Adelaidei Magyar Értesítő, 1981 (14. évfolyam, január-december)
1981-08-01
A CSÁNGÓK TÖRTÉNELME DIÓHÉJBAN A csángók Moldvában laknak,melyet keletren a Pruth folyó,nyugaton a Kárpátok keleti gerince,északon kb.a Borgoi hágó vonala,míg délen a Bodza szoros iránya határolja.Ezen a területen az idevonatkozó г umán tanulmányok szerint is "magyarul beszélő" népek laktak az emberi emlékezetet megelőző időkből kezdve. Ez a vidék 1068-tól 1342-ig KUNORSZÁG volt,majd Nagy Lajos királysága alatt hűbéres vajdaságunk volt előbb Kara-Bogdania,később Moldva néven szerepelt Történelmünk során.magyarok többször is települtek ide,s ezek váltak a köztudatban Csángókká , helyesebben Csángó-Magyarokká.Feltehetően a csángó egy régies változata a mai csellengő szónak,tehát az elcsellengett magyart jelenthet. Az első betelpülés. A kunok többször megtámadták Magyarországot,s elhárításukra II. Endre a Kárpátok legkeletibb kanyarulatának mindkét Ida la'г a Herman de Salza lovagrendjét állította védelmül,sok kiváltsággal.A dicső lovagok a király jóindulatával viszsza élve önálló német országot akartak létesíteni.Mire a király 14 évi szolgálatuk után 1225- ben kiűzte őket az országból,helyükre magyar katonákat telepített.Ők képezik a mai Csángók legősibb rétegét. Aroasodik:település. A Dominikánus szerzetesek a kunokat megtérítették /megkeresztelésüket és első püspökük felszentelését az esztergomi hercegprimás végezte 1227- ben Milkov városában. Ez alkalomból a veszprémi,pécsi és az erdélyi püspökökön kívül IV. Béla királyi herceg is jelen volt.A Vatikán Titkos Levéltárában az idevonatkozó iratok megtalálhatók.Ez időből datálódik a második csángó-magyar ősfoglalás Moldvában. A harmadik hullám: 1238-ban a tatárjárás elöl 40.000 kun család telepedett át Magyarországba.A hátramaradottakat a tatárok alaposan megritkították,de azért számosan túlélték a tatárjárást. A megüresedett Kunországba ezután települtek először ortodox vallású vlach kecskepásztorok Az ortodox vallás terjedésének meggátlására a pápa IV. Béla magyar királlyal egyetértésben Szörénytornyán(Turnu Severin Megalapította Kunország második római katolikus püspökségét 1246-ban.Ugyanekkor ismét sok magyar telepedett ott le.Érdemes megjegyezni,hogy az árpádház uralkodása alatt(1301-ig)keleti szomszédaink minditt a kun rokonaink voltak. Robert Károly uralkodása idején Kunországnak a Duna balpartja és a Kárpátok déli vonala között 23 'JOGI TANÁCSOK. Részletek a Magyar Közösségi Rádióban elhangzott előadásból. Az egyén,vagy állampolgár viszonya az államhatalommal szemben. Az állampolgár személyes szabadságának megőrzése és megvédése egyik fontos alapköve minden demokratikus jogállamnak.Egy másik fontos tényező a társadalom tagjainak megvédése azokkal szemben,akik a törvényt megszegik vagy a törvényes rend megbontására törekszenek. A törvény betartásának ellenőrzése és a törvényt megszegők kinyomozása és azoknak igazságszolgáltatás elé hozása a rendőrség feladata,így az államhatalmat a rendőrség képviseli. A bíróság feladata az igazságszolgáltatás adminisztrálása.A bíró meghalgatja a vádat,amit a rendőrség a polgár ellen emel,mérlegeli a rendőrség bizonyítékait.Aztán meghallgatja a védelmet,vagy a mentő körülményeket amit a vádlott a bíró elé terjeszt..Miután mindez elhangzottja bíróitól és vagy felmenti a vádlottat,vagy hibásnak találja.Ítéletet mond felette és kiszabja a büntetést.A nyomozási vagy kivizsgálási módszer amit a rendőrség alkalmaz, sorsdöntően befolyásolja az egyén és a társadalom szabadságát és személyes jogait A társadalom szempontjából fontos a teljes egyensúlyt megtalálni az egyik oldalról az egyén személyes jogainak a védelme és a m£ sik oldalról a társadalom szükséglete között, amely hatásos és eredményes rendőrségi munkát kíván a törvényes rend megóvása érdekében. A rendőrség feladata a törvényes rend fenttartása,kihágások,vagy bűntettek megelőzése és az elkövetett törvényellenes cselekmények tetteseinek a bíróság előőtt való megvádolása.E feladatok megoldására a rendőrségnek következő jogai vannak: kikérdezési joga a büntetés joga és a letartóztatás joga. Ezt a három jogot egyenként megvizsgáljuk.A kikérdezéssel kapcsolatban a rendőrségnek joga van kérdéseket intézni a személyhez,aki gyanúsítva van,akár nincs. Ezzel szemben a polgárnak abszolút joga van a választ megtagadni.Kivételt csak autóvezetéssel kapcsolatban van,ahol mindenkire kötelező a vezető nevét és címét megadni, a rendőr kérdésére, de nem többet ! Rendszerint itt követi el a polgár a hibát, amikor rögtön elismeri a hibát és mentegetőzik.Ha a rendőr megállítja,legyen az autóvezetéssel kapcsolatos kérdés,vagy akármily