Adelaidei Magyar Értesítő, 1980 (13. évfolyam, január-december)

1980-10-01

¡ ■ ^ .hu Részleteket közlünk UGODY FERENC,szept.7.-én el­hangzott rádió előadásából.­­Miután értesülésem szerint előadásaimat főleg az idősebb honfitársaim hallgat­ják, szeretnék valami olyan tanáccsal szolgálni,aminek hasznát vehetik. Az első és talán a­­legfontosabb tanács az egészsé­gükkel függ össze.Én ugyan még nem tartom magamat öregnek, de be kell vallanom,hogy az idő,a nehéz­ségek engem is megviseltek mindannyiunkkal együtt. így azután egyszer jó pár éve már, megkérdeztem egy jó barátomat Arnold Ricsi bácsit - Isten nyu­gosztalja - aki mindig ellátott jó tanáccsal,hogy tudna-e valami gyógyszert a fájó térd­izületemre. Hogyne tudna, mondta , és rögtön vett egy üveg csu­kamájolajat és nekem adta mondván, ha kifizeted, ak­kor nem fog használni. Ezt azután utasítása szerint minden reggel narancslével szedtem. Két hónap alatt meg is gyógyított úgy, hogy a bicegőből tenisz csam­­pionná váltam.Ennek már elmúlt tíz éve,de még min­dig teniszezek. -- Minden növény eredetileg egy magból fejlődik ki. Amikor a mag megfelelő körülmények közzé kerül, megkezdődik a csirázási folyamat. A mag a legösz­­szesürítettebb tápanyagoknak a tárháza,amelyeknek az a hivatása, hogy a csírázó új növényt átsegítse kezdeti nehézségein,amíg a saját gyökereivel képes lesz fenttartani magát. Ez általában 2-7 napig tart. Ezen idő alatt a csírázó növény telítve van a leghihetetlenebb tápanyagokkal.vEzek a tápanya­gok tartalmaznak : fehérjét, keményítőt, cukrot, vitaminokat, hormont, p­elet­int, enzimet és minden­féle, elengedhetetlen ásványi anyagot. Ezek az a­­nyagok úgy ahogy vannak, csak egy pár napig állnak a fejlődő anyag rendelkezésére, amíg a készlet ki nem fogy. Utána a növénynek a saját új gyökerein keresztül magának kell gondoskodnia az utánpótlás­ról. Amit én itt mondani akarok,az az,hogy a csírázás és az önellátás közötti 2-7 nap alatt a növény te­le van olyan anyagokkal,amikre nekünk elengedhet­ tetlenül szükségünk van a táplálkozásunkban és fő­leg az idősebb emberek,akiknél ez a hiány kritikus lehet,kell ezt hasznosítaniuk.Ezt pedig úgy tudják elérni,hogy egy ősrégi receptet,amit a kínaiak és más népek már évezredek óta használnak csíráztat­­va különböző magvakat és azokat különböző formák­ban fogyasztják el.A legismertebb ezek közzül a csíráztatott bab,szójabab,lucerna,lencse,búza,rozs, borsó és bármilyen mag,ha az nem mérgező. Ezeknek a legnagyobb részét nyersen eszik,salátá­nak, vagy salátával,tisztán,vagy különböző körítés­sel mint ecet,citrom,tejfel,stb.Sokan túróval,kö­rözöttel keverik,vagy süét baromfi töltelékében. Függetlenül attól,hogy a tápértéke igen magas, a legtöbb hasznunk abból származik,hogy a vitaminok, enzim,hormon és az ásványi anyagok természetes ú­­ton kerülnek a táplálékba, amikre az idősebb kor­osztályúéinak különösen nagy szükségük van. A má­sik hasznos tulajdonságuk a könnyű emészthet­ősé­­gük.Szabad legyen itt megjegyeznem,a csiráztatott növény már nem mag,nincs héja és 2-5 cm,hosszú sziklevele éppen kibontakozóban enyhén zöldes, szinü. Tápértéke ekkor a legmagasabb. A magok csíráztatása nagyon egyszerű,olasz,házilag megoldható,2-5 napig tart és utána a plasztik zacs­kóbem a hűtőszekrényben egy hétig is tárolható.Leg­jobb azonban hetente újat növelni,hogy mindig friss legyen.Magvakat a következő módon lehet csírázhatni : 1. Magot olyan helyen vásároljunk, ahol tudjuk hogy az tiszt­a, nem volt porozva, vagy vegyszerrel kezelve. A health shoppokban árulnak ilyen célra magvakat. 2. Mielőtt megmossuk a magokat,kézzel válogassuk kiszedve belőle a törött és rosz magokat. 3. Mossuk meg-ha lehet mindig esővizet használva­­a megfelelő mennyiséget.Kezdetben használjunk 2 evőkanálnyit személyenkint hetente,amíg meg nem tudj­uk, pont­os­an mennyire van szükségünk. 4. Tegyük a mosott magokat egy lapos,lehet er­eg üveg,zománcos vagy plasztik edénybe és töltsük fel langyos vizzel 4szer magas­abban, mint a magok eredeti szintje volt.Erre azért van szükség,mert a legtöbb mag eredeti nagyságának négyszeresére duzzad meg.A vizet egy éjszakán át hagyjuk rajta. 5. Másnap reggel szűrjük le a vizet és tegyük a magokat egy csiráztató edénybe.Erre a célra a leg­alkalmasabb egy 3-4 literes befőttes üveg,vagy ha­sonló széles szájú üveg tartóba, a magok könnyű ki és berakhatósága biztosítsuk.A tetejére húzzunk egy nylon harisnyaszárat és fektessük le,hogy a felesleges víz le tudjon folyni,de a magok ne es­senek ki és mégis tudjon szellőzni. 6. Az egészet helyezzük egy olyan sötét helyre,ahol szellőzni tud,/pince,garázs, konyhaszekrény alja/stb. reggel és este vizsgáljuk meg és öblítsük át tiszta vízzel,amit a harisnyán vagy muszlin kendőn keresz­tül szűrünk le. A magoknak nedvesnek kell lenniük,de vízben állaniuk nem szabad.Kb. 20° Celsius a legmeg­felelőbb hőmérséklet. 7. A csírázás időtartama a kezdettől a befejezésig kb.4-7 nap és az utolsó napokon 1-2 órára kitehet­jük a tartályt egy világosabb helyre,hogy a csíra megzöldülhessen,mert sokan így jobban szeretik az izét és az ilyenkor keletkezett chlorophil sírunk­nak egészségére válik. Mint korábban jeleztem,az így termelt,csiráztatott növénykéket egy hétig is el lehet a hűtőszekrényben tartani és fogyasztani,amíg a következő adag elké­szül.­Nekem télen a csiráztatott lucernamag a ked­vencem, amit salátának,vagy salátával fogyasztok egy kevés citromlé hozzáadásával.Sokszor szendvich­­be teszem sonka vagy szalámi mellé. Tudom,egy két olvasóm mosolyogva azt fogja mondani, ne csináljak kecskét,vagy tehenet belőlük.A valóság azonban az,ha ilyen koncentrált vit­amin-enzim-hor­­­mon tartalmú salátát eszik a hússal,akkor nem kell annyit félnie az érelmeszesedés,gutaütés és a rák­betegség állandó veszélyétől. Mondhatom,még nem ár­tott senkinek,de még nagyon sok embert megjavított, akiken már más nem igen segített.Érdemes megpró­bálni. A csírázt­at­ással legelőször gyermekkoromban talál­koztam. A kertészünk, a muskátlit és dugványokat úgy gyöker­ezt­etett, hogy egy búza vagy árpaszemet dugott a dugvány aljába.Kérdésemre,hogy miért csi­nálja ezt,azt válaszolta, így biztosabban fog­­gyö­kerezni. Sok évvel később, amikor a mezőgazdasági egyetemre kerültem,tudtam csak meg,hogy egy na­gyon fontos hormon,az auxin keletkezik a csírá­záskor, ami a gyökér fejlődését segíti elő.Ebből csinálják a gyökerezhető hormon púdert,amit ma „ Sar­adix "néven hoznak forgalomba,ami nagyban meg­könnyíti a dugványokról való növényszaporítást. Még azt is szeretném megjegyezni,hogy a víz,a­­melyet az első éjszakai áztatás után leszűrünk, igen sok auxint­­tartalmaz,amit ma rákbetegségben szenvedőknek ajánlanak ivásra.Ez a víz előnyösen felhasználható szobanövények öntözésére,ahol en­nek a felhasználásával a növények növekedésében látható eredményt értek el. A csírázt­at­ásnak van még egy lélektani hatása is. A vetés olyan közel van az aratáshoz, az eredmény annyira kielégítő, hogy gyermekektől az öregekig­ mindenkinek örömöt okoz. A gyors eredmény,az élet és növekedés megújulása, amit szinte óráról-órára figyelhetnek még olyanok is, akiknek nincsen kert­jük és csak egy szobában élnek. Ez a metódus tulaj­donképen nem más,mint a hydro­­pónik növénytermesztésnek kezdetleges formája.A hydorponic növénytermesztést a jövő egyik fő termelési módszereként emlegetik. _6

Next