A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 8. KÖTET (1893-1896)
1893. – 1. szám: Emlékbeszéd Szűcs István lev. tag felett Ballagi Géza I. tagtól
EMLÉKBESZÉD SZŰCS ISTVÁN LEV. TAG FELETT. BALLAG GÉZA 1. tagtól. (Olvastatott az 1893. junius 26-án tartott összes ülésen.) A férfiút, kinek emlékét a t. Akadémia szine előtt ezúttal felujitani kívánom, személyesen nem ismertem ; de tudományos munkásságának eredményeit számba véve, a mint életében becsülni tanultam, halála után tisztelettel adózom emlékének. Hosszú életpályáján a »vita brevis, ars longa« elvét tartva szem előtt, pihenés nélkül dolgozott s minthogy öszszes tudását és tehetségeit következetesen egy irányban érvényesítette, nem dolgozott sikertelenül. »A mily gyöngéd a szülött és az édes anya közti viszony — írja főművében, — oly szívélyesek voltak kezdettől fogva Debreczen városa és a főiskola közötti kötelékek. Mint pellikán, a rege szerint, saját keble vérével táplálja fiait a puszták sivatagában : úgy ápolta Debreczen városa is folytonosan kebelbeli főtanodáját, mely utóbbi az előbbinek jó- és balsorsában, verőfényes és borús napjaiban mindig egyaránt osztályosa volt. Ha örvendeznie volt oka e városnak, illetőleg ref. egyháznak mint anya Sionnak , vele együtt örvendezett a Sión leánya, a debreczeni főtanoda is. Ha gyászra és keserűségre volt hivatva a város, illetőleg a ref. egyház, mint anya Sión , vele együtt gyászolt, együtt kesergett a Sión leánya, a debreczeni főtanoda is.« M. T. AK. EMLÉKBESZÉDEK. VIII. K. 1. SZ.