Tárkányi J. Béla: A legújabb magyar Szentirásról. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 3. szám, 1868)
A LEGÚJABB MAGYAR SZENTÍRÁSRÓL 5 sz. Gergely pápa oly jellemzőleg mondja, a mindenható Istennek mintegy az ő teremtményéhez intézett levelét) minden nemzet sajátjául akarta leírni, saját nyelvén olvasni. Az emberi léleknek az igazságért epedő szomja fejti meg a lankadatlan törekvést, melyet a szent könyvnek annyiféle fordításában és értelmezésében nyilvánít a vallásossággal karöltve járó tudomány. Nemzetünk is, a mint ezen évszázadok által megszentelt codex örök igazságú elveinek elfogadásával a valódi civilisatio terére lépett, s az európai rokon elvű nemzetek sorában helyet, és pedig tekintélyes helyet foglalt, nem késett kifejezést adni ezen természetes szükségérzetnek, t. i. hogy a szent könyveket saját nyelvén is leírja; s habár ennek írott bizonyítékaitól, mint őstörténetünket érdeklő sok egyéb okmánytól , minket a mostoha körülmények megfosztottak, mindazáltal kétségtelenné teszi azt ama természetes viszony, mely a lelkipásztor és hívei között már a tanításnál fogva vagyon, minek első föltétele a kölcsönös megértetés; hogy pedig ezt, hová az élő szó el nem hathatott, írással kellett pótolni, azt már maguk a szent könyv levelei igazolják. Továbbá nemzeti zsinataink határozatain kívül, állításom igazolását találom a fenmaradt szentírási töredékekben is; a nyelvészeti fejlődés fokozata, mely ezen búcses nyelvemlékeinkben észrevehető, véleményem szerint, okvetlenül régibb nyomokra enged következtetni, melyeket habár szemeink elől eltakartak az időnek és enyészetnek hamvai, de egykori létezésüknek hihetőségét nem bírták elborítani; s nem lehetetlen, hogy egy szerencsés véletlen napfényre hozza a bizonyítékot, mint Herculanum és Pompeji fölásott romjai a tudomány több föltevésének hozták meg igazolását. Czélomon kívül esik a magyar biblia-fordítások sorozatát itt előadni; föltalálható ez irodalomtörténeti műveinkben, legutóbb pedig ezt. Dallagi Mór tagtársunk adta „ Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül" czímr értekezésében. Csak egyet akarok e fordítások közöl kiemelni, és pedig azt, mely az e részben illetékes műbírák egybehangzó ítélete s az ennek ") Epist. ad Theodor, medic.