Hadak Útján, 1954 (6. évfolyam, 57-68. szám)
1954-01-01 / 57. szám
Midőn átlépünk a hatodik esztendőbe, épp a Ti hőségetek, önfeláldozástok, példaadó kötelességteljesítéstek eredményeként állunk erősebben és egységesebben, mint valaha. Ott tartjuk kezünket az elnyomott nép érvelésén, küzdünk vállvetve, testvéri egységbe összefonódva az otthon szervezett ellenállás névtelen harcosaival. Áthozzuk a drótsövényeken, aknamezőkön az elnyomott haza vágyait, reményeit. Készülünk rá, hogy öregek és fiatalok, harcosok és nem-harcosok szent összefogásával önmagunkat is feláldozzuk a szabad Magyarországért, ha ennek órája elkövetkezik. Addig is azonban magunkra vállaltunk sok olyan feladatot, amelynek betöltése elsősorban másoké lenne. Küzdünk hadifogoly és a Szovjet Unióba deportált véreink szabadulásáért, nemzetpolitikai síkon a magyar igazság elismertetéséért, a hontalanná vált magyar kultúra átmentéséért, a magyar szellemi élet kiválóságainak megsegítéséért. Rendkívüli nehézségek és mégis szép eredmények közepett dolgozunk a most elkövetkező év egyik fő programmpontjáért, az elesettek, nyomorgók szociális biztonságáért, munkaalkalmak teremtéséért, a hontalanok legelesettebb rétegének a betegeknek, öregeknek és gyermekeknek megmentéséért. Mindez a munka, harc, erőfeszítés azért mutathat fel eredményeket, mert Ti, akik ennek részesei vagytok, érzitek és tudjátok, hogy a MHBK lététől, céljaitól legmesszebb áll a személyi érvényesülés, a politikai ambíciók szolgálata. Velem együtt mindnyájan boldogok lennénk és leszünk, ha látjuk, hogy ezekért a közös magyar és nemzeti célokért mások is ilyen önzetlenül küzdenek. Örülnénk, ha ezen feladatok elvégzése vagy munkálása terén mások több eredményt, nagyobb sikert tudnának elérni. Addig azonban, amíg az erőfeszítések zöme a mi munkánk elgáncsolására irányul, amíg nem látjuk ugyanazt az önfeláldozást, áldozatkészséget és önzetlenséget mások részéről is, amelyet Ti Bajtársaim a világ minden táján egyformán tanúsíttotok, addig e téren is egységesen és megbonthatatlan hadrendben állunk egymás oldalán. Új esztendő küszöbén arra kérlek mindnyájatokat: kövessétek továbbra is ezt az utat, amely nehéz időkben, sanyarú körülmények között helyesnek és eredményesnek bizonyult. A hétköznapok gondjai, az elvakultak támadásai és rágalmai közepett se tántorodjatok el attól az egységtől, amely legfőbb erőnket és szenvedő népünk egyetlen reményét jelenti. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége tiszteli a múltat, azonban onnan semmi megkötöttséget nem visz magával. Nem tekintget állandóan hátra, hanem minden figyelmét előre összpontosítja a magyar jövő felé. A MHBK nem ígérhet Nektek semmit csak egyet, hogy megőrzi függetlenségét, politikamentességét, nem válik idegen érdekek szolga hadává, de megőrzi az áldozatkészségnek azt a szellemét, amelyre példát hősi halott bajtársaink, nemzeti mártírjaink mutattak a bolsevizmus elleni világküzdelemben. Szent hittel hisszük, hogy ez a szellemiség, az egység, áldozat, kötelességteljesítés nagyszerű összefogó ereje, az ezer éves magyar eszményekbe, keresztény elvekbe vetett sziklaszilárd hit meghozza a szabad földön élő magyarság erőfeszítéséhez a nagy nyugati nemzetek elismerését, becsülését és majd ezen keresztül a szabad, független Magyarország feltámadását is. Hálával a névtelenek áldozatai iránt és rendíthetetlenül bízva a magyar jövőben, kívánok mindnyájatoknak erőt, hegyeket is megmozdító hitet. Kívánom, hogy az az elkövetkezendő év legyen a hazatérés, szabadság, viszontlátás és magyar feltőszép új esztendeje. ZAKÓ