Zsigmond Ferenc: Orosz hatások irodalmunkban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XXVI. kötet 6. szám, 1945)
üli meg a lelkeket. Gozsdu regényeinek férfialakjai: Az aranyhajú asszony (1880) Ernője, a Köd (1882) Ivánja testvérként hasonlítanak Turgenyev alakjaihoz, ezenkívül az előadásmód terén is sokat tanult Gozsdu Turgenyevtől122 Még jobban turgenyevi ihletésűeknek érezzük Gozsdu kisebb terjedelmű írásműveit, elbeszéléseit (Tantalus, Kilenc elbeszélés 1886), melyek gazdagok rajzszerű műfaji vonásokban (Egy néma apostol, Egy falusi mizantróp, A martir, Tiirvana). A kötet első elbeszélésében a főalak, Ordas Gida végzett jogász „szellemi proletár"-nak nevezi magát, de aztán ezt mondja: „A mi osztályunkat inkább így lehetne nevezni: a fölöslegesek". (V. ö. Turgenyev: Dimitri Rudin, Az ötödi\.\eré\.) Az élet hajótöröttjeinek egyik fajtája ez. De lehet valaki gróf is (Filrvana), akkor is az élet hajótöröttje Gozsdu szerint, mert írónk e világon nem lát egyebet, mint a végzet átka alatt tévelygő, akaratnélküli, többnyire hitvány vagy eszelős, eltorzult emberi lények szörnyű életrobotját, öntudatlan haláltáncát. Az oblomovizmussal kapcsolatban már ismertetett Török Gyuláról azt mondja a Rapelet egy cikkírója, hogy a magyar irodalomban Turgenyev helyét tölthette volna be (tehát „magyar Turgenyev" válhatott volna belőle), ha a korai halál el nem ragadja. „Urat, parasztot egyaránt jól ismert, maga dzsentri volt, s fajtája hanyatlásának osztályosa . . . Megteremthette volna a hiányzó magyar polgári regényt".123 A vidéki, idillikus magyar életet szerető és rajzoló Abonyi Lajost is összehasonlították Turgenyevvel.124 Némelyek Turgenyevvel rokonítják Petelei Istvánt is.125 mások Turgenyevvel, Szollogubbal, kivált pedig Gogolylyal,126 ismét mások csak általában mondják „oroszos"-nak,127 — Gellért Oszkár és Pintér Jenő pedig nem fogadja el az orosz hatást emlegető álláspontot.. .128 A mi 422 Reisz Mihály, Gozsdu Elek 1941. 9. 1. 123 magy. Napkelet 1928. 21. sz. 121 Révay Mór János, írók, könyvek, kiadók 1920. II. 163. 1. 125 .,A turgenyevi lehelleti" Petelei István", mondja Ignotus. Nyugat 1924. II. 180. c) lap. 126 Várkonyi Nándor, Az ujabb m. irodalom 54. 1. 127 Halász Gábor, Magyar századvég. Nyugat 1937. II. 311. 1. — Angyal Dávid, Haraszti Gyula emlékezete 1939. 11. 1. — Császár Elemér, A magyar regény tört. 1939. 325. 1. 123 Gellért Oszkár: Nyugat 1918. 5. sz. — Pintér Jenő VII. 689. 1. 42