Hídfő, 1976 (29. évfolyam, 704-727. szám)
1976-02-01 / 706-707. szám
1976 február HÍDFŐ Nincs gazdája a legújabb Fehér könyvnek Gyáva és alattomos támadás a magyar emigráció ellen — Mit mond az állítólagos kiadó? — Unalomba fulladt aknamunka Pár esztendővel ezelőtt Tollas Tibor a Nemzetőr szerkesztője ellen egy úgynevezett „Fekete könyv“ jelent meg, amely hazug adatokkal alátámasztva próbálta kipellengérezni az ismert nevű költőt. Tollas pert indított a könyv ismeretlen szerzője ellen, de a pert nem sikerült a bíróságnak lefolytatnia, mert a könyv szerzője ügyesen elbújt az emigráció ködében. Annak idején megállapították, hogy melyik európai és amerikai postán küldték szét ezt a rágalommal teli és Fekete könyvnek nevezett irományt, melynek egyedüli célja az emigrációs életbe való durva belekontárkodás volt. Pár héttel ezelőtt minden emigrációs egyesület, szövetség, sőt egyének is vaskos levelet kaptak ugyanattól a postahivataltól, ahonnan az előbb említett Fekete könyvet is szétpostázták. A boríték ezúttal nem fekete, hanem Fehér könyvet tartalmazott. Mindjárt a könyv 3. oldalán — a magyar parlament fényképe alatt ott áll az állítólagos kiadó címe: Magyar Szabadságharcos Parlament, Végrehajtó Bizottság, P. O. BOX 249, Gracie Station, New York, N. Y. 10028. A könyv átolvasása után — melynek tartalmát később ismertetjük — kérdést intéztünk a New Yorkban székelő Szabadságharcos Parlament Vezetőségéhez, a könyv ügyében. Pár nap múlva az egyesület elnöke — Hóka Ernő — levélben közölte, hogy a kiadványhoz semmi közük sincs, sőt azon túlmenően ők is csak postán kapták meg azt. Hóka Ernő leveléhez mellékelte a Szabadságharcos Parlament nyomatott nyilatkozatát, melyben többek között a következő áll: Mit mond az állítólagos kiadó? „ — ezúton hozzuk a magyar emigrációs közvélemény tudomására, hogy a Szabadságharcos Parlament nem adott ki és nem küldött szét semilyen kiadványt. Minthogy nem az első eset, hogy a Szabadságharcos Parlament nevében ismeretlen tettesek garázdálkodnak, átadtuk az ügyet kivizsgálásra jogügyi bizottságunknak ... stb., stb. Hoka Ernő elnök.“ A fenti levél után ugyancsak kérdést intéztünk a dr. Gálfi Géza vezetése alatt álló és Franciaországban székelő Nemzetőr című egyesülethez. Kérdésünkre Gálfi Géza közölte, hogy semmiféle kapcsolatban nem állanak a new-yorki szövetséggel. Majd szó szerint a következőket írja hozzánk intézett levelében: „Újból a Fehér könyv. A mai napig nem sikerült megszereznem, de sokan tájékoztattak róla. Bár Hóka köriratban tagadja, hogy ők írták volna, mégis az a véleményem, hogy ők írták, mert olyan rész is van benne, amit csak Hóka tudott. Nevetséges, hogy Hoka „garázdálkodásnak“ nevezi a Fekete füzetet, mert nálam van a sajátkezet írása, amiben elrendelte a Fekete füzetet összeállító bizottság felállítását, majd 1967 végén az Amerikában általuk kiadott Tájékoztatóban köszönetét fejezi ki a Fekete füzet szerkesztői felé. Arra a kérdésre, hogy miért nem köztik a Fekete füzet szerkesztőinek nevét , azt írja, hogy majd később fogják közölni, de egyenlőre óvatosságból nem közlik. Azaz: tudja Hoka a szerkesztőket, de védi és nem adja ki őket... “ „Tevéstől ki kell tépnünk sorainkból... “ Mindent összevetve mind a mai napig nem derült ki, hogy ki a szerzője az előbb említett két fércmunkának. Tény azonban, hogy aki ezt a könyvet összeállította, az szoros kapcsolatban állhat bizonyos Amerikában működő magyar hivatalos szervekkel. Ezt az állítást bizonyítja az a tény, hogy a most megjelent könyvben olyan bírósági végzésekről készült fotókópiák vannak, amelyeket csak hazulról szerezhettek be a könyv szerkesztői. A könyv lényegét az előszó utolsó bekezdése jellemzi: „ ... ide jutottunk tehát, s most ahhoz, hogy a magyar emigráció széthullása megálljon, hogy tehetetlensége cselekvéssé változzék, tévestöl ki kell tépnünk sorainkból az oda nem való dudvát és beléndeket, azaz a volt csendőröket, nyilasokat, háborús és közönséges bűnözőket. Vezető szerveinkben pedig olyan honfitárainkat kell delegálnunk, akik tisztasággal és ebből fakadó tekintéllyel rendelkeznek ...“ A bevezető sorok hangja erősen hazai kottára készült. Hát még a könyv tartalma, melyben közönséges bűnözőként bélyegzik meg azokat, akiket annak idején a Rákosi korszak szennyes éveiben a budapesti Népbíróság elítélt. A könyv fotókópiában közli Szilvay Gyula dr. állásfosztó ítéletét, mert annak idején tovább szolgált a Szálasi kormány alatt. Közönséges bűnösnek állítja be dr. Töttösi Ernőt és igenli annak népbírósági ítéletét. Teljes egészében közli Fáber György népbírósági jegyzőkönyveit. Fáber György jelenleg a magyar emigráció köztiszteletben álló tagja, aki az Ausztriában megjelenő Gazdahíradónak szerkesztője. A Fehér könyv Fáber György népbírósági ítéletét is terhelő bizonyítéknak veszi. Teljes egészében közli a könyv a Budapesti Katonai Törvényszék vádiratát dr. Rezsöfi Alajos volt hadbíró főhadnagyról. Rezsöfi bűne, hogy a Horthy-rendszerben a katonai hivatásából kifolyólag a hadbíróság tagja volt. Hogy annak idején ezek a bíróságok halálos ítéleteket hoztak, ez olyan dolog, ami nemcsak a nyugati, de még a szovjet-orosz és a jelenlegi magyar hadbíróságok törvényben megállapított jogai közé tartozik. Teljes egészében közli a Fehér könyv a Mindszenty ügy egyik fővádlottjának, dr. Ispánki Bélának periratait és ítéletét. Ez annyit jelent, hogy nemcsak Ispánki Béla prímási titkár, hanem a nagy magyar hercegprímást is a vádlottak padjára ülteti, azaz helyeseli és egyetért az ellenük hozott ítéletekkel. Végezetül ugyancsak fotókópiában közölt a „távollévő Kisbarnaki Farkas Ferenc“ ellen hozott ítéletet is. A fővád ellene, hogy tovább szolgált a Szálasi kormány alatt — azaz nem ment át Miklós Bélával a szovjet csapatokhoz. Honnan vették az adatokat? Bárki legyen is az előbb tárgyalt Fehér könyv szerzője és terjesztője, egy biztos. Szoros kapcsolatban kell, hogy álljon a budapesti kommunista hatóságokkal, illetve azok Nyugatra kiküldött megbízottaival. Sok magyar emigráns évek óta próbálja megszerezni Budapestről népbírósági tárgyalásainak, jegyzőkönyvét, ítéletét, illetve annak hivatalos másolatát. Egyetlen esetről sem tudunk, hogy kísérletük sikerrel járt volna. És ime most megjelenik egy úgynevezett Fehér 3. oldal