A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 8. KÖTET (1893-1896)
1893. – 1. szám: Emlékbeszéd Szűcs István lev. tag felett Ballagi Géza I. tagtól
2 BALLAG GÉZA: Szűcs István, a magyarság emez egymáshoz forrott, egymást kiegészítő két hatalmas tényezőjének, Debreczen városának és a több mint háromszáz év viharait szerencsésen átélt debreczeni főiskolának javára, előmenetelére szentelte életét. Ott, a magyar alföld metropolisában, töltötte el ifjú korát, ott működött élte delén s ott végezte be földi pályafutását. Ha a felekezetek áldozatkészsége respikiumot ad a magyar államnak, hogy lassankint összeszedvén erejét, kellőképen kifejlesztvén intézményeit, majdan átvegye tőlök az iskolákat, s ha ezt valamikor, a későbbi nemzedékek talán megérik, óhajtandó, hogy a felekezeti, különösen a református iskolák leltárával azt a szellemet is vegye át és tartsa meg, mely azokban évszázadokon át uralkodott, mely azoknak értékét sokkal inkább biztosítja és fokozza, mint a legbecsesebb inventárium. Én azt az iskolát tartom igazán kitűnőnek, mely tanítványaira rányomja bélyegét. Ilyen a debreczeni kollégium. Ez, híven követve az ősök hagyományait, tanítványait nemcsak útravalóval látja el egész életükre, hanem életirányukat, jellemeket is meghatározza, úgy hogy a szárnyai alól kibocsátott növendékek az élet küzdelmeiben mint ugyanazon részek fiai felismerhetők s határozottan megkülönböztethetők más iskolák tanítványaitól. A debreczeni diákban bizonyos fokú érdesség, darabosság, szókimondó egyenességgel, politikai, társadalmi és vallási kérdésekben konzervatív felfogás, liberális hajlamokkal, puritán kálvinizmus a más felekezetűek iránti türelmességgel összhangzatosan olvad össze. S akiket a közös erények és hibák ekkér összeforrasztanak, azok a legteljesebb odaadással egyesülnek a közös édes anya iránti hűségben is. Néhai tagtársunknak nem Debreczenben ringatták bölcsőjét — Tisza-Derzsen született 1811-ben, — de a debreczeni főiskola falai közt nevelkedvén, a mint utolsó lehelletéig ragaszkodott ahhoz a világnézlethez, melyet ama falak közt oltottak belé , ugy az alma mater iránt érzett