Eger, 1866 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-02 / 31. szám

IV. évfolyam. 31. szám. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft- kr. Félévre . . .. • ^ 1150 „ Negyedévre . • 1»30 „ Egy hónapra . —44 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön, augusztus 2-án 1860. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 ki fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad.­ a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám). — Jentsch G. könyvkereskedése 8 minden cs. kir. postahivatal. A fegyverszünet. A béke gyors visszatérése már most bizonyosnak látszik. Azon 5 napi fegyvernyugvás, mely júl. 22-én délben vette kezde­tét, azon czélból köttetett, hogy annak tartama alatt a békeelő­­zetek az osztrák és porosz hatalmak közt véglegesen megálla­­píttassanak. Az eredmény megmutatta, hogy az e tekintetben Ausztria és Poroszország között közvetlenü­l folytatott alkudozá­sok sikeresen folytak, mert jul. 27-én gr. Károlyi Alajos a po­rosz főhadiszállásról visszatérvén, a közte és gr. B­i­s­m­a­r­k közt megállapított békeelőzeteket magával hozta, s azok még az­nap Bécsben alá is írattak. Ezen békeelőzeti pontok megállapításával egyidejűleg a jul. 27-én délben lejárandott fegyvernyugvás aug. 2-ig meghosszabbittatott, s e naptól számítandó négy heti fegy­verszünet köttetett, melynek tartama alatt a béke végleges meg­kötése fölötti tárgyalások fognak folytattatni. Úgy hiszik , hogy 8, legfölebb 14 nap alatt a béke meg fog köttetni. A békeelőzetek hivatalosan még nincsenek közzétéve, azok a bécsi lapok majdnem öszhangzó tudósításai szerint, lényegileg a következőkben állnak: Az északi német államok, Szászorszá­got is ide értve, északi német uniót alakítnak Poroszország hege­móniája alatt. A déli német államoknak szintén szabadságukban áll, uniót alkotni, de Ausztria nélkül. A két unió egymás közt és Ausztriával szerződési viszonyba lép. Ausztria Poroszországnak területet nem ad, azonban fizet 40 millió frtnyi hadikárpótlást, és pedig készpénzül mint tulajdonképeni hadikárpótlást 20 mil­liót, 15 millióba veszi át Poroszország Ausztriának az Elbe-her­­czegségekre vonatkozó jogait, a többi 5 milliót pedig szintén készpénzben fizeti Ausztria az osztrák területen álló porosz csa­patok tartásának czime alatt. A fegyverszüneti feltételekben a demarcationalis vonalt képezik: Eger, Pilsen , Tabor, Neuhaus, Znaim, Napagedi, Oderberg. A fegyverszünet alatt a porosz csa­patokat Poroszország tartja, a requisitiók és sarczok tehát meg­szűnnek. — Mint Berlinből hivatalosan jelentik, a kormány elha­tározta, a béke föltételei közé a netalán kompromittált porosz barátok föltétlen megkegyelmezését is beiktatni. Az Ausztria és­­ Poroszország között megállapított fegyverszüneti föltételek és a békeelőzetekbe, Szászországot kivéve, a többi német államok nincsenek befoglalva, s ezeknek külön kellett alkudozniok. Pford­­ten bajor miniszter júl. 28-án már alá is írta Bajorország és a délnémet államok részéről a fegyverszüneti egyezményt. Öszhangzó tudósítások szerint Poroszország az Elbe-her­­czegségeken kívül még más tartományokat és országrészeket is annektálni szándékozik; így annektálná a „France“ szerint Han­­novera egy részét, Hessendarmstadtot, Lipcse várost és környé­két és Kurhessent. Az ügyek végleges rendezéséig és a hadikölt­ségek megtérítéséig a poroszok az általuk elfoglalt területeket a „Köln. Ztg.“ szerint megszállva tartanák. A szász király csak akkor fogna visszahelyeztetni, ha beleegyezését adja a porosz reformszövetséghez. Ausztria Olaszországgal is kötött 8 napi fegyvernyugvást, mely júl. 25-én vette kezdetét ; ez idő alatt a fegyverszüneti al­kudozások hasonlókép N­ikolsburgban folytattattak az osztrák felhatalmazott és Govone olasz tábornok közt, s mint Florencz­­ből jul. 28-ról jelentik, kedvező eredmén­nyel. A béke megkö­tése Olaszországgal tehát annál bizonyosabbnak tekinthető, mert Poroszország Olaszország irányában vállalt kötelezettségei alól föloldottnak tekinti magát. Ugyanis a porosz kormány szerződési­leg csak arra kötelezte magát, hogy a harczot addig folytatja, míg Velencze Ausztriától elszakittatik; Velencze pedig már nem tar­tozik az osztrák területhez. Ha tehát Olaszország a harczot Ausz­tria ellen tovább akarná folytatni, ezt Poroszország részvéte nél­kül kellene tennie, mire a történt vereségek után aligha lesz kedve. A béke tehát most minden irányban biztosítottnak tekint­hető. Tartós lesz-e e béke, mely az „0. D. P.“ szerint, Ausztriá­nak a német szövetségbeli kizáratása miatt, már aláírásakor ma­gában hordja az uj viszályok elemeit? a jövő fogja megmutatni. Az idézett lap a megkötendő békét csak fegyvernyugvásnak tart­ja. „Ezen nyugalom alatt — úgymond — szüntelenül fogunk küz­deni a szellem fegyvereivel a Németországgal való csatlakozá­sért, s majd megjö a harczok s a boszu uj napja is! S ha mi most élők nem is érjük meg a boszu édes napját, csontjainkból fognak feltámadni a boszulók!“ így jajdul föl dr. Kuranda hires lapja méltó elkeseredésé­ben, hogy a képzelt paradicsom­ból kizáratott. A harcztérről. Észak. A fegyverszünet létrejötte folytán az ellenségeske­dések fölfüggesztetvén, újabb csatát nem jelenthetünk; régibb dolgokra térünk tehát vissza, némely érdekes részleteket köz­lendők. — A Bielitz-Bialánál végbement ütközet alkalmával, mint az „O. D. P.“ utólagosan értesül, 1900 poroszt az osztrákok be­kerítettek és elfogtak. A hadi pénztár, melyben némelyek állítá­sa szerint 2000, mások szerint 20,000 tallér volt, és egy zászló, zsákmányul estek. — A párisi esti „Moniteur“ jul. 20-ról írja: „Bécsi levele­zések erősitik, hogy a jul 22-én Pozsonynál vitatott csata már majdnem tökéletesen az osztrákok javára dőlt el, midőn a fegy­verszünet hite által félbeszakittatott.“ — Pozsonyból írják a „Pol. Újdonságokénak: A fegy­vernyugvás kihirdetése után a városbeliek tömegesen mentek ki az ellentáborba, hol barátságos fogadtatásban részesültek, ne­vezetesen készséggel mutatók a poroszok gyürűs fegyverek ke­zelésmódját. Egyúttal meggyőződhettünk az ellen túlnyomó ér­telmiségéről, úgy hogy majdnem kivétel nélkül minden katona magával hordja naplóját és a térképet, melyen a csata után föl­keresi a küzdtért, s bejegyzi naplójába élményeit; feltűnt az ellen virgoncz, gondnélküli természete, a mint ott főzte minden porosz katona magának fekete kávéját, s szórta életeit társalgás közben.»

Next