Perthi Magyar Hírek, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

1989 január PESTHI MAGYAR HÍREK 3 oldal S.O.S. ERDÉLY S.O.S. ERDÉLY S.O.S. ERDÉLY S.O.S. I Az elmúlt év a rom-mániákus­ Ceausescu,falupusztítási politika és annak elitélése jegyében múlt el. Az 1988-as év elmúltával azonban nem szabad engedni, hogy elmúljon az az egységes, a nemzetközi kapcsolatokra is ki­terjedő felháborodásból származó elítélésnek a hangoztatása. Ne múljon el egy nap vagy hét, hogy szóvá ne tegyük a gazemberség olyan megnyil­vánulását, amit a civilizációt sutbadobó faluirtás valójában jelképez. A múlt év folyamán már adtunk idézeteket a tavaly megjelent:DE MI LESZ A HARANGOKKAL,c.Végh Antal könyvből. A kötet útirajz, amelyben a szerző ecsetelni igyekezett azokat a tapasztalatokat , melyeket erdélyi útja alkal­mából a kegyetlen sors jóvoltából meríteni kénytelen volt. Igen nehéz szív­vel közöljük az alábbi részleteket: "...Félő, hogy Erdélyt egy jobb kor már olyan állapotban találja,ahon­nan aligha lesz erő felemelkedéshez. A családok szétszóródásáról van szó. Az elvándorolt apákról, akik otthagyták családjaikat, asszonyt,gyereket. És ahol pár hónap után az anya már ideggondozásra szorul, miként a gyerek is, aki még semmit sem ért, aki minden este várja haza az édesapját. Családegyesítésről egyelőre szó sem lehet; az ott maradt anyákat a férj távozásával alacsonyabb munkakörbe helyezik, kevesebb fizetéssel. Aki hivatalos kivándorlási kérelmet nyújt be, mielőtt még válaszol­nának a kérelemre, kizárják a pártból, azonnal más munkabeosztást kap a munkahelyén, természetesen jóval alacsonyabbat, és ez a sors vár a család többi tagjára is. "Megbüntetem az atyák vétkeit a fiúkban." De irgalmasságot, azt nem cselekszem! Pedig az "ige" ezzel folytatódik! Ilyeneket hallani errefelé,ahol a Maros ered. Ez a legerdélyibb folyó. A széléről indul, a végénél hal meg. Átszaladja, átbukdácsolja az egész Transylvániát. Délről, északról magába gyűjti Erdély folyóit. Van magyar neve is, de román neve: Muresul, és a folyó nem tesz különb­séget magyar falu, román falu között, ahol kiönt, egyformán sodor el mindent, ahol öntöz ott sem tesz kivételt... Lefelé Gyergyóból, Csikből Háromszékbe,Sepsiszentgyörgy irányában, va­lahol meg lehetne látni a Maros forrását. Gyergyószentmiklósról keserves útravalókkal állunk odébb. Talán ez a legkegyetlenebb emlék, amit a szálloda előtt egy itteni tanárembertől hallottunk. A román rendőrség munkájáról. Hogy páldául nincs joga egy csak magyarul beszélő állampolgárnak tol­mácsot kérni a rendőrségi kihallgatáshoz. A kihallgatások jegyzőkönyvei is csak románul készülnek. A kihallgatott személy mond valamit-magyarul-, de a román nyelvű jegy­zőkönyvbe az kerül be, amit az „önkény" jónak lát. Ilyen nyomozati anyag alapján készül el a vádirat, szabják ki a bünte­tést. És a vádirat sem olvasható magyarul, az is csak román nyelven ké­szül. Persze Erdélyben ma már a legegyszerűbb emberek közül is sokan értik a nyelvet, de a speciális kifejezéseket csak kevesen. Ez nem számít, alá kell írni a jegyzőkönyvet, aki megtagadja, annak ököl, gumibot. Nem tagad­­t már senki semmit. Tobzódhat az önkény a maga kénye-kedvére! A totális terror minden velejárója: együtt! Ahogy Illés Gyula írta: ahol zsarnokság van , az ott nemcsak a képben vann benne, hanem van az már a festő ecsetjében is!... Gyergyószentmiklós felé...Itt meg a hajnali négykor fél liter tejért összeállt sorok a boltok előtt: amikor végre az édesanyára sor kerül, el­fogyott. Egy fél liter tejet nem vihet haza a gyerekének! Európa olyan vidékén ahol a feltételek a legkedvezőbbek a tejtermeléshez, a jószágtar­táshoz. És ahol még tejből sem ihat eleget a gyermek. Eleget? Hogy a hús­ról szó se essen... Egyetlen magyarázat van, egyetlen oka van a kialakult körülményeknek. Minden össefügg mindennel. Semmi, semmiről nem választható le, részmegoldások nincsenek. Egyetlen bilincs tartja fogva Erdélyor­­szágot.Nem azért ad kevés tejet a tehén, mert csak ennyi van benne. Azért / Folytatás a következő oldalon

Next