Eger, 1863 (1. évfolyam, 1-27. szám)
1863-12-03 / 23. szám
Előfizetési díj : Egész évre . . . 5 ft — kr félévre . . . . 2 ,, 50 „ negyedévre . . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. I. évi folyam. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám.), — az érseki lyceumi nyomda Írodája, — Jentseh Ootlieb könyvkereskedése ; — MISKOLCZON Fraenkl B. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése , — és minden cs. kir. postahivatal. Deczember 3-án, 1863. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor halálozott sorhely után 4, további közzétételeknél 3 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. 23. szám. Felsőbb tanintézeteink. m. Lyceum. Gr. Eszterházy Károly nevét Egerben annyi érdem s oly nemes tettek emléke örökiti, hogy a családi fény, mit a gróf születésével örökölt, az egri püspök által benne megdicsőittetett. . . Galanthai gr. Eszterházy Károly, Fraknóvár, Pápa, Ugod és a devecseri uradalmak örökös ura, egri püspökké még 1761. okt. 10-én neveztetett, de öt Hevesmegye határán Sághy Mihály, akkori alispán 500 lovas csapatnak élén csak 1762. jun. 28-kán üdvözölhette, s még aznap városunk szélén a tanuló ifjúság, a magyar s német polgárok külön oszlopokban és zászlók alatt, és a népnek ezrei zeneszó mellett s a mozsarak folytonos dörgései közt fogadták. Iskoláinknak szebb napjai innen kezdődnek, melyek távlatán biztatón csillogott fel a remény, melyen a nagy püspök s jobbjaink szemei függöttek , hogy intézetünk egy „katholikus egyetemmé" fog emelkedhetni. Eszterházy 1763. év őszén tette le alapkövét azon palotának, melynek országos neve ma is „egri lyceum", melynek akár szilárdságát és nagyságát*, akár szépségét és építészeti tökélyét tekintjük, mint tanépületnek, párja az országban nincs. Szemünk előtte már százados mű, s t. olvasóinkat leírás helyett bizvást megtekintésére utalhatjuk; de rajzunk nem lenne egész, hatását vesztené, ha annak főbb részeit röviden nem érintenők. Az egri lyceum alakja rendes négyszög, kivülről három sorban 212 nagy ablakkal. Építése húsz évig (1763— 1783) tartott, s állítólag két millió forintba került. Főbb részei következők: a 30 öl magas „csillagda", melybe 320 kényelmes kőlépcső vezet fel. Ez a híres bécsi csillagász, Hell Miksa hazánkfia terve szerint építtetett s szereltetett föl. Fuchs Ferencz érsek 1805-ki rendeletében azt irta róla: „miként a legjelesebb csillagászok állítása szerint, ennél jobban felszerelt csillagda az ausztriai birtokokban nem találtatik". ... Mi az időben állhatott, de azóta a tudomány, s különösen az optika, óriási előhaladást tőn és czélszerűbb, nagyobb tökélylyel készitett eszközöket követel, melyek oly nagy áruak, hogy egy csillagdát korunkban a jelen fejlettség fokán, virágzó állapotban fentartani, csak országos jövedelmek, vagy rendkívüli áldozatok bízhatnak meg; azonban csillagdánk régi csövei legújabban mind kijavíttattak, és egy 3000 fortos aequatorialis csővel és meteorologiai teljes készülettel gazdagodott. Az „érsekmegyei könyvtár," mely jelenleg 48,000 kötetből áll, nagy gonddal rendezve s lajstromozva **) van. Ennek alapját a Telekessy s gr. Erdődy püspökök könyveik teszik, szaporitotta azt Kiss János nagyprépost gazdag könyvgyűjteménye, de legtöbb könyv- s kéziratot maga az alapitó gróf vétetett össze. Az emeletes főterem boltozatát Zách József és Krakker János remek frescoi fedik ; az a gótépitészi háttért, ez a tridenti zsinat ülésező, egymástól arczra, testállásra s kifejezésre különböző 118 alakját festette, melyek jobbadán arczképek után készültek. A főteremhez jobbra, balra egy-egy kisebb szárnyszoba, s a vendégek részére olvasó-terem van csatolva. . . 1860-ban Bartakovics Béla érsek c nmsága még egy 101/ öl hosszú teremet, mint a nagy könyvtár folytatását, szereltetett fel, melynek saját könyvtárából 6000-nél több kötetet ajándékozni kegyeskedett. A főkáptalani könyvtár is, mely először, (1730-ban) a préposti lakban, az őrkanonok felügyelete alatt volt felállítva, e könyvtárba kebeleztetett. E könyvtárnak méltó társa s nagyságra főtermével egyenlő a tudományos „vitaterem." Falait Sigristtől a tudományok gyönyörű, még mindig uj fresco-képei ékesitik. E két terem festményeit a correct rajz, a részletek művészi összeállitása, a színek frissesége s harmóniája hazánk műkincsei közé méltán emelik. Megemlítendő még a lyceumi kápolna, melynek falait Maulports ecsetje diszesiti, ritka szépségü oltár *) 2108 □ ölnyi (= 1, 76 hold) tért foglal el. **) Négyféle lajstroma van: a) mutatja, a mint a könyvek egymás mellett elhelyeznék, b) a, b, c ) és lajstrom a szerzők nevei szerint, c) a tudományok s azoknak egyes szakai szerint, végre d) a ritkább könyvek hist. erit. lajstroma.