Hídfő, 1982 (35. évfolyam, 850-874. szám)
1982-02-01 / 851-852. szám
10 oldal HÍDFŐ A Magyar Találkozó tárgysorozatában Erdély ügye Az 1981 évi clevelandi Magyar Találkozó, a Magyar Kongresszus a szokásos időben, november végén zajlott le s három napig tartott. A világ majd minden sarkából eljöttek a résztvevők és érdeklődők. A műsoron és a tárgysorozatban tudományos, műszaki, irodalmi, közgazdasági és társadalmi témák és programok szerepeltek A rendezvényeket, előadásokat és ankétokat összefoglalóan a következőkben lehetne felsorolni: az Egyesült Magyar Alap tisztújító közgyűlése, a Burg Kastl-i öregdiákok találkozója, az Üres nagyhatalmakról szóló UFA előadás, könyv, képzőművészeti és iparművészeti kiállítás. A rendezés fénypontjaként az Irodalmi és Művész Estet kell kiemelni, éspedig a kiváló szereplők és résztvevők közül külön is elismerést érdemelnek Tollas Tibor, Szörényi Éva, Nánay Márta és Neszlényi Judit számai. (A rendezés és műsorvezetés Nánay Mártát dicséri) A második napon, szombaton a magyar 56-os szabadságharc 25. éves évfordulójára emlékezésül szabadságharcos ankét, utána a Felvidéki Magyarság sorsáról szóló előadás, majd Madrid tanulságai címmel beszámoló. Az Erdélyi Világszövetség Erdélyi Konferenciát hirdetett meg, melyen nagyszámú érdeklődő vett részt. Az Erdélyi Világszövetség meghívta a Konferenciára valamennyi Erdély ügyében, vagy érdekében működő szervezetet. A tárgysorozatnak három pontja volt: Az Erdélyért folyó harc módozatainak megbeszélése, az erdélyi és moldovai magyarság nemzeti felszabadításának kérdése és az „Erdélyi Tribunal“ előkészítése. A beszámolót Zolcsák István brazíliai gyáros, az Erdélyi Világszövetség társelnöke tartotta. Ismertette a Világszövetség mozgalmának lényegét, az erdélyi és moldovai, valamint Románia egyéb területén élő magyarság siralmas helyzetét, részletezve azt az immár köztudomásúvá vált tényt, hogy elszakított véreink csak tőlünk várhatják sorsunk jobbrafordulását. Tucatjával érkeznek Erdélyből, — kerülő utakon — a panaszos levelek. Ma már Magyarország magyarsága is tudatára ébredt a harc szükségességének. Ezért szinte a magyar írófejedelem,Illyés Gyula: „Csak Ti tudtok segíteni elszakított véreinken“. A többi Erdély ügyével foglalkozó szervezettől, mondotta Zolcsák István, s csak azt kérjük, segítsenek munkánkba s ne gáncsoljanak, mert ezzel Erdély ügyének ártanak. A harci céljaira megindítottuk az „Erdélyi Magyarság“ című lapot, melyet Magyarországra is postázunk, ahonnan máris számtalan köszönő és elismerő visszaigazolás érkezett. A közös harc céljaira szükségessé vált a nyugati világ különböző országaiban élő magyarság, a magyar szervezetek és egyházak közötti egyetértés és együttműködés. Erre a célra az Erdélyi Konferencia egy megállapodás tervezetet terjesztett elő. Ezt a Kongresszuson jelenlevők részletesen megvitatták s annak módosított, végleges szövegében megállapodtak. A tárgysorozat második pontját is részletesen kitárgyalta a Kongresszus. Ennek keretében azt is, hogy Ceausescu magyarellenes akciói felett nyugat azért húny szemet, mert naivan úgy látja, hogy Ceausescu az egyetlen a vasfüggöny mögött, aki még Brezsnyevvel is szembe mer szállni, de azt nem kívánja tudomásul venni a félig jóhiszemű nyugat, hogy Ceausescu csak a nyugati valuta és kereskedelem érdekében ügyeskedik s minden csak álcázott kommunista közjáték. Az európaiak által kezdeményezett és tervezett Erdélyi Tribunál (Bíróság) előkészítés alapos munkát és komoly anyagi fedezetet igényel. A Kongszenátort nyersen pártjának egyben vonalon támogatja és rendelkezésére áll a szervezkedésnek. Végezetül valamennyi hozzászólás közös hangot adott annak, hogy egyetlen nép, egyetlen kormány sem tűrheti azt, hogy véreink egy komoly részét (Romániában a magyarság 20°o él) idegen uralom sanyargassa. A második, azaz a szombati napon még több rendezvény zajlott le, így az Árpád Akadémia Orvostudományi osztálya, a Mérnökök és Építészek Világszövetsége, a Rákóczi Alapítvány, a Szt. László Társaság és Rend is ülésezett. Szombaton este mindezt követte a nagyszerűen megrendezett és sikerült Magyar Bál, ahol az ifjúság (a szépséges nyírópárok) megtöltötték a mesésen dekorált termet és együtt szórakoztak az „öregekkel“ hajnalig A bál és az ünnepi vacsora előtt adták át az Árpád Akadémia évi díjnyerteseinek az emlékérmeket. Az ünnepségen Clevelad püspöke és a város két federális képviselője is megjelent és beszédet mondottak. A Magyar Találkozón valóban a világon szétszóródott magyarság jön össze. 1981-ben, immáron 21- szer történt, hogy Délafrikától, a Fokföldtől, a norvég és svéd partokig szerte szerte élő magyarok egymással kicserélték gondolataikat, problémáikat, melyre semmilyen más alkalommal nincs lehetőség. Mindez a Magyar Találkozó főtitkárának dr. Nádas Jánosnak és munkatársainak, dr. Nádas Rózsának, dr. Somogyi Ferencnek, Varga Sándornak (és a névteleneknek) érdemét dicséri és az ő fáradhatatlan munkájuk eredménye. Beszámoló a spanyol helyzetről Madrid február hó A demokratikusnak elnevezett spanyol politikai anarchiában az elmúlt hónapok alatt történt némi változás de egyáltalán nem mélyreható. Nem reformokkal, csupán személyi változásokról van szó; gyógyításról nem lehet beszélni csak az agónia meghosszabbításról, így októberben lemondott a szociáldemokrata szárnyhoz tartozó és a kormánypártban résztvevő igazságügyi miniszter aki kilépett az uralmon levő Központi Demokrata Unió pártból magával vive 32 képviselőjét, új pártot alapítva Demokrata Akció név alatt. A Szenátusban 7 tagja foglal helyet s most tárgyal, hogy újabb 3 szenátort nyerjen meg párjának egy felsőházi frakció megalakításához amelyhez az előírások szerint 10 tag szükséges. Jóllehet, a lemondott miniszter hangoztatja, hogy továbbra is támogatja a kormánypártot, viselkedésével éppen annak ellenkezőjét bizonyítja s lehetséges lepaktálása a szocialistákkal. Ez év eleje óta a hírközlő szervek — főleg rádió és televízió — balratolódása olyan hirtelen méreteket öltött, hogy október végén a kormány kénytelen volt lemondatni azok vezérigazgatóját. Utódjául a volt római követet, majd a Külügyminisztérium főtitkárát, Carlos Robles Piquert nevezték ki. Középúton haladó, európai koncepcióval rendelkező, magyarbarát, igen kiváló szakember aki évekkel ezelőtt a spanyol Népi Kultúra és Látványosságok vezérigazgatója volt. Kitűnő diplomata s ezért nem valószínű, hogy sokáig marad jelenlegi beosztásában, mert külügyminiszterré váló ki- 1982 február