Barna Ferdinánd: Néhány ősműveltségi tárgy neve magyarban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. VII. kötet 5. szám, 1878)
32 BARNA FERDINÁND: most már világos lett előttem, miért nevezték pogány őseink és finn rokonaink is a mongolokat »kutyafejű tatároknak.« Az őshazából hozott s igy őstörténelmi szónak vehetjük még a »kurgán« szót, melylyel nevezi a magyar nép Szabolcs megyében a kunhalmokat, mint ezt Hampel József m. n. múzeumi régiség osztálybeli őr constatálta.E nézetem bizonyságául szolgál azon körülmény, hogy az orosz birodalomban ezer meg ezer számra találtató történelem előtti korból való ily temetkező helyek, általánosan szintén e név alatt ismeretesek, holott mint ezt boldogult Supala Ferenc tisztviselőtársamtól értem, a szláv nyelvészek a »kurgán« szót szlávnak teljességgel nem tudják tartani. Van ezenkívül még néhány oly kifejezés, amely értelemmel csupán a magyarban bír s bármely más európai nyelvben egyaránt ismeretlen is, értelmetlen is s különlegességénél fogva szintén éjszakra utal s alkalmas őseinknek pogánykori vallási nézlete, temetkezése foglalkozása, élelme keresése módjára világot vetni. Ezeket részben »Észjárati találkozások a magyar és finn nyelvben« cz. értekezésemben tárgyaltam (L. Nyelvtudományányi Közlemények VI. köt. I. füzet 1867) az ott elszámláltakhoz ezúttal a következőket adom, melyek szintén csak nemzetünk őstörténelmében találhatják megfejtésöket. Ilyen mindjárt a mi nem régen tünt fel s utóbb Hunfaly Pál is mint ilyent említett fel »Magyarország ethnographiája« cz. művében, hogy e közmondás: »se hire se hamva« az ősrégi pogány temetkezésmódra vonatkozik s olyan szegényebb sorsú emberről mondhatták, a ki nyomorú sorsra jutván, a fényes temetkezés kellékében u. m. az elhunyt testének legbecsesb házi eszközeivel és fegyvereivel máglyán való elégetése, halotti tor, holta után az énekesek által énekben való dicsőítés, végre a költséges sirhalom, nem részesült, a minthogy az éjszakán felásott kurgánokban csakugyan gyakran találnak együtt ugyan egy kurgánban égetett és égetetlen holttestek vázait, mint ezt Aspelinnek finn-ugor nemzeti szellemben irott s így bennünket (mert itt szigorúan őseinkről van szó) igen közelről érdeklő kitűnő művéből látom. Egészen ilyen a következő, melyet igen ügyes és életre