Hídfő, 1969 (22. évfolyam, 536-559. szám)

1969-08-01 / 550-551. szám

12. oldal HÍDFŐ RÖVID HISTÓRIA, EGY MAGYAR PULI-KUTYÁRÓL Igen sok emigráns magyar csa­ládot ismerünk, ahol a gombszemű, fekete puli-kutya egy darab Ma­gyarországot jelent. Mert a puli,­­ speciálisan magyar kutyafajta. Puli-barátaink számára közöljük az alábbi szomorú kis történetet, amelyet a Magyar Ebtenyésztők lapjából vettünk. Cuni hathetes korában került hozzám. Feketén, aluszékonyan és riadtan. A fajtatiszta pulikölyök végigvegetálta velem az egyetem nehéz éveinek második felét. Vir­rasztóit az íróasztal alatt, meghall­gatta véget nem érő anatómiai fecse­gésemet. Nem a napfényes rétek juhait, hanem egy ijesztő koponya­csontot őrzött elszántan. A hétvé­geken a Duna felé utazva, kidugta fejét a kocsiablakon, mert imádta, ha a szél tépázza szakállát. Vasár­nap valódi rablóvezérré vedlett, űz­te a csirkéket a folyóba, majd vé­szes útonállóként tette lehetetlenné minden élőlény áthaladását telkün­kön. Délutánra elfáradt, visszaala­kult értelmiségivé, leült velem hor­gászni, este bemászott a kocsiba, jelezve, hogy elege volt, ő készen van, indulhatunk. Cuni megejtően Merje valaki azt állítani, hogy századunkban nem születnek csoda­lények. Hát a „háborús bűnös“ ka­tona váljon nem ilyen csodalény, aki a második világháború után szüle­tett „Made in Nürnberg“ márkázás­sal? Maga a szellem, amely világra se­gítette, már korábban is ismeretes volt, csak ószövetségi bosszúnak hívták. Nürnbergben hangzottak el a bű­nösséget megállapító eljárás során, mikor is kitűnt, hogy csak a legyő­zött bűnös, a győztes soha! — olyan kérdések a felelősségre vont kato­nákkal szemben, hogy miért nem tagadta meg az engedelmességet azoknak a parancsoknak teljesíté­sével kapcsolatban, amelyet fölöttes parancsnok adott ki és amelynek teljesítése kétezer éven át nem volt bűncselekmény, hanem a győztes álszent szemforgatás nélkül és a jo­gosság belekeverése nélkül tetszé­se szerint járt el a legyőzöttel. Csak a bosszú által nevelt észjárás uralomra jutása óta lett belőle bűn­­cselekmény a rideg megtorlás el­­leplezésére. Ezzel szemben az az igazság, hogy a katonai parancs teljesítése mindig csak hősi erény volt, amelyet minden lovagias el­lenfél elismert és tiszteletben tar­tott. A katonai erénynek már az ókorban is magas kultusza volt és a XX. századnak kellett elkövetkez­kedves, hízelgő modorú, gyémánt­szemű puli, lelki partner is volt. Egy ragyogó májusi vasárnapon fecnik­re tépte a gyógyszertankönyvet, meg­alkotva véleményét kettőnk helyze­téről a kirobbanó tavaszban. Ettől az órától kezdve Cunit doktornak hívtam, de képtelen volt címéhez méltóan viselkedni, válogatás nél­kül megugatta a betegeket , és Cuninak menni kellett. Pasarétre került egy kertes házba. Jó, nagyon jó sora volt, az új gazdái is meg­szerették. Sokszor érdeklődtem fe­lőle, de csak telefonon. Ezt szándé­kosan tettem, nekem ez a kutya, távozásával nagy űrt hagyott maga után és nem akartam érzelmileg őt sem igénybe venni. Három hónap múlva egy délután, mégis elmentem hozzá. Meglátott és megmerevedett. ■— Azt hiszem, nem hitte el a dol­got. Odaléptem hozzá. A kutya fel­ugrott kétszer, aztán elterült a föl­dön. Egy perc múlva halott volt. Orvosi nyelven ezt úgy mondják: emotionális hatásra fellépő szív­blokk. Egy pasaréti üres telken temet­tem el. Zokogtam a sírjánál. Dr. Lax János orvos, (Budapest). ni, hogy ezt a kultuszt is megcsú­folják. A fehér emberfajta történe­tében ezt megelőzőleg még soha fel sem merült annak a gondolata, hogy egy katonai parancsnak az aláren­delt részéről való teljesítése bűncse­lekmény lehet. Nürnberg erre is példát adott. A győztes oldalon (de vájjon ki volt a győztes valójában ?) akkor szereplő katonai nagyoknak ezzel a veszedelmes tantétellel szemben nem volt ellenvetésük, vagy szóhozjutá­­suk, vagy legalább is nem volt sem­mi hangja és eredménye, ha történ­tek is ilyen ellenvetések. Legalább is az akkori szembekötősdi játék­ban egyetlen komoly tiltakozást sem jegyzett fel a történelem. Annál több hozsannát az ítéletek nyomán. Bizony nagypénteki téma ez (ami­kor e sorokat írom), mert kereszt­re feszítettek egy igazságot, amit a fehér emberfajta történetében Ho­­méros óta senki sem mert kétség­bevonni. Ez pedig az, hogy a kato­nának a parancsot teljesíteni kell, ha életét is kell adni miatta. Pró­bálná csak meg valaki ennek az el­lenkezőjét állítani a Szovjetunióban, vagy kommunista Kínában, bizonyo­san keservesen győződne meg ennek a tantételnek maradéktalan érvény­ben létéről. De itt Amerikában valahogyan máskép van. Itt ugyanazok a sze­lek fujdogálnak, mint Nürnbergben. Gonosz böjti szelek ezek, mert az úrnak 1969-ik vietnámi háborús esz­tendejében 53357 katonaszökevényt kénytelenek bevallani azzal, hogy ezek közül csak 300 került a meg­torló eljárás elé. A többi? Ki tudja merre jár? Svédország a nagy me­cénás. Úgy is mint Európának ma erkölcsileg egyik legmegbillentebb országa. A judeo-szocializmus, a ju­­deo-kereszténység és a judeo-kom­­munizmus együttes eredményekép. Itt mutatkozik meg az óriási ellen­tét a judeo-kommunizmus és az orosz kommunizmus között, mert ez utóbbi nem tiszteli a katonaszöke­vényeket. Ez a fenti szám három és fél hadosztálynak felel meg és akiket olyanokkal kellett pótolni, akik csak ezeket követőleg kellett volna hogy a vietnámi harctérre ke­rüljenek. Vagyis akkor, ha ez az 53.357 fiatal katona elesett, vagy harcképtelenné vált volna, vagy ta­lán plasztikusabban kifejezve, ha három és fél hadosztály megadta volna magát. Hol itt az osztó igaz­ság ? Ezt kérdezte meg a Gallup­­féle közvéleményező társaság. De azért nem szabad csodálkozni, mert ki merné jóhiszeműleg azt állí­tani, hogy ezeknek a katonaszöke­vényeknek nincs mentségük. Hiszen ott lobog előttük a nürnbergi pél­da: egy esetleges vesztes háború után háborús bűnösökké válhatnak, hát majd bolondok lesznek Vietnám­ban harcolni. Nem igaz? — kérdez­hetnénk Karinthyval. A béke-propagandisták, vagyis a felbújtók pedig az Alkotmány vé­delmében részesülnek. Az Alkot­mány életrehívói és megfogalmazói hogy foroghatnak a sírjukban a félremagyarázók döntései következe­tében. Viszont ezeknek a béke-pro­pagandistáknak valahogyan eszükbe sem jut, hogy Tel Avivban propa­gálják a békét, pedig a rokoni kap­csolatok révén ez nagyon is termé­szetes lenne. Dehát ami szabad Jupiternek , az nem szabad az ökörnek ... (X. L.) Nürnberg visszaüt__ 1969 augusztus hó --------------------------------------------­--___________________________________) KERESÜNK valódi vagy átképzett • SZERSZÁMKÉSZÍTŐKET • SZERSZÁMLAKATOSOKAT nagy karosszéria szerszámok gyártásához. Csak valóban ki­tanult szakemberek jelentkez­zenek, legalább 50% német nyelvtudással! 6 hét próbaidő, véglegesítés után lakásszerzésben segítünk. DR. MELEGHY K.G. Werkzeugban und Presswerk 5070 BERGISCH GLADBACH

Next