Hungarista Mozgalom - Ausztráliai Szórványok Tájékoztató Szolgálata, 1972 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
2.évf.9.szám, - 13., HUNGARISTA TÁJÉKOZTATÓ. • ^ 9^2. Szeptember SZEKTÁK A magyar szekták története Igen régi s ha teljes fejlődéstörténetüket meg akarnák rejtolni,nyilván a huszitizmus koréba kellene visszatérnünk. Az élebb időben a magyar tudat a nazerénus-mozgalommal kapcsolatban vett tudomást róluk. Justh Zsigmond a múlt század végén elhányt,sokat igérő fiatal magyar regényíró,a magyar nép erkölcsi felemelkedését várta a nazarénus mozgalomtól. Szerette a szektákét,regényt írt a nazarénusokról ez a különös,osztályából kinőtt nagybirtokos,aki szentetornyai birtokán parasztszínházat csinált s Moliere-t és más klasszikusokat játszatott a néppel,tehát éppen az ellenkező módon kezdette meg a parasztság művelését,mint a mindenkori magyar kultérpolitika. A nazarénus vallást a háború sem tudta megtörni,amidőn pedig halál várt azokra a nazarénusokra, akik vallásuk parancsa értelmében nem fogták kézbe a fegyvert.A háború óta azonban fejlődésük megakadt,de nem azért,mintha a magyar szekták "fejlődése" általában megakadt volna. A háború óta egyremásra keletkeznek a szekták,s a nazarénusoknak alapos vetélytársai akadtak: a mi I I énisték,hivők,adventisták,kép I a I ok,reszketősök,szellemidézők,gyaponyisták,apósta I ok,Jehova Tanúi...Nem is lehet felsorolni valamennyit,olyan rohamosan osztódnak és szaporodnak. A baptista szektát a törvény is elismerte,de a szekta terjeszkedő erejét éppen ez az elismerés törte meg. A déli Tiszántúlon máris megindult a baptista szekta belső széttöredezése. Hiszen a szekta lázadás,s ha az uralkodó rend immár nem lát veszélyt benne,akkor viszont a hívek nem találnak megnyugvást a hajlékában,s és "hajlékot” építenek maguknak. Némelyik faluban,például Magyarcsanádon,már hét-nyolc szektát is találnak. A szekták életében valósággal a korai reformáció nyugtalansága kelt életre,él és és tanok hirdetői tűnnek fel egymásután s viszik magukkal a hívek egy-egy töredékét. De ha a változatos tanok mélyére hatódunk,valamennyiben ugyanazokat az okokat s "bicskákat" találjuk. A szektérius elsősorban is komolyan veszi és szószerint értelmezi a szentírást s az életet igazi ókeresztény hévvel valóban az Ige méltó testévé akarja győzni. Ókeresztény töretlenséget,fanatizmust és az Ige szerint vett életet kíván papjától is,aki a kispolgár,vagy pedig a dzsentry életét éli,jómódban van,nem veti meg az élet kényelmét és élvezetett,az aszkézist és a mártiriumot pedig gyakran csak szóval ápolja. A nép tehát szakit papjával s már ott tartunk,hogy a szlovák parasztok,akik pedig ősi paptisztel ők,s a pap misztikus mivoltának fanatikus hivei,szektába térnek és szakítanak a felkent,illetve választott pappal. A szekta tehát lázadás,el vágja az éri paphoz és az "urak istenéhez" fűző fonalat. A nép se a politikai,se a társadalmi életben nem juthat szerephez,a modern Magyarország parcellákra tördelte hajdani kollektív életét,papja idegen társadalmi osztály kereteibe illeszkedik. A nép keresi a közösséget és kereső vágya mindenütt visszautasításra talál,tehát teljes erővel a vallásos élet síkjára tör. A szekta a védekezés,a biztosító szerep a teljes belső összeomlás ás meghasonlás ellen. Igen jellemző,hogy a pitvarosi "apostolok" szektájának feje,Ondrusz Pál kisgazda,akkor alapított szektát,amidőn a község politikai életéből erőszakkal kiszorították. A pitvarosiak nem kímélték az áldozatot,ha nem éj templomot építettek,ahol zavartalanuk,minden éri beavatkozás nélkül és a saját törvényeik szerint lehettek együtt,a maguk köréből választottak papot,s olyan vallásos kultuszt teremtettek,amelyben mindenki kikiabálhatja a maga vágyait, szenvedéseit s nyugtalanító élményeit. Templomukban a népi hang törhetett elő,gátlások nélkül,szabadon. A pitvarosi szekta istentiszteletein sokan így imádkoztak: "Adj Uram egy pár csizmát] Adj Uram a kenyér mellé egy kis késtt" A szektában tör ki az elnyomott,elfojtott paraszti élet étálate is és "éj élet" keresésének a vágya. Óriási bűntudat tör ki olykor a népben,de ez a bűntudat,tulajdonképpen a saját szociális sorsától A PARASZTSÁG HANGJA