Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1984 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1984-03-01 / 2. szám

KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR A BUDHISTÁK ÉS A MAGYAROK SZENTJE A címlapon is és itt is példaképünket — Körösi Csom­a Sándort — a „magyarok SZENTJÉNEK” nevezzük. Keresztény vallá­saink hitvallása a „szenteknek egyességét” ülteti be a hivők lelkébe. Ez más szóval annyit jelent, hogy azokat a halandókat, akik földi életükben nagyon jók voltak és kimagas­ló formában „Istenes életet” töltöttek be — a Teremtő közelségében lévő, örök élettel megjutalmazottaknak hisszük... és „SZENT”­­nek nevezzük. A „szentté avatást” azonban nem Isten végzi, hanem a római pápa. A neki tulaj­donított „csalhatatlanság” az, amellyel a földről meglátja, hogy a Teremtő Isten kit engedett így maga mellé. Van azonban a magyaroknak egy szentje, akit nem a római pápa, hanem a „kegyelet” avatott szentté és ez I. István magyar király, akit mindenki „Szentistvánnak” nevez. A Vatikánban nincs szentté avatási bullája és a magyarországi római katholikus papság határozata szerint lett „SZENT”. Ennél a „Szentistvánnál” azon­ban sokkal istenesebb életet élt a mi példa­képünk — Körösi Csom­a Sándor, akit a bud­­hizmus vallása valóban „budhista szentté” avatott. Ez a budhistáknál „Istenhez felemel­kedett szellemet” jelent. E sorok írója azt javasolja, hogy ismerjük el mi is így példaképünket , Körösi Csom­a Sándorunkat. Nem olyan „szentnek”, mint a katholikus vallás avatottjai, hanem a régi, paleo-magyar (sumír) értelem szerint, ahon­nan a „SZENT” szavunk ered. Legyen Körösi Csom­a Sándor az ELSŐ, akire úgy értelmez­zük ezt a — követésre buzdító tulajdonságo­kat rejtő — jelzőt, így: ZI-EN-TU, vagy ZI-EN-T. Ebben az összetett és a paleo-magyar okira­tokon megtalálható szóban ZI... az Isten­lélek (ÍZ) földi megnyilatkozása. (Beletartozik a „Hűség, Szeretet, Jóság, Önzetlenség és Tudás) EN... az Isten „hatalmasságának” földi kifejezője. TU... ige. Jelentése „tenni”. ZI-EN-T(u) jelentése tehát „az Isten hatal­mas lelkébe tett” földi szellemet jelenti... és bátran és biztosan mondhatjuk, hogy a mi székely Körösi Csom­a Sándorunk ilyen volt. Nyilatkozzék hát meg a MAGYAR KE­GYELET most és nyilvánítsuk ŐT a MIN­DEN MAGYAROK ZZ­EN­T-jévé, vagy mai hangzással — A MINDEN MAGYAROK SZENTJÉVÉ. És tegyük ezt Március 15.-én. A Magyar Szabadság ünnepén. Legyen ez a Magyar Lelki Felszabadulásunk első csele­kedete. Ünnepeljük VELE március 15.-ét, igaz származásunk megtalálásának szabad nyomdokain... és iktassuk be a MAGYAR NAPTÁRBA születésének évfordulóját, ápri­lis 4. ét, SZENT CSOMA NAPJÁNAK. Gondoljunk arra, hogy a kereszténységben a világ népeinek alig 1/3-a él és a maradék 2/3-nak is meg vannak a saját vallástudomá­­nyi kincsei. Hiszen az Istenhez sok út vezet és minden út oda vezet. — Tehát a budhista úton való Istenhez emelkedés nagy szellemei is kapnak — valószínűleg — az Istentől annyi „bebocsátást” a „szentek egyességébe” mint azok, akik a római pápa bullájával kerülnek oda. A TANITTATÁSI ALAPRA küldött alábbi adományokat köszönjük: 390. Julius László, Unterschleissheim Germany.................................Can. 447.08 391. Molnár Mihály, Welland, Ont. . 25.— 392. Felsőőry Alice, USA.................. 200.— 393. N. N., Brasil...........................DM. 50.— Támogasd a Taníttatási Alapot U.S. GYÁSZJELENTÉS Jó magyar Testvérünk — SZALAY JÁ­NOS sporttanár és vívóedző, életének 81. évében, 1983 december 25-én, szívinfarktus­ban meghalt. Igaz magyar volt, aki „utolsó útját” — még a Hadúrhoz való bevonulás előtt — Kínába, Ordosba tervezte, hogy személyesen győződjön meg arról: „igaz-e, hogy ott még ma is magyar szó hangzik. . .?” Az ő nevében kérjük az erős fiatalokat, hogy tegyék meg azt, amit Neki már nem engedett meg a Magyarok Istene. Szalay Já­nos utolsó kívánsága ez.. . és így marad szivünkben örökké drága emléke. Imádko­zunk érte és árván maradt jó Feleségéért — Máriáért. Egy szomorú özvegy pedig a következő levelet küldte: „mélyen megrendülve adom hírül hosszú szenvedés és az Úrvacsora felvétele után, a hontalanságban felejthetetlen drága, örökké lelkemben élő jó Uram, élet­párom a 87. életévében az Úrban megdicsőült. Két világháború hőse, 17 kitüntetés tulaj­donosa: vitéz nemes királylehotai báró Le­­hoczky Lajos m.kir.honv. tüzér ezredes. Gyászolja lélekben összetört felesége és rokonai.” Boldogasszony adjon békességet a kedves özvegynek.

Next