Adelaidei Magyar Értesítő, 1990 (23. évfolyam, január-december)
1990-09-01
Független Magyar Hírszolgálat Antall József miniszterelnök brüsszeli látogatása július 17.-én igen eredményes volt. A magyar kormányfő az Európa Parlament palotájában emlékeztetőt nyújtott át Jacques Delorsnak, az Európai Közösség elnökének és abban azt a kívánságát fejezte ki, hogy Magyarország 1992 januárjától a Közösség társult tagjává válhasson. * Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter bejelentette, hogy a kormány azonnali hatállyal megszűntet * ti az ún. fejlődő országok diákjainak ingyenes oktatását, amit az előző rendezett politikai meggondolásból tartott fontosnak. Ezeknek a diákoknak a bentlakásos taníttatása súlyos milliókba került az államnak, illetve a magyar népnek. * ősszel megindul a tanítás mind a négy református gimnáziumban, amelyek visszakerültek a református egyház kezelésében várja a diákokat Sárospatak, Debrecen, a Budapesti Református Gimnázium és a Baár Madas Leánygimnázium. *A MAGYAR NEMZET hírt ad a Magyar Demokrata Fórum bölcsihelyén, Lakitelken, tartott "Falunapról". A találkozó a hazai, az elszakított területi és a nyugati magyarság egymásra találása volt: Horváth Balázs belügyminiszter, Bethlen István képviselő, Lezsák Sándor író, Gyarmati Dezső volt olimpiai bajnok mellett megjelent Gálfalvi György marosvásárhelyi író, Tollas Tibor és Habsburg Ottó. A pompás hangulatban eltelt nap folyamán több beszéd és felolvasás hanzott el. Tíz birkából készült nyílt bográcsokban pörkölt. Volt labdarúgó torna, hőlégballon, sárkánybemutató és horgászverseny . A Budapesti Térszínház egésznapos előadással szórakoztatta a népes közönséget, aki igen jól érezte magát és lelkesen ünnepelte a tíz évvel ezelőtt ebben a községben alakult és innét indult Magyar Demokrata Fórumot. A legutóbb publikált és otthon nagy port vert orosz-beszéd után most egy orosz konzervatív folyóirat, a Maladaja Gvargyija(Ifjugazda) hasábjain találkozhatunk Hagy Imre nevével. Mint emlékezetes, Grósz Károly azt kívánta okmányokkal bizonyítani, hogy Nagy Imre szovjetunióbeli emigrációja alatt a Cseka, majd a GPU ügynöke volt, az orosz lap pedig II.Miklós cár meggyilkolásának részleteit eleveníti fel és felsorolja a kivégző osztag tagjainak neveit, akik közt három magyar van, egyikük Nagy Imre. Magát II.Miklós cárt egy Jurovszkij nevű orosz zsidó lőtte agyon s az ő parancsnoksága alatt állt a héttagú "önkéntes- internacionalista", kivégző osztag. Az orosz folyóirat, mely a nacionalista-orosz Pamjaty Mozgalom egyik szócsöve, úgy próbálja beállítani a történteket, mint amelyeknek hátterében egy zsidó-szabadkőműves összeesküvés volt. Ez ítélte halálra a cárt és ez állt már Kerenszkij kormánya mögött is. A Maladaja Gvargyija azt sugallja, hogy külföldiek és zsidók voltak, akik végeztek a cári családdal. Az egyre erősödő orosz nacionalizmus, e két irányban igyekszik lázítani, a külföldi© és zsidó befolyás ellen. * Az amerikai CIA legutóbb nyilvánosságra hozott adatai szerint a Szovjetunióban fokozott ütemben folyik a teherautókra, illetve vasúti kocsikra szerelt interkontinentális rakéta-kilövőállomások - "Mobile Missile Forces" - telepítése az ország minden részén. A CIA adatai úgy szólnak, hogy a jelek szerint Moszkva az év végéig megakarja duplázni a mozgatható kilövőállomások és az ott készenlétbe helyezett nagyhatótávolságú nukleáris rakétáinak számát. Az országutakon mozgatható Is-25 rakétákból 1989-ben 170 volt hadrendben, jelenleg 270 körül van a számuk és az év végéig valószínűleg 300 fölé fog emelkedni. A vasúti pályán helyüket változtató 8S-24 kilövőállomások száma tavaly csupán 18 volt, jelenleg 33, mely szám az év végére 55-re nőhet. A rakéták mozgatható telepítése óriási előnyt jelent a Szovjetunió számára, mert így nemcsak a felderítésük nehezebb, de visszavágás esetén az amerikai rakéták számára nehéz célpontot jelentenek. Az Egyesült Államoknak nincsenek mozgatható kilövőállomásai, interkontinentális rakétái silókban vannak tárolva.