Adelaidei Magyar Értesítő, 1985 (18. évfolyam, január-december)
1985-06-01
Az Akadémia elnöki tisztségét 1966-tól 1968-ig Dr. Gabriel Asztrik premontrei kanonok, a Notre Dame egyetem tanára, 1970-ig Dr Füry Lajos író, 1978-ig Dr. Béky Zoltán tb. református püspök, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, 1978-tól pedig Flórián Tibor költő és közíró töltötte be. A jelenlegi elnök Flórián Tibor, a három társelnök pedig Dr. Pulvári Károly, gróf Dr. Wass Alben és Dr. D'Albert Ferenc. Az Akadémia legfőbb ügyintéző szervezetének, az Igazgató Tanácsnak a megalakulás óta Dr. Nádas János, a fenntartó testületként szereplő clevelandi Magyar Társaság elnöke áll az élén. A főtitkári tennivalókat — ugyancsak a megalakulás óta— Dr. Somogyi Ferenc látja el. Ma már nem vitás, hogy az Árpád Akadémia a szabad földön élő magyarságnak legmagasabb szellemi színvonalon és minden hazai kapcsolattól függetlenül működő hivatásrendi szervezete, amely legkiválóbb alkotóinkat gyűjti egybe. Bizonyítékul csak néhány nevet kell említenünk, s e válogatásban elsősorban azokat soroljuk fel, akiket a Krónika olvasói is közelebbről ismernek. Az elhunytak közül: Béky Zoltán, Bíró Béla, Dalnoki Veress Lajos, Eckhardt Tibor, Fáy Ferenc, Gábor Áron, Hajmássy Hana, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Kőszegi Farkas István, Laurisin Lajos, Macartney C. Aylmer, Marina Gyula, Mécs László, Mindszenty József, Nehéz Ferenc, Oláh György, Selye János, Serly Tibor, Szitnyai Zoltán, Teghze-Gerber Miklós és Vasvári Ödön nevét. Az élők közül csak példaként emeljük ki a sok közül: D’Albert Ferenc, Barátit Tibor, Berzy József, Baáó Sándor, Chászár Ede, Csapó Endre, Yves de Daruvár, Dohanos István, Demján József Endre, Antal, Flórián Tibor, Fáy Lajos, Gallus Sándor, Gyallay-Pap Domokos, Gyimesy Kásás Ernő, Irányi László, Juharos István, Kerecsendi Kiss Márton, Kostya Sándor, Könnyű László, Kúr Csaba, a Makk-család, Nagy György, Negyedi Szabó Margit, Pulvári Károly, Ruttkay Arnold, Stirling György, Szebedinszky Jenő, Szeleczky Zita, Szirmai Endre, Tollas Tibor, Tűz Tamás, Vaszary Gábor, Várdy Béla és Wass Albert világszerte jól ismert nevét. Ne feledjük azonban, hogy az Árpád Akadémia igazi értékét korántsem egyes tagjainak hírneve, hanem valamennyi tagjának egyformán kimagasló értékű és minőségű alkotó tevékenysége szabja meg, hűséggel a magyarságért mindhalálig. „Sic itur ad astra!" LAPZÁRTA minden hónap 20-án Kérjük a társegyesületek és szakosztályaink vezetőit,hogy tervezett műsorukat,híreiket írásban adják be időben! Eseménynaptárunkban csak beküldött hiteket foguak közölni_a_jövőben! ! Haynalné Kesserű Zsuzsánna (Argentina): KRÓNIKA HAZAI KÖRKÉP Élmények és tapasztalatok nyolc év után ,,Hiába mondjátok, hogy minden elveszett: Isten nem veszti el,' nem! a magyar nemzetet... " 1984.— Alig néhány évvel a nagy háború után Onsell angol író ezt az évszámot választotta regénye címeként. A három nagy érdekkörre osztott világ hatalmi versenyének válságos időpontját kívánta megjelölni ezzel az évszámmal. A regényt milliók olvasták és milliók emlékeznek rá még ma is. Ezért kezdem bevezető mondatomat e szavakkal: Onwell évében találkoztam újból Budapesttel. A Genfben székelő Lutheránus Világszövetség tartotta meg ott Hetedik Nagygyűlését és ez adott alkalmat odautazásomra szakmabelileg. Néhány hónap távlatából benyomásaim már leszűrődtek, gondolataim tisztázódtak. Nyolc éve már, hogy megismerkedtem Budapesttel. Akkor, 1976-ban mint hirtelen, nyári szerelemben habzsoltam, faltam a fölfedezett várost. Nem volt csoda a "coup de foudre", mely ujjongással töltött el, hiszen ott volt a városnak lenyűgözően szép fekvése, a Duna, a hidak, sétányok, parkok, a történelem, a nyelv, a kultura a múzeumok — mindaz, amihez valami fűzött. Hogyan is mondta a Venezuelában élő Tarné Lévay Pálma, aki, mint én, sohasem járt magyar iskolába? "Mi a haza? Az elme és a logika szerint a haza területi kérdés. Érzelmi világunk szerint pedig, amikor szívünk megdobban, fáj, örül"... Megrendítő élmény volt akkor az argentin hazámból jövet fölfedezni azt a “hazát”. De a mámorból igen gyorsan, túl gyorsan — annál fájdalmasabban — ért a kijózanodás, amikor a Citadellához fölsétáltam és a Kisfaludi Strobl (más célra alkotott) emlékműve alatt szembetaláltam magam a szovjet katona óriási, otromba kómásával, talpazatán a kőbe vése c. szöveggel a magyar nép örök hálájáról a hős szovjet fölszabadítók iránt. Magyarul, és oroszul is, cirillbetűs írásban. Magyar 13