Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 15. KÖTET (1983)
1983 / 1-4. szám - KUBINYI ANDRÁS: Gondolatok a középkor végi alföldi és Alföld-széli mezővárosaink alaprajzi és építészeti fejlődéséről
nem egy mezővárosunk ilyen jellegű településből fejlődött ki. A szálláskertes települések egyik prototípusának tekintett Hajdúböszörményről 16 mutatták ki legutoljára, hogy a helység eredetileg egyutcás volt, amelyből a XIII. sz.-ban keresztutcás rendszer alakult ki, amely csak a XV. sz. második felében kezdett felbomlani.17 Más mezővárosunknál is hasonlót látunk. A Pozsony megyei Csütörtökhely 1333. évi felosztásából kiderül, hogy a mezőváros egyetlen széles utcából állott, ahol különben jelentős hetipiacokat tartottak.18 Minden jel arra mutat, hogy a Mátraalja fontos mezővárosa, Gyöngyös is ilyen egyutcás településből fejlődött ki, noha 1301-es felosztása szerint már utcakeresztes alaprajzú volt.19 Az észak—déli irányú középkori Solymos, ma Petőfi Sándor utca és annak a Szt. Bertalan-plébániatemplomtól délre kiszélesedő folytatása, a középkori piac volt az első település.20 Gyöngyös tehát egyutcás településből még az Árpád-kor végén keresztutcássá fejlődött, a későbbi mellékutcák ezt a keretet töltötték fel. Látszólag hasonló — alaprajza alapján — Miskolc is, ahol az utcakeresztet a kelet—nyugat irányú Széchenyi és az észak —déli irányú Kazinczy és Szemere utcák képezik. Ez azonban csak újkori képződmény. Az eredeti település a Szt. István-plébániatemplom (az avasi templom) alatt a Szinva két partján terült el, majd a XIV. sz. második felében a királyi birtoklás kezdetétől a mai Széchenyi utca ősének nyugati fele vált a piacutcává. Lényegében ez az utca alkotta Ó-Miskolc városát. A Szinva déli partján levő utcák zsellértelepülések lettek.21 Volt azonban a piac nyugati végén egy háromszög alakú kiszögellés, amelynek északi részét Fábián, a délit Mészár utcának nevezték.22 A szervezetileg is kissé különálló zsellérutcákat leszámítva 23 azonban Miskolc óvárosa (Ó-Miskolc) lényegében szintén egyetlen utcapiacból álló településből fejlődött ki. Ugyancsak a XIV. században alapítják a hosszú ideig közigazgatásilag is önálló Új-Miskolcot, más néven Miskolc Újvárosát. Új-Miskolc plébániája 1445-ben a Boldogasszonytemplom,24 amely más adat szerint az Újvárosban állt,23 az Újváros és Új-Miskolc tehát azonos. Eredetileg egyetlen háromszög alakú térből állott a mai Pálóczy, Batthyány utcák és Deák Ferenc tér helyén.26 Itt találták meg a Deák Ferenc téren a Boldogasszony-templom maradványait is.27 Az utcakeresztes megoldás — mint említettük — későbbi, az Újváros beolvadása után keletkezett. Említett példáink különben megkérdőjelezik azt, hogy 16 Prinz Gyula : Magyarország településformái. Bp. 1922, IV. tábla, 14. kép. — Györffy István: Magyar nép, magyar föld. Bp. 1942, 153 — 215. 17 Kathy I.—Kürti K. Sz. : Hajdúböszörmény építészete — képzőművészete. Hajdúböszörmény 1979, 27 — 29. és a térképmellékletek. 18 Mályusz Elemér: A mezővárosi fejlődés. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely György. Bp. 1953, 130. 19 Anjoukori Okmánytár I. k. Bp. 1878, 3 — 6. 20 Dezséri Bacó László: Gyöngyös története 1526-ig. Gyöngyös 1942, 49—50. — Heves megye műemlékei III.. Szerk. Dercsényi Dezső—Voit Pál. Bp. 1978, 13 — 201. 21 Miskolc településtörténetét részletesen elemzem a 9. j.-ben levő megjelenés előtt álló tanulmányomban. 22 Marjalaki Kiss Lajos : Miskolc régi mellékutcái. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2 (1958) 136 — 137. 23 Uo. 134, 139 — 141. 24 Lukcsics József : XV. századi pápák oklevelei. II. k. Bp. 1938, 219 — 220, 827, 829. sz. 25 Szendrei János : Miskolcz város története és egyetemes helyirata. II. k. Miskolc 1904, 139, 300 stb. 26 Marjalaki Kiss : i. m. 138 — 139. 27 A kutatások rövid említése: ifj. Horváth Béla—Marjalaki Kiss Lajos—Valentiny Károly : Miskolc. Bp. 1962. 32. — Régészeti Füzetek Ser. I. 20. (1967) 92.'