Édes Anyanyelvünk, 1981 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1981-01-01 / 1. szám
BÖLCS INTELEM Füst Milán (1888—1967) Kossuth-díjas író, költő megszívlelendő gondolatát idézzük a beküldendő vízsz. 13., függ. 11. és 19. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. Személyes névmás. 3. ív alakban ferdül. 11. Neves színművész (Tamás). 13. A gondolat első része (zárt betű: G). 14. Jövedelem. 15. József Attila-díjas költő (Sarolta). 17. Arany, franciául. 18. ... Passos (amerikai regényíró volt). 19. Osztrák és holland autók jele. 21. Filmforgató csoport. 22. Iskola, ahol vezetni tanítanak, röv. 24. Fánkféle sütemény, nevét egy ausztriai üdülőhelyről kapta. 26. Szovjet motorkerékpár-márka. 27. Fiúnév. 29. Otthonába megy. 30. Zenedarab. 31. Szülő kedves megszólítása. 32. Áttüzesedve kilyukad. 33. Jókai szerkesztette újság címe. 35. Idegen helyeslés. 36. Udvariassági látogatás. 38. Letakar. 39. Kossuth-díjas rendező (Frigyes, 1902—1969). 40. Autómárka. 41. Mezőgazdasági eszköz része. 43. De vissza! 44. Anna Seghers regénye: „A ... kereszt”. 46. Angola államelnöke volt. 47. Az indium és a szén vegyjele. 49. Válogatott asztaliteniszező (Judit). 51. Kiváló költő, műfordító (Zsuzsa). 52. Lengyel város. 54. Balkáni pénznem. 55. Athéni sportklub. 57. A prazeodímium vegyjele. 58. Aromás italt fogyasztó. 60. A fénytan törvényszerűségein alapuló. 64. Súlyos bűntény, névelővel. 65. Ady egyik írói álneve. FÜGGŐLEGES: 1. Munkácsy-díjas szobrász (István). 2. Megretten. 3. Falevélszerű a mintázata. 4. Lengyel légiforgalmi vállalat. 5. Azonos betűk. 6. Javaslattal kapcsolatos. 7. Megfelelő. 8. Római számok, összegük 150. 9. Szomjúság enyhítése. 10. Kívül levő. 11. A gondolat második része (zárt betű: L). 12. Lopakodva megy. 14. Ausztráliai erszényes emlős. 16. A drámairodalom egyik kimagasló alakja. 19. A gondolat harmadik, befejező része. 20. Intézménynél megőrzésre elhelyezett értéktárgyak. 23. Ehhez hasonló vagy megegyező. 24. Príma, kereskedelmi rövidítéssel. 25. Soksok évvel ezelőtt. 28. Jog, latinul. 29. Ügyintézés helye. 33. A téma az utcán ... (szólás). 34. Szorosan hozzásimul. 37. Nyugtalanít, izgat. 38. Kést köszörül. 39. Jelt ad a karmester. 40. A „Solaris” írója. 42. Híres betyár volt (Jóska). 45. Barkochba-válasz lehet. 48. A vetőmag kórokozóit elpusztító vegyszeres lé. 50. Heves megyei község. 53. „Tanúm.... s minden seregi!” (Arany-idézet). 55. Szerzetesi rang. 56. Idegen szóösszetételekben jelentése: kéz, ujj. 59. Időhatározó névutó. 60. A másik helyen. 61. Komfortos lakás tartozéka. 62. Kenyérgabona egynemű betűi. 63. Azonos a 30 sz. sorral. 14 ÉDES ANYANYELVÜNK Határozat helyesírási szabályzatunkról Az akadémiai helyesírási szabályzatok alapvető művek: a bennük megfogalmazott szabályokhoz igazodik az egész magyar nyelvű írásgyakorlat hazánk határain belül és kívül egyaránt. Társadalmi fontosságuk miatt — másfél évszázados hagyomány szerint — a szabályzatokat sohasem a tudományosan illetékes akadémiai osztály, még kevésbé ennek egy bizottsága, hanem mindig a Magyar Tudományos Akadémia egésze mint testület bocsátotta ki. Ezért foglalkozott az Akadémia elnöksége 1980. október 28-i ülésén A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának ügyével. Az elnökségi határozat leszögezi, hogy a helyesírás csak akkor tudja jól betölteni társadalmi szerepét, ha folyamatosan gondozzák, ha bizonyos időközökben hozzáigazítják a változó nyelvhez, a tudomány eredményeihez, a közönség elvárásaihoz. A 10. kiadás megjelentetése (1954) óta eltelt negyedszázadban végbement minden irányú fejlődés miatt elérkezett az ideje annak, hogy írásunk szabályainak rendszere a jelenleg érvényben levőnél célszerűbb elrendezésben, közérthetőbb formában, nyelvünk állapotához és közönségünk igényeihez szabva, modern tudományos felfogásban és egy-két ponton kissé módosítva tétessék közzé. Az Akadémia a 11. kiadást 1982-ben, az első akadémiai helyesírási szabályzat megjelenésének 150. évfordulóján óhajtja megjelentetni. Olvasóinkat már eddig is tájékoztattuk a leendő szabályzat egyes problémáiról (így pl. a dz. dzs dolgáról; vö. Nem hit kérdése! 1979. 4. sz.). Ezután is hírt adunk a szabályzat készülésének fontosabb mozzanatairól. Fábián Pál A kérdőjel sem hibás Korchmáros László írására (1980. 4. sz.) a következőket felelhetem. Én azokat az eseteket tartom helytelennek, amikor értelemzavaró a mellékmondat tartalmára vonatkozó írásjel, és esetleg többször is utána kell olvasnunk, vajon mire gondolhatott a szerző. Két újabb példát mutatok be erre az esetre a magyar vadászújságból: „Olyan érzésem volt, hogy sikerül a reggeli magaslesen eredményt elérni?” „Alig vártam a nyolc órát, hogy S. A.-ék megjöjjenek, s megtudjam, milyen eredménnyel jártak?” Ezeknek a mondatoknak a végén bizony jobb lenne a pont annak a logikus, világos és könnyen belátható szabálynak az értelmében, hogy a mondatvégi írásjelet a főmondat határozza meg. Ennek ellenére elfogadom, hogy vannak kivételek, mint pl. a „Kérdem, olyan nagy hiba ez a kérdőjel?” típusú mondat, amelynek a főmondata valóban akár el is maradhatna. A költői nyelv megoldásaival sem vitatkozhatunk, hiszen a költő a helyesírást alkalmanként érzései, gondolatai tökéletesebb kifejezésének rendeli alá. A nyelv egyik legfontosabb feladata az, hogy minél jobban ki tudjuk fejezni magunkat úgy, hogy a másik minél jobban megértse. Ha ehhez csak a helyesírás egy szokványos megoldásának megsértése révén jutunk el, akkor ám tegyük ezt tudatosan. De ha puszta figyelmetlenségből, felületességből térünk el a szabálytól, akkor az nem tekinthető indokolt kivételnek, hanem egyszerűen hiba. Novotny Júlia