus korában gyakorlatban volt,3) sokkal meggyőzőbben fejtették ki mások, hogy a tanúk titkos kihallgatása az egyházi törvényszékek eljárásában veszi eredetét.4) Legyen azonban bármiként a dolog, annyi bizonyos, hogy a tanúk általi bizonyításnak a polgári bíróságnál való szabályozására kiváló befolyással volt, az egyházi bíróságok e részbeni eljárása,amelyről ennélfogva röviden megemlékezni szükségesnek véljük. Az egyházi bíróságoknál létesített titkos eljárás, a tanúkihallgatásra alkalmaztatván, szabályul állíttatott fel, hogy minden tanú külön, s a felek távollétében hallgattassék ki. Ezen elvnek *) V. ö. würtenbergi perrend 462. 463. §§., hesseni javaslat 462. 463. §§., porosz javaslat 498—508. §§., hannioverai perrend 281. §., bajor perrend 398. §. — Az osztrák perrend s a magyar törvénykezési rendtartás a bírói szemlét a szakértők általi bizonyítással együtt tárgyalja ezek intézkedéseiről tehát majd az utóbbi bizonyíték tárgyalása alkalmával szóllandunk. 2) Rudorf: Römische Rechtsgeschichte II. r. 253. lap. Y. ö. Bethmann- Ilolweg: Der Civilprocess des gemeinen Rechts II. r. 599. lap. 3) Ij. ezeket s műveiket felsorolva Spannenberg : Über den Zeugenverhör nach Römischen Recht. (Archiv für die Civilpraxis VI. r. 214. lap.) 4) Mittermayer: Über das deutschi'echtliche Verfahren beim Zeugenbeweis. (Archiv für die civilist. Praxis V. köt. 73. s köv. lap.) 5) Mittermayer: id. ért. 74. lap.