Eger, 1864 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-25 / 8. szám

8. szám. II. évi folyam. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft - kr félévre . . negyedévre . . . 2 „ 50 „ 1 „ .'50 „ Egyes szám ára 12 kr. Február 25-én 1864. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kifizettetik. Előfizetéseket elfogad • EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda irodája, — Jantseh Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Berndt könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Örökzöldek Rajner Károly püspök sírján. III. Tizennyolcz éve, hogy Rajnerünk sírba szállt. Ki nem emlékezik még ezen időnek pezsgő, forrongó politikai és társadalmi életére? Szép, reményteli jövővel kecsegtette magát mindenki, viruló magyar hazáról álmodozott a költő, az újságíró, a megyei szónokok serege, és be nem várva az események természetes folyását, a fennálló körülmények mindenható erejét figyelembe nem véve, mindannyian már a jelenben akarták élni a jövőt, és mindent egyszerre újítani, behozni, reformálni, ami szerintök a nemzetet naggyá és boldoggá teendezte. E szándékok tisztaságában senki sem kételkedett, nem volt kárhoztatható a hazafiúi buzgóságnak ezen nemesen fellángoló gondossága; de miként a szenvedély jó tanácsadó nem szokott lenni, úgy más részről egy nemzet nyolczszáz éves életét, alkotmányát, társadalmi viszonyait, megszokott törvényeit, jóformán egy napon át gyökeresen jobbra átváltoztatni akarni — nyiltan szólva képtelenség. Rainer püspök végnapjai e politikai forrongás éveibe estek. Ő a kitörendő hazai vulkán tövénél aludt el, mielőtt az hányni kezdte volna a tüzet. De mint mély belátású ember, már észrevette a közelgő veszély előjeleit, a bekövetkezendő válságos események közellétét szinte érezte, amelyeket ő meg nem ért ugyan, de amelyek csak hamar nagyszerű szerencsétlenség kíséretében bekövetkeztek. Hazai állapotaink ez események folytán oda fejlődtek, hogy a múltból alig maradt fönn valami conserválni való. A régi állapot nincs már kéznél, az új még nem alkult meg. A világtörténet időszámítása szerint csak arasznyi időszak választ el ezen eseményektől, hanem egy nemzeti szerencsétlenség óriási hegye képezi a válaszfalat. Midőn Rajner püspök végrendeletét fogalmazó — mely jóval halála előtt már készen vala, — a haza ezen bizonytalan jövőjének szomorú sejtelmei lebegtek szemei előtt. Ő ezen jövőt azzal vélte hazájától elháríthatni, hahogy az ifjúság vallásosan tudományos neveltetése által egy oly nemzedék állittatik elő, mely a dolgok rende szerint kiöregedett hazafiak és sírba szálló apáktól a közügyek kezelését átvéve — azokat több mérsékeltség és a fennálló állapotok iránti több pietással vezetendik. Többször említi, hogy a magyar haza boldogabb jövője az ifjúság vallásos nevelésében kirandja zálogát. A miért végrendeletében az ifjúság neveltetésére szánt hagyományai kitűnő helyet foglalnak el. És ámbár a politikai láthatár borúsnak mutatkozott, ámbár a papi javak elvételét követelő borsodi indítvány akkor már befutotta körútját a hazában, és előtte állhatott az eshetőség, hogy egy nagyszerű hazai conflagratio esetében, nem csak a fekvőségek, de az alapítványok is, mint holtkéz birtokai, az élő kezek által elpusztíttathatnak, mint ezt világszerte a forradalmak története tanusítja, és így az ő alapítványai is kétes maradandóságra számíthatnak: — mindazonáltal a gondviselés világkormányzó intézkedéseiben bízva, megírá fejedelmi bőkezűséggel az ifjúság neveltetésére czélzott végakaratát, legfőbb feltételül kikötvén az ifjúság kath. irányú neveltetését. Szerinte, egy kath. iskolának főismertető jelének abban kell állania, hogy a tudományok teljes harmóniában az isteni kinyilatkoztatással taníttassanak, az ifjaknak értelme a hit világa mellett fejlődjék, s gazdagodjék a tudományokban. Rainer a társadalmi bajok gyógyszerét ily irányú nevelésben vélte föltalálhatni, jól tudván, hogy a szeretetnek van megígérve, miszerint a világot legyőzendi, és nem az autocrata érzelmű, a felfuvalkodott, és a hittel viszálkodó tudománynak, mely az emberiség szenvedéseit csak cadaver gyanánt tanulmányozza, de gyógyítani és enyhíteni nem képes azokat. Ő azt tartotta, hogy szeretettel több jót lehet eszközölni, több szolgálatot tenni az emberiségnek, mint a hideg fényben csillogó tudománnyal. Mert a tudomány az életnek csak hideg fénysugara, ami annak becset ad, az, az akarat jósága — a hitből támadt szeretet melege által ápolva. De lássuk már a végrendelet ide vágó részleteit. 1. „A hagyatékomhoz tartozó 1400 darab aranyból álló tőkének aranyakban járó kamataiból tanulmányi jutalmakra hagyok évenkint 57 darab aranyat. Különösen: a. ) Egerben az elemi iskolák számára 3 db aranyat, t. i. kettőt a fi-, s egyet a leánygyermekek iskolájának ; b. ) A gymnasium hat osztálya számára 24 dbot; a négy alsó osztály számára hármat-hármat ; a két felső osztály számára hatot-hatot; c. ) A bölcsészeti két osztály számára hatot-hatot; d.tot-hatot; *).) A jogászok két osztálya számára szintén külön harmat-hármat.) A tanitó-képezde két osztálya részére pedig hárt. Az iskolákat Egerben látogató ifjaknak tömegem kamataiból adassák évenkint 640 frt. Különösen: a. ) Két másodunokámnak, kiktől megkívánom, hogy Egerben járjanak, s a magyar nyelvben legalább első rendű előmenetelre jussanak, 100 frtjával 200 frtot; b. jával 140 frtot.) Egy első és egy másodévi joghallgatónak 70 frtc. ) Egy első, és egy másodévi bölcsészhallgatónak 65 írtjával 130 irtot. * S *) Minthogy jelenleg a jogi folyam három osztályból áll, a főkáptalan, érsek ő nagyméltósága beleegyezése mellett, a harmadik osztály részére is kiadatni rendelé a 6 darab aranyat. Szerk.