Hadak Útján, 1970 (22. évfolyam, 247-258. szám)

1970-06-01 / 253. szám

­ 209 88 E A HAZAÉRT ÉLNI ERENY, HALNI DICSOSfiCI A MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA XXII. évfolyam (J­afarg., УЫ.) 1970. június (Nr.) 253. s­zám Trianon tanulságai­­ Fél évszázadinak tulaj­domképpen már meg kellene közelítenie­­ama bizonyig * „történelmi 'távlatot“, a­hol maram elfogulatlan­ tárgyilagossággal lehet foglalkozni a múlt­­eseményeivel. Hogy ez a pári­zskörnyéki békediktátumokkal kapcsolatban saj­nos­­távolról sincsen így, annak oka, hogy azok ma is eleven tényezői a­ politikának. Valójában mindannak okát,­­ami az elmúlt ötven esztendő idején történt, legalább ms­is lényegileg és végső fokon ezeknek a­­diktátumoknak rendelkezéseiben és az ál­taluk végrehajtott rendezésben találhatjuk meg. Az első negyedszázadban, 1920 és 41945 között végbement e­gy folyamat, ami legalábbis a­z­­alapjait fektette le valamely modus vivendinnek a párizskörnyéki dik­tátumok által­­teremtett helyzetben. A vesztes központi hatalmak,­­a weimari né­met köztársaság, az ugyancsak köztársasággá lett osztrák­­szöveségi állam és a trianoni ma­gyar királyság különböző­­eszközökkel igyekezett kiküszöbölni a leg­súlyosabb "sérelmeket és újból beilleszkedni "az­­európai ,ykoncertibe“, — ahogy az európai együttműködést­­annak idején nevezték. Az integrális magyar revizim­iz­­mus­­diplomáciai kényszerűség eredménye volt, miután a kisentente hatalmak ré­széről semmiféle hajlandóság nem mutatkozott valamilyen engedményes meg­egyezésre. Horthy kormányzó híres 1926 évi mohácsi beszéde, a Bethlen és azt követő kormányok különböző­­közeledési­­erőfeszítései ellenére sem,­­amelyek a Du­­namedence népeinek békés együttműködésére és a terület új formák közötti egy­ségének helyreállítására irányultak. Ez talán­­az első és legfontosabb tanulsága Trianonnak. Semmi sem végleges, és semmi­­sem örökkévaló! A stát Mrszkvókhoz való merev ragaszkodás, különösen ha az mások életérde­keibe vág, előbb-utóbb katasztrófához vezet. Engedményekre, rész­leges revízióra­­a győztes nagyhatalmak sem voltak hajlandók. Ragaszkodtak hely­telen, esztelen és igazságtalan rendezésükhöz, s lehet, hogy pusztán kényelmi okokból, miután vezető­­embereik nyíltain megváltották, hogy súlyos hibát követtek el. A versai­llesi megalázásból és a vele járó­­nyomorúságból­­született meg a nem­zeti szocialista mozgalom, a hitleri­­diktatúra, majd a második világháború. Hitler papírrongynak minősítette a­­békediktátumot, és M­agyarország a tengelyhatalmak segítségével hajtotta végre Trianon részleges revízióját. A két bécsi döntést meg­előző bilaterális tárgyalások Magyarország és partnerei között­­sajnos nem vezettek eredményre, és így nem kölcsönös és becsületes megegyezés, hanem hatalmi szóval végrehajtott döntőbírósági ítéletek alapján -korrigálták a békediktátum hibás ren­delkezéseit,­­amely korrekciókkal valójában egyik fél sem volt­­megelégedve. Egy borzalmas világháború általi beárnyékolt labilis helyzet állt­­elő, amelyben mind

Next