Eger, 1864 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1864-01-14 / 2. szám
2. szám. II. évi folyam. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . negyedévre . . 2 ., 50 ., 1 , 30 ., Egyes szám ára 12 kr.■ Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Január 14-én, 1804. Hirdetésekért minden halá bzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad : KG KHB ÉS a szerkesztőség (újváros, rózsa utcza 800. szám), — az erse kilgreá mi nyomda irodája, Jentseh Gotlieb könyvkereskedése, — MISKOLCZON Fraenkl Berát könyvkereskedése; GYÖNGYÖSÖN Foplan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési felhívás „E <; az ER“ czimü vegyes tartalmú hetilapra. Előfizetési feltételek: .................................5 frt — .................................2 „ 50 kr. .....................................1 » 30 „ Az „EGER- kiadó hivatala. (Lyceumi könyvnyomda.) A kőszén elterjedése Heves és Borsod megyékben, és annak fontossága nemzetgazdászati szempontból. II. Miután előbbi czikkünkben, a kőszéntelepek képződését illetőleg, a legszükségesebbeket érintettük volna, helyén látjuk már a heves- és borsodmegyei kőszéntelepek elterjedéséről, s azok nemzetgazdászati becséről szólani. A szóban forgó barnakőszén-képződés, a Mátra hegységtől kezdve, a Bükkhegyen túl Nádasd, Arló, Csépány, Ózd, Várkony, Czenter, Királyd, Mércsz, Kaza, Edelény, Kazincz és Lászlófalu határain, a Bükkhegyen innen pedig, Siroktól indulva az egerszalóki, baktai, bátori, szarvaskői, cserépfalvi, bogácsi, tardi és tapolczai határokon Miskolcz mellett vonul el, tehát több mint 6 mérföldnyire terjed ki. E mellett megjegyzendő még, hogy nyugatról a nógrádi barnakőszénképződéssel függ össze, mely egész Esztergomig terjed. Várkonyban, Czenteren és Királydon már húsz év előtt termelték a kőszenet, s egy gömörmegyei vasgyárban a vas tisztítására használták; itt azonban, talán a nagyon magas szállítási ár miatt, az ásatással csakhamar fölhagytak. Meggyőződéssé érlelődött azon nézet, hogy legelőnyösebb a köszönet termelési helyén értékesíteni. Ezen tapasztalat alapján létesiti a rima-murányi vasgyáregylet a most annyira virágzó ózdi vastisztító-gyárat, mely jelenleg évenkint 500,000 m. kőszenet emészt föl a szomszéd kőszénbányákból, s körülbelől ugyanannyi tisztított vasat termel. Ózdon és vidékén ezelőtt bizonyos unalmas, fárasztó egyformaság, s kiáltó népszegénység uralgott, s alig épült föl az ózdi vastisztitó-gyár, azonnal megváltozott az egész vidék. Eltűnt a szegénység, mert itt a munkaszerető nép soha nincs most kereset nélkül. A csendes egyhangúságot a legélénkebb közlekedés válta föl; jó utak keletkeztek, melyeken egymást érik a nyers- vagy tisztított vassal, faszénnel rakodott szekerek. Ugyanis, minthogy a gömöri kohókban termelt nyersvasat, tüzelőanyag hiánya miatt, ugyanott tisztítani nem lehet, s az ottani erdőségek még a vaskövek olvasztására szükséges faszenet sem képesek előállítani , azért a gömöri nyersvasszállítók visszafelé faszénnel rakodnak meg, mi a nyersvasszállitás költségeit mérsékli. Hogy a kőszénnel tisztított vas minősége iránt itt-ott támadt előitéletek csakhamar diadalmasan legyőzettek, tanúsítja az ózdi vas nagy kelendősége, úgy hogy jelenleg Nádasdon egy második hasonló vastisztitó-gyár épül, mely teljes berendezéséhez már igen közel áll; Gömörben pedig egy uj társulat keletkezett, mely a putnoki kőszénbányát megvevén, nagyszerű vastisztitó-gyárat fog épiteni, minthogy a gömöri és szepességi nyersvasgyárak, mert tüzelőszer hiányában a nyersvasat maguk meg nem tisztíthatják, azt jelenleg igen csekély áron Sziléziába és Morvaországba szállítják. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy a kőszén használata Borsodban is mindinkább terjedni kezd, s azt hiszszük, nincs igen messze azon idő, midőn a vasutaknál is alkalmaztatni fog az, mihelyt t. i. a tiszai vaspályatársulat által Marmarosban összevásárlott erdők ki lesznek pusztítva. Borsodban jelenleg a kőszenet különösen vasgyártásra (Ózdon és Nádasdon), pálinkafőzésre, (Csabán és Tardon), téglaégetésre (Lászlófaluban) s a miskolczi gőzmalomban, és az edelényi czukorgyárban használják. Megyénkben, kegyelmes érsek urunk s a mélt. egri főkáptalan ösztönzésére 1860-ban, Eger mellett, E.-Szálakon, Bátorban, Baktán és Szarvaskőn kezdtek kőszéntelepeket kutatni. Minthogy a kőszénképződés az egri keleti szőlők hosszában vonul el, s a város legvégső szélén fekvő káptalani téglaégető mellett kövületeket tartalmazó agyag találtatk: ott kísérlettek meg, 36 ölnyi mélységig fúrva, a kőszéntelepet fölkutatni; mivel azonban Egerben a tüzelőszer nem oly drága, hogy a fúrást nagyobb mélységbe folytatni érdemes lett volna, sőt még a kőszén fölfedezése esetére is, ily mélység mellett, legalább jelenleg, annak termelése magát ki nem fizetné, azért minden további kísérlet kedvezőbb időkre halasztatott. Hogy létezik itt kőszéntelep, tagadhatlan, de mélységét nehéz volna megmondani. A baktai, szarvaskői és bátori határokban, megelőző fúrások után, melyek azonban a 10 ölnyi mélységet soha meg nem haladták, eddig három kőszéntelepet fedeztek föl, melyek elseje 1 öl, a két utóbbi pedig 4—4 öl vastag, s az elsőt a másodiktól 8 ölnyi, a másodikat a harmadiktól pedig csak három lábnyi vastag agyagréteg választja el. Leginkább előrehaladtak a bányamunkák Bátorban, úgy hogy egy év óta a budai magyar kir. bányakapitány- Egész évre Félévre Negyedévre