Adelaidei Magyar Értesítő, 1994 (27. évfolyam, január-december)

1994-01-01

klubszemle Boldog Új Esztendőt kívánok, minden kedves olvasónak. Remélem, mindannyian kipihenték a "nyaralás" fáradalmait, őszintén, nem is tudom, hol kezdjem ezévi, első (?) szemlémet.Érdekes, de annak elle­nére, hogy két hónapom volt összeszedni a szükséges - vagy, szerintem érdekesnek tű­nő anyagot,­nem sok olyan jut pillanatnyi­lag eszembe, amit érdemes lenne papírra vetni. Ez talán azért van, mert éppen Syd­­ney-be készülök,az Ausztráliai Magyar Szö­vetség közgyűlésére­­ nincs kizárva, hogy csak azután tudom befejezni. Talán az lesz a legjobb, ha az elmúlt év végével kezdem. .. December az évzárók hónapja* Karitász, isko­la, MEGy, cserkészek.Az idén a tánccsoport kivétel volt, egészen meglepő időkben jöt­tek gyakorolni. Tehát nagyjából minden le­lassul, beleértve a klub látogatása is.... Talán ez is okoz­ta, hogy az év utolsó láto­gatóit (Dr. Body Sándor és­ felesége) szo­katlanul szerény számú közönség fogadta... A Tarka Vásár ismét sikeres volt, köszönet a hölgyeknek, akik a "Klub asztal"-t meg­rakták a finom süteményekkel és el is ad­ták. Gondolom, Lőrincz Marika külön cikk­ben név szerint is meg fog­ róluk emlékezni éppen úgy, mint a Mikulás ünnepélyről. Mi­vel "saját szeműleg" láttam a többszáz mézes puszedlit, amivel Szilágyi Ilonka és Szabó Karcsi járult a Mikulás bácsi cso­magjaihoz, nekik személyesen is köszönetet szeretnék mondani. A szilveszteri bálra a készülődés hetekkel előbb kezdődött... Scheer Jutka minden bi­zonnyal beszélt mindenkivel, aki valaha is részt vett egy bálunkon,sőt,még többel is, hiszen volt olyan idős-a a bál előtt kb két héttel - amikor 300 fölött volt a jelent­kezők száma. A végén kb. 270-en voltunk és ne terén,hanem Papp-Horváth Szidi­től kér­dezzék meg, milyen jó volt a hangulati Kazi Babi valóban kitett magáért a vacso­rával, a zenekar kitűnő volt, a terem di­sz­­tésről pedig...nos, még olyanok is,akik ...hogy is mondjam, nagyí­tóval keresik azt amit kritizálni lehet - megdicsérték. Nagyon jól esett a diicséreteket hallani és én szeretném ezt köszönetként továbbítani azoknak, akiknek a munkája a sikert lehe­tővé tette. Tehát köszönet a Dömötör "lá­nyoknak", O'Brien Évának és Garrett Lizinek a diszitásért, tombola stb vásárlásáért, a rendezésénél segítő (nem biztos, hogy sor­rendben) Berger Ilának, Tóth Jutkának Ladó Lacinak és Gábornak, Berekally Pistának és Viginak, a fiatalabb Kazi Attilának és (bár nehezemre esik leirni, mert még mindig пет» írta alá a belépési nyilatkozatot) If­kovics Árpinak, (megígérte, hogy felrakja az asz­talokat, és ígéretét betartotta, pontosan! ) Scheer Jutkának a jegyek árulásáért, ugyan­csak neki és Évának a tombolajegyek árulá­sáért. Sákvári Dezső, Szuck Ottó, Scheer Miska és Ladó Laci a bárban, Kazi Attila, Babi és Kitti, valamint Tóth Évike és Sza­bó Attila a konyhában, Szilviké lányom, Ve­rity Yeates, Tóth Róbert és Szalai Tomi a felszolgálásért, Káté Erzsike a kávé készí­tésért, a zenekar a jó szórakoztatásért, és Önök, KEDVES VENDÉGEK, mind köszö­­netet érdemelnek évzáró (vagy nyitó) bálunk sikeréért. Mindjárt január elején is volt egy látogató Klubunkban- Dr Puky Miklós aki Magyarország egyik képviselője volt az Adelaideben ren­dezett II. Herpetológiai Kongresszuson (aki esetleg nem tudja, ez a szó hüllő­félékkel foglakozót jelent) Nagyon érdekes előadást tartott, majd néhány napon keresztül be-be­­jött a klubba, adminisztrációs munkáját el­végezni. Barátságos ember,aki­ úgy látszott hogy fel tudta mérni és értékelte is a mun­kát, amit mi itt az emigrációban végzünk.Az elutazása előtt két könyvet is adott könyv­tárunknak, ezenkívül egy "dia-sorozatot" a magyarországi Nemzeti Parkokról, az iskolá­nak, amelyhez magyar és angol nyelvű szöve­get is fog küldeni. - köszönjük, Miklós! Gondolom, olvasóink látták már az "ASTRAL­­SIGNS" hirdetést...Torök Gábor és­ Zsejthey Zsolt készítettek a klubnak egy gyönyörű új kivilágítható "sign box"-ot amit a nagy te­rem elé fogunk felszerelni.­ Nagyon szépen köszönjük. (ezt írtam csütörtökig) Mint említettem, elmentem Sydney-be, a Szö­vetségi gyűlésre. Közben azért megnéztem a tánccsoport utolsó fellépését is- nagon jól szerepeltek a gyerekek, gratulálunk! Arai itt bennünket érint az, hogy a délauszt­ráliai Magyar Egyesü­letek Szövetsége lett megbízva a X. Ausztráliai Magyar Ialálozó rendezésével 1996-97-ben. Mindannyian tudjuk, hogy Adelaide-ben eddig két találkozót rendez­tünk. Mindkettőnek nagy sikere volt, és büszkén mondhatjuk, hogy a Klub nagyban hozzájárult a sikerhez. Bízom benne, hogy ez így fog lenni a következővel is, de ez пет» csak az épületet veszi igény­be, hanem a választr­ányt és a tagokat is,ér­tem alatta azokat a tagokat, akik büszkék a Klubra,és пет» sajnálják szabad idejük egy 'tSÜYGYŰJt^­N 4D.W * Hrí Rí ÖYNÁZA tÓHTVlkl^

Next