A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 8. KÖTET (1893-1896)

1893. – 1. szám: Emlékbeszéd Szűcs István lev. tag felett Ballagi Géza I. tagtól

2 BALLAG­ GÉZA: Szűcs István, a magyarság emez egymáshoz forrott, egymást kiegészítő két hatalmas tényezőjének, Debreczen városának és a több mint háromszáz év viharait szeren­csésen átélt debreczeni főiskolának javára, előmenetelére szentelte életét. Ott, a magyar alföld metropolisában, töl­tötte el ifjú korát, ott működött élte delén s ott végezte be földi pályafutását. Ha a felekezetek áldozatkészsége respikiumot ad a magyar államnak, hogy lassankint összeszedvén erejét, kel­lőképen kifejlesztvén intézményeit, majdan átvegye tőlök az iskolákat, s h­a ezt valamikor, a későbbi nemzedékek talán megérik, óhajtandó, hogy a felekezeti, különösen a refor­mátus iskolák leltárával azt a szellemet is vegye át és tartsa meg, mely azokban évszázadokon át uralkodott, mely azoknak értékét sokkal inkább biztosítja és fokozza, mint a legbecsesebb inventárium. Én azt az iskolát tartom igazán kitűnőnek, mely ta­nítványaira rányomja bélyegét. Ilyen a debreczeni kollégium. Ez, híven követve az ősök hagyományait, tanítványait nem­csak útravalóval látja el egész életükre, hanem életirányu­kat, jellemeket is meghatározza, úgy hogy a szárnyai alól kibocsátott növendékek az élet küzdelmeiben mint ugyan­azon részek fiai felismerhetők s határozottan megkülönböz­tethetők más iskolák tanítványaitól. A debreczeni diákban bizonyos fokú érdesség, darabosság, szókimondó egyenes­séggel, politikai, társadalmi és vallási kérdésekben konzer­vatív felfogás, liberális hajlamokkal, puritán kálvinizmus a más felekezetűek iránti türelmességgel összhangzatosan ol­vad össze. S a­kiket a közös erények és hibák ekkér összefor­rasztanak, azok a legteljesebb odaadással egyesülnek a kö­zös édes anya iránti hűségben is. Néhai tagtársunknak nem Debreczenben ringatták bölcsőjét — Tisza-Derzsen született 1811-ben, — de a deb­reczeni főiskola falai közt nevelkedvén, a mint utolsó lehel­letéig ragaszkodott ahhoz a világnézlethez, melyet ama falak közt oltottak belé , ugy az alma mater iránt érzett

Next