Barna Ferdinánd: Néhány ősműveltségi tárgy neve magyarban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. VII. kötet 5. szám, 1878)

32 BARNA FERDINÁND: most már világos lett előttem, miért nevezték pogány őseink és finn rokonaink is a mongolokat »kutyafejű tatároknak.« Az őshazából hozott s igy őstörténelmi szónak vehetjük még a »kurgán« szót, melylyel nevezi a magyar nép Szabolcs megyében a kunhalmokat, mint ezt Hampel József m. n. mú­zeumi régiség osztálybeli őr constatálta.E nézetem bizonyságául szolgál azon körülmény, hogy az orosz birodalomban ezer meg ezer számra találtató történelem előtti korból való ily temetkező helyek, általánosan szintén e név alatt ismeretesek, holott mint ezt boldogult Supala Ferenc tisztviselő­társam­tól értem,­­ a szláv nyelvészek a »kurgán« szót szlávnak tel­jességgel nem tudják tartani. Van ezenkívül még néhány oly kifejezés, a­mely értelem­mel csupán a magyarban bír s bármely más európai nyelvben egyaránt ismeretlen is, értelmetlen is s különlegességénél fog­va szintén éjszakra utal s alkalmas őseinknek pogánykori val­lási nézlete, temetkezése foglalkozása, élelme keresése módjá­ra világot vetni. Ezeket részben »Észjárati találkozások a magyar és finn nyelvben« cz. értekezésemben tárgyaltam (L. Nyelvtudomá­nyányi Közlemények VI. köt. I. füzet 1867) az ott elszámlál­takhoz ezúttal a következőket adom, melyek szintén csak nemzetünk őstörténelmében találhatják megfejtésöket. Ilyen mindjárt a mi nem régen tünt fel s utóbb Hun­faly Pál is mint ilyent említett fel »Magyarország ethnograp­hiája« cz. mű­vében, hogy e közmondás: »se hire se hamva« az ősrégi pogány temetkezésmódra vonatkozik s olyan szegé­nyebb sorsú emberről mondhatták, a ki nyomorú sorsra jutván, a fényes temetkezés kellékében u. m. az elhunyt testének leg­becsesb házi eszközeivel és fegyvereivel máglyán való elége­tése, halotti tor, holta után az énekesek által énekben való dicsőítés, végre a költséges sirhalom, nem részesült, a mint­hogy az éjszakán felásott kurgánokban csakugyan gyakran találnak együtt ugyan egy kurgánban égetett és égetetlen holt­testek vázait, mint ezt Aspelinnek finn-ugor nemzeti szellemben irott s így bennünket (mert itt szigorúan őseink­ről van szó) igen közelről érdeklő kitűnő művéből látom. Egészen ilyen a következő, melyet igen ügyes és életre

Next