Eger, 1866 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1866-10-18 / 42. szám

IV. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . Negyedévre . . 2,, 50­­ . 1 ., 30., Egy­ hónapra . — 44­42. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalm­u h­etilap. megjelenik minden csütörtökön. Október 18-án 186# Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 fő fizettetik. Kiadó­hivatal: a lyceuiai nyomda. Slőfizetések­et elfogad •• a szerkesztőség (Széchenyi-utc­a 26­. sz.) — Jentiek tí. könyvkereskedés s minden cs. leír. postahivatal. frger, okt. 11. Az osztrák-olasz békeszerződést a „Wiener Ztg.“ folyó hó 14-iki száma közzétette. Ez okmányt, mely 24 czikkből és egy pótczikkelyből áll, terjedelmessége miatt lapunkban nem közöl­hetjük, de lényeges pontjait már más alkalommal megemlítettük, s legközelebb valószínűleg visszatérünk e tárgyra. — A békekö­tés aláírása napján ausztriai császár . Felsége a „Lombardia és Velencze királya“ cziméről lemondott, s a vaskorona a ratificatio kicserélésénél Olaszországnak átadatott, minélfogva a császár a vaskorona-rendet többé senkinek sem­ adományozandja. A diplo­­­matiai viszonyok a béke megkötésével, a két állam közt helyreáll­­ván, a követségi állomások mindkét udvarnál közelebb be fognak töltetni. Hir szerint olasz részről Menabrea tbnok, osztrák részről pedig b. Kültek, volnának az illető követekké kiszemelve. A vá­rak és katonai tárgyak átadása Velenczében már I. hó 10-én meg­kezdetett; az olasz seregek f. hó 45-én voltak bevonulandók, a népszavazás pedig hir szerint f. hó 21-én veendi kezdetét. E szerint a béke minden oldalról, legalább a legközelebbi jövőre nézve biztosítva lévén, a magyar országgyűlés mielőbbi egybehívását alaposan remélhetjük. Az e tekintetben meglehetősen öszh­hangzó tudósítások szerint, honatyáink november közepe táján kezdhetnék meg újra tanácskozmányaikat, az egybehívó kir. ren­delet egy két nap múlva publikáltatni f­og. A­mi a kormány által az országgyűléssel szemben követendő eljárást illeti, bécsi tudó­sítások szerint, a magyar minisztérium előre meg fog ígértetni, de a kinevezés csak akkor fogna bekövetkezni, ha az országgyű­lés a közös ügyekre nézve kielégítő javaslatot fogadott el. A „P. H.“-öt Bécsből arról tudósítják, hogy észrevehetőleg nagy a tevé­kenység és készülődés az összes minisztériumban, s hogy különö­sen a magyar főkanc­ellár és az államminiszter közt szakadatlan értekezletek váltják föl egymást, a viszonyok különbözőségéből keletkezett eltérések kiegyenlítése és öszhangba hozatala végett. Ugyan a tudósitó szerint, a magyar kormány által közelebb köve­tendő programm e napokban 0 Felsége által végleges elhatáro­zást nyerend. A nap fontosabb­ eseményei közé tartozik azon legm. kézirat melyet Ő Felsége okt. 13-tól a cs. kir. államminiszterhez intézett. Ebben a császár hálás elismerését fejezi ki a háború alatt népei által tanúsított hűség és áldozatkészségért, s kormányának leg­­sürgősb teendői közé sorolja azt, hogy minden lehető eszköz fel­­használtassék a bábom által okozott mély sebek kigyógyítására. „A ki ezen nehéz időben a birodalom javára áldozatot hozott, — olvassuk a legm. kéziratban — a birodalom segélyére is igényt tarthat, s a jog és méltányosság követeli, hogy annak megadása ne késleltessék.“ Hevesvármegye és a Jászkerület gazd. egyesülete ré­széről Jászberényben 1866-ik év okt. 8-án, Kovách László elnöklete alatt s Hegedűs Zsigmond hatósági biztos jelenlétében tartott rendkívüli közgyűlés jegy­zőkönyve. 34. Elnök az egybegyű­lt tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyíltnak nyilvánitá. Mely után előadá, miként a még óhajtott egyesülés engedélyezése végre valahára az egyesület kezei közt van, mely engedély, valamint az ennek nyomán változást szen­vedett alapszabályok is — ha a t. közgyűlés kívánni fogja — fel fognak olvastatni. Ez oknál fogva a f. év szept. hó 10-én tartott rendes évi közgyűlés minden egyéb tárgyát mellőzve , egyedül azon határozatot hozá, hogy a közgyűlés folytatólag a Jászkerü­letbe, nevezetesen Jászberénybe tétessék át, hogy azon rég óhaj­tott testvéri egyesülés — mely, habár eddig felsőbb helyen törvé­nyesnek nem tekintetett is, az egyesület által mindenkor mint megtörtént dolog vétetett, s működését is e szerint intézvén­y ott a helyszínen ünnepélyesen végrehajtassék s megszilárdittas­­sék. Mi megtörténvén, óhajtaná, ha a t. közgyűlés bizottmányt nevezne ki, mely az érdekegység előmozdítására czélszerű intéz­kedéseket hozzon javaslatba. Végre, miután az alapszabályokban semmi egyéb változás nem tétetett, mint az egyesület eddigi czi­­mébe a „Jászkerület“ czimnek beiktatása s fölvétele: nézete szerint feleslegesnek tartja, azoknak újbóli kinyomatását elren­delni, annyival is inkább, minthogy az egyesület kezei közt szá­mos példánykészlet van még, ezt, — ha a t. közgyűlés is hely­benhagyja — kiigazítván, a tagok közt kiosztani lehetne. Az egyesülést engedélyező kormányrendelet, valamint a t. év szept. 10-én tartott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után, az elnök által tett indítvány elfogadtatott, s a bizottmány tagjaiéi: báró Freding Adolf, Farkas János, Hegedűs Zsigmond, Kü­rthy Antal, Móczár János, Sipos Orbán, id. Tarnay Károly és Törőcsik József urak lettek kiküldve , oly megjegyzés­sel, hogy ezen számot a jelenben létező és netalán leendő tagok­ból — belátásuk szerint — szaporítsák; s addig is, míg a bizott­mány magát teljesen rendezné, Móczár János úr, mint különben is , az igazg. vál. egyik tagja, bízatott meg arra nézve, hogy a kül­döttséget egybehívni, és a szükséges intézkedéseket ideiglenesen vezetni szíveskedjék. Megalakulván a bizottmány, föladatává té­tetett, mindazon anyagi érdekeket szem előtt tartani s kipuhatol­ni, melyek különösebben a Jászkerületre vonatkozólag kívánato­sokul tűnnek föl, és melyek a testvéri egyesülést szorosabbra fűzvén, azt teljesen megszilárdítják; e végből minden e tárgyba­­ni nézetét s javaslatát az igazg. választmány elé­ terjesztvén. To­vábbá a meglévő alapszabályoknak — költségkímélés tekinteté­ből — kiigazitássali használása szintén elfogadtatott. Végre az elnöknek a testvéri egyesülés kieszközlése körül kifejtett ernye­­detlen buzgalmáért szives köszönet szavaztatott. 35. Olvastatott a f. év szept. hó 3-án tartott rendes havi igazg. vás. ülés jegyzőkönyvének 27. sz. alatt hozott azon végzé­se, mely szerint mindazon jászsági tagok tartozásai, kik 1864-ik év végéig részvénydíjaikkal hátralékban vannak, vagy talán már bírói útán végrehajtás útján be is vetettek, ha a mostani évtől kezdve rendes hat éves tagoknak szabályszerű aláírásaikkal magu­kat újabban kötelezik, az elsőkre nézve teljesen szüntessenek meg, az utóbbiakra nézve pedig — a bírói után behajtott összeg — ha úgy kívánják — a jövő részvénydíjaikba tudassék be; el­lenkező esetben mindazoknál, kik e kedvezést igénybe venni el­mulasztanák, vagy épen visszautasítanák, az egyesület a fennlévő

Next