Adelaidei Magyar Értesítő, 1990 (23. évfolyam, január-december)

1990-09-01

Független Magyar Hírszolgálat Antall József miniszterelnök brüsszeli látogatása július 17.-én igen eredmé­­nyes volt. A magyar kormányfő az Európa Par­lament palotájában emlékeztetőt nyúj­tott át Jacques Delorsnak, az Európai Közösség elnökének és abban azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy Magyarország 1992 januárjától a Közösség társult tagjává válhasson. * Andrásfalvy Bertalan művelődési és köz­oktatási miniszter bejelentette, hogy a kormány azonnali hatállyal megszűntet * ti az ún. fejlődő országok diákjainak ingyenes oktatását, amit az előző rend­ezett politikai meggondolás­ból tartott fontosnak. Ezeknek a diákoknak a bentlakásos taníttatása súlyos milliókba került az államnak, illetve a magyar népnek. * ősszel megindul a taní­tás mind a négy református gimnáziumban, amelyek vissza­kerültek a református egyház kezelésében várja a diákokat Sárospatak, Debrecen, a Budapesti Református Gimnázium és a Baár Madas Leánygimnázium. *­A MAGYAR NEMZET hírt ad a Magyar De­­mokrata Fórum bölcsihelyén, Laki­telken, tartott "Falunapról". A találkozó a hazai, az elszakí­tott területi és a nyugati magyarság egymásra találása volt: Horváth Balázs belügyminiszter, Bethlen István képvi­selő, Lezsák Sándor író, Gyarmati De­zső volt olimpiai bajnok mellett meg­jelent Gálfalvi György maros­vásárhelyi író, Tollas Tibor és Habsburg Ottó. A pompás hangulatban eltelt nap folyamán több beszéd és felolvasás han­­zott el. Tíz birkából készült nyílt bog­rácsokban pörkölt. Volt labdarúgó torna, hőlégballon, sárkánybemutató és horgász­verseny . A Budapesti Térsz­ínház egésznapos előadással szórakoztatta a népes közön­séget, aki igen jól érezte magát és lel­kesen ünnepelte a tíz évvel ezelőtt eb­ben a községben alakult és innét indult Magyar Demokrata Fórumot. A legutóbb publikált és otthon nagy port vert orosz-beszéd után most egy orosz konzervatív folyóirat, a Maladaja Gvar­­gyija(Ifjugazda) hasábjain találkozhatunk Hagy Imre nevével. Mint emlékezetes, Grósz Károly azt kívánta okmányokkal bizonyítani, hogy Nagy Imre szovjetunióbeli emigrációja alatt a Cseka, majd a GPU ügynöke volt, az orosz lap pedig II.Miklós cár meg­gyilkolásának részleteit eleveníti fel és felsorolja a kivégző osztag tagjai­nak neveit, akik közt három magyar van, egyikük Nagy Imre. Magát II.Miklós cárt egy Jurovszkij nevű orosz zsidó lőtte agyon s az ő pa­rancsnoksága alatt állt a héttagú "ön­kéntes- internacionalista", ki­végző­ osztag. Az orosz folyóirat, mely a naci­onalista-orosz Pamjaty Mozgalom egyik szócsöve, úgy próbálja beállítani a történteket, mint amelyeknek hátterében egy zsidó-szabadkőműves összeesküvés volt. Ez ítélte halálra a cárt és ez állt már Kerenszkij kormánya mögött is. A Maladaja Gvargyija azt sugallja, hogy külföldiek és zsidók voltak, akik végeztek a cári családdal. Az egyre erősödő orosz nacionaliz­mus, e két irányban igyekszik lázítani, a külföldi© és zsidó befolyás ellen. * Az amerikai CIA legutóbb nyilvánosságra hozott adatai szerint a Szovjetunióban fokozott ütemben folyik a teherautókra, illetve vasúti kocsikra szerelt interkon­tinentális rakéta-kilövőállomások - "Mobile Missile Forces" - telepítése az ország minden részén. A CIA adatai úgy szólnak, hogy a jelek szerint Moszkva az év végéig meg­akarja duplázni a mozgatható kilövőállo­­mások és az ott készenlétbe helyezett nagyhatótávolságú nukleáris rakétáinak számát. Az országutakon mozgatható Is-25 rakétákból 1989-ben 170 volt hadrendben, jelenleg 270 körül van a számuk és az év végéig valószínűleg 300 fölé fog emelkedni. A vasúti pályán helyüket változtató 8S-24 kilövőállomások száma tavaly csupán 18 volt, jelenleg 33, mely szám az év végére 55-re nőhet. A rakéták mozgatható telepítése óriási előnyt jelent a Szovjetunió szá­mára, mert így nemcsak a felderítésük ne­hezebb, de visszavágás esetén az amerikai rakéták számára nehéz célpontot jelentenek. Az Egyesült Államoknak nincsenek moz­gatható kilövőállomásai, interkontinentális rakétái silókban vannak tárolva.

Next