Új hídfő, 1990 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
4. oldal az „Új Hídfő Baráti Köre”. Frissen nyomtatott újdonságok: Dr. Nagy Sándor összehasonlító munkája, „A Magyar nép kialakulásának története”, dr. Tóth Zoltán régen várt magyarnyelvű „Gulág”-ja: „Magyar orvos szovjet fogságban”, és a „Hadifogsági emléktöredékek” Pákh Tibor tollából. Ennek első kiadása Budapesten jelent meg 1985-ben, míg a második San Franciscóban, Dunai Ákos ajánlásával. Mózsi Ferenc, az amerikai „Szivárvány” folyóirat szerkesztője, ezúttal hézagpótló, kétnyelvű, angol—magyar verseskötettel jelentkezett. A művészi fedőlapú könyv címe: Imantra, versei Közel-Kelet és India életbölcseletét ötvözik varázsgyűrűbe, majd megnyugtató zsongássá csitítják a lázadó lélek kiáltásait. Keresztény hitünk és hazaszeretetünk kincstára a Katolikus Magyarok Vasárnapjának évkönyve idén is a közel százéves hetilap legjobb íróinak Erdéllyel, Felvidékkel és a többi elszakított területekkel foglalkozó munkáit szedi csokorba. Clevelandban jelent meg T. Dombrády Dóra bő képanyaggal ellátott díszkötéses könyve: „Erdélyben kigyúltak a lármafák”. Hajnal László Gábor, „Kereszt a porban” című rövid, de nagyon velős remekművét szintén a Katolikus Magyarok Vasárnapja bocsátotta az itteni és otthoni olvasók rendelkezésére. Hozzászólás ez Nagy Imre és társainak temetéséhez, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájának titkaihoz és olyan adatokat tartalmaz, melyekhez még ma is remegő kézzel nyúlnak a magyarországi reformpolitikusok. Kiállításunk végefelé látogatott meg minket a Magyar Rádió munkatársa és elhozta Végtisztesség gyűjtőnév alatt összeállított hangfelvételsorozatát a • „Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája. Hazafi kéztől felgöngyölítve a magyar zászló lengjen a Kárpátoktól a Balkán gerincéig. Az Adria partjától egészen addig, ahol a Duna hömpölyög a Fekete-tengerbe.” Backwill Rudolf (1841) Hősök terén és a 301-es parcella előtt elhangzott beszédekről 1989. június 16-án. Ezenkívül átadta nekünk a Kossuth Rádió 1956. október 23-tól november 4-ig elhangzott adásairól készített hangfelvételek kazettáit. Ezeket meg lehet rendelni a Magyar Rádiótól (Budapest V. Vörösmarty tér 1.). Óriási a könyvanyag. Természetesen nemcsak az újdonságokat állítottuk ki, hanem az elmúlt évek szenzációit is: az Armati Hungarórumot, Fiala Ferenc remekműveit, Füry Lajos kitűnő regényeit, Négyessy Irén verseit, Bodnár Gábor cserkészkönyveit és a rendkívül termékeny Evangéliumi Kiadó vallásos ifjúsági zsebkönyveit. Talán nemsokára „varázskörbe” zárul a magyar irodalom, úgy idegen földön, mint a Kárpát medencében! ÚJ HÍDFŐ A Rákóczi nóta (1708) 1. Jaj! régi szép magyar nép, Az ellenség téged mikép Szaggat és lép! Mire jutott állapotod — Romlandó cserép. Mint egy ékes eleven kép Voltál ollyan szép, Magyar nép!... De a sasnak körme között Fonnyadsz, mint a lép, Szegény magyar nép! Mikor leszsz már ép? Megromlottál, mint cserép, Jaj hát szegény magyar nemzet Jóra mikor lép? 2. Jaj, Rákóczi, Bercsényi, Vitéz magyarok vezéri, Bezerédi! Hová lettek magyar népnek Élő tüköri. Nemzetünknek hírszerzői, Fényes csillagi, Ócskái?!... Az ellenség mindenfelől Őket emészti, Űzi, kergeti, Búval ereszti, Kezinkben sem ereszti, Jaj, hát szegény nemzetünket Miképen veszti! 3. Jaj országunk —jószágunk, De főképen hát min magunk Mint nyomorkodunk; Az idegen nemzetségnek Rabjai vagyunk. Jaj! naponként mind elfogyunk Jót ne is várjunk, S kívánjunk; Mert kegyetlen embertelen Nemzet van rajtunk. Jaj, meg kell halnunk! Meg nem maradunk; Nagy ellenség közt vagyunk, Bizony méltán ezek miatt Kesergünk, sírunk. 4. Országunknak — magunknak, Jaj minden maradékunknak Jaj mindazoknak, Kik e földön, nagy ínségben így nyomorkodnak, özvegyek panaszoskodnak, Árvák zokognak, S magoknak Siralommal ártatlanok Halált okoznak. Csak siránkoznak És fohászkodnak; Bánatunk nem apadnak Mert hazánkból az Ínségek El nem távoznak. 5. Rajtunk tenger — a fegyver: Mert a német köztünk hever, És igen ver; Mutogatja magát, mintegy Kényes gavallér, Nemzetünket kínzó pallér. Nem szán, mint hóhér; A kit ér: Addig vér — Miglen neki mindent nem igér! Látod, mely kövér. Bőrében nem fér, — Mégis csak mind többet igér! Alig vagyon országunkban Miatta kenyér, 6. Nézz reánk, Úr! a mennybül!... Ments meg, kérünk, minket ily csúf Ellenségtül ! Ki a híres magyaroknak Vérébül épül. Ne hagyd ily dühös inségtülant ellenségtől — Némettől Gyaláztatni, mocskoltatni Az irigyektől Ily dölyfös néptül Kínzó eszköztől, Megfosztani nevétől — Mindenkoron győzedelmes Dicsőségétől! 1990. január hó