Nemzeti Újság, 1989 (6. évfolyam, 1-13. szám)

1989-01-15 / 1. szám

1989. január 15. NEMZETI ÚJSÁG Levél barátaimhoz Kedves Barátaim! Hozzátok szólok, akik hosszú éveken át olyan áldozatkészen támogattátok munkásságomat. Ti vagytok első­sorban jogosítva arra, hogy magya­rázattal szolgáljak Nektek elhatározásomról, most, hogy életem nagy sorsfordulójához értem. Vannak bizonyos alapvető igazságok, melyek elől gondolkodó ember nem térhet ki. Az egyik az, hogy a mi hazánk Magyarország. A másik az, hogy Magyarországot csak Magyarországon lehet újjáépíteni. A harmadik, hogy az emigráció napjai meg vannak számlálva, mert a második generáció nagy többsége már beolvad az idegen népekbe, a harmadik nemzedék pedig már teljesen. Magam részéről mindig is tudatában voltam ezeknek az igazságoknak, ezért várva vártam a napot, amikor hazatérhetek ma­gyar hazámba és maradék erőmmel hozzá­járulhatok Magyarország újjáépítéséhez. Számomra ez a nap most elérke­zett. Magyarországi látogatásom meggyőzött arról, hogy hazánkban az elmúlt nyolc hónap alatt olyan mélyreható változások történtek, melyek lehetővé teszik, hogy ott nemzetünk javára hasznos tevékenységet fejtsek ki, és ezt minden akadály vagy nehézség nélkül megtehessem. Budapesten tartott történelmi előadásaim­ban, rádióiméli­umban teljesen szabadon fejthettem ki a Szent Korona-eszmével kapcsolatos nézete­imet és keresztény felfogásomat. Ebben a hatósá­gok a legcsekélyebb mértékben sem akadályoztak, a magyar nép pedig nagy szeretettel vett körül. Nem kétséges, hogy Magyarország ma szellemileg és gazdaságilag egyaránt igen nehéz helyzetben van és sürgős segítségre szorul. A hazán pedig nem akkor kell segíteni, amikor ott “jó”, hanem akkor, amikor erre szükség van. Úgy érzem, felkészültségem és tudásom révén hazánknak sok tekintetben segítségére lehetek és ezt a segítséget a hazától nem tagadhatom meg. Különösen megható volt számomra a fiatalok ragaszkodása, akik - teljesen idegenek is - nagy szeretettel kértek, hogy települjek haza. Ezért elhatároztam, hogy búcsút mon­dok Ausztrália földjének és a lehető leg­rövidebb időn belül végleg hazaköltözöm Magyarországra. Karácsony előtt már be is adtam a hazatelepülési kérvényt a sydneyi magyar főkonzulátuson. Mi lesz a Nemzeti Újsággal? Természetesen joggal kérdezhetitek, ked­ves Barátaim, mi lesz a lappal? Tőmondatokban kifejezve: a lapot Isten segítségével hazatelepítem és Magyaror­szágon fogom kiadni. Hazánkban ma már nem ütközik nagyobb nehézségekbe a független lapkiadás. Az elmúlt nyolc hónap alatt több lap is alakult egyéni kezdeményezésre - így a Reform, a Kapu és a Hitel, hogy csak a legismertebbeket említsem - melyek olykor igen keményen bírálják a kormányt és a fennálló állapotokat. A magam részéről azonban nem a meddő kritikát tekintem a Nemzeti Újság fő céljának, hanem a szellemi országépítést. Nem kétséges, hogy Magyaror­szágon ma égető szükség van egy keresztény szellemű világi - tehát nem kifejezetten vallásos - lapra, mely a nemzet szellemi megújulását szolgálja. Ezt a feladatot az eddig kibontakozott független hazai lapok közül egyik sem tölti be. Ezért elhatároztam, hogy a Nemzeti Újságot Magyarországon tovább folytatom és erőmhöz képest még jobban felfej­lesztem. Meg vagyok győződve, hogy a lap nemzetünk szolgálatában hasznos tevékenységet fog kifejteni, és elő fogja mozdítani a nemzeti összefogást, amire a magyarságnak ma olyan nagy szüksége van. Mindezt pedig a keresztény hit és erkölcs töretlen megvallása mellett. Ennek megvalósítására az előkészületeket már most megteszem. A Nemzeti Újság ezért Ausztráliában már csak háromszor fog megjelenni: ez a mostani szám és még kétszer februárban és márciusban. Hetente már nem tudom megjelentetni, mert itteni ügyeim felszámolásával vagyok elfoglalva. Számításom szerint április folyamán meg tudom oldani a hazatelepülést és amennyire emberileg számítani lehet, májusban már ki is szándékozom adni a Nemzeti Újság első otthoni számát. A lap egyelőre havonta kétszer fog otthon megjelenni, de mihelyt tudom, ismét hetilappá fogom tenni. Ausztráliai kedves előfizetőimnek a Nemzeti Újságot légipostával fogom küldeni, ez megoldható és az otthoni olcsóbb nyomdaköltségek és alacsonyabb postai díjszabás mellett nem is drágítja meg a lapot. (Folytatva a 4. oldalon) 3. oldal

Next