Eger, 1866 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1866-10-18 / 42. szám
IV. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . Negyedévre . . 2,, 50 . 1 ., 30., Egy hónapra . — 4442. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmu hetilap. megjelenik minden csütörtökön. Október 18-án 186# Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 fő fizettetik. Kiadóhivatal: a lyceuiai nyomda. Slőfizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Széchenyi-utca 26. sz.) — Jentiek tí. könyvkereskedés s minden cs. leír. postahivatal. frger, okt. 11. Az osztrák-olasz békeszerződést a „Wiener Ztg.“ folyó hó 14-iki száma közzétette. Ez okmányt, mely 24 czikkből és egy pótczikkelyből áll, terjedelmessége miatt lapunkban nem közölhetjük, de lényeges pontjait már más alkalommal megemlítettük, s legközelebb valószínűleg visszatérünk e tárgyra. — A békekötés aláírása napján ausztriai császár . Felsége a „Lombardia és Velencze királya“ cziméről lemondott, s a vaskorona a ratificatio kicserélésénél Olaszországnak átadatott, minélfogva a császár a vaskorona-rendet többé senkinek sem adományozandja. A diplomatiai viszonyok a béke megkötésével, a két állam közt helyreállván, a követségi állomások mindkét udvarnál közelebb be fognak töltetni. Hir szerint olasz részről Menabrea tbnok, osztrák részről pedig b. Kültek, volnának az illető követekké kiszemelve. A várak és katonai tárgyak átadása Velenczében már I. hó 10-én megkezdetett; az olasz seregek f. hó 45-én voltak bevonulandók, a népszavazás pedig hir szerint f. hó 21-én veendi kezdetét. E szerint a béke minden oldalról, legalább a legközelebbi jövőre nézve biztosítva lévén, a magyar országgyűlés mielőbbi egybehívását alaposan remélhetjük. Az e tekintetben meglehetősen öszhhangzó tudósítások szerint, honatyáink november közepe táján kezdhetnék meg újra tanácskozmányaikat, az egybehívó kir. rendelet egy két nap múlva publikáltatni fog. Ami a kormány által az országgyűléssel szemben követendő eljárást illeti, bécsi tudósítások szerint, a magyar minisztérium előre meg fog ígértetni, de a kinevezés csak akkor fogna bekövetkezni, ha az országgyűlés a közös ügyekre nézve kielégítő javaslatot fogadott el. A „P. H.“-öt Bécsből arról tudósítják, hogy észrevehetőleg nagy a tevékenység és készülődés az összes minisztériumban, s hogy különösen a magyar főkancellár és az államminiszter közt szakadatlan értekezletek váltják föl egymást, a viszonyok különbözőségéből keletkezett eltérések kiegyenlítése és öszhangba hozatala végett. Ugyan a tudósitó szerint, a magyar kormány által közelebb követendő programm e napokban 0 Felsége által végleges elhatározást nyerend. A nap fontosabb eseményei közé tartozik azon legm. kézirat melyet Ő Felsége okt. 13-tól a cs. kir. államminiszterhez intézett. Ebben a császár hálás elismerését fejezi ki a háború alatt népei által tanúsított hűség és áldozatkészségért, s kormányának legsürgősb teendői közé sorolja azt, hogy minden lehető eszköz felhasználtassék a bábom által okozott mély sebek kigyógyítására. „A ki ezen nehéz időben a birodalom javára áldozatot hozott, — olvassuk a legm. kéziratban — a birodalom segélyére is igényt tarthat, s a jog és méltányosság követeli, hogy annak megadása ne késleltessék.“ Hevesvármegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Jászberényben 1866-ik év okt. 8-án, Kovách László elnöklete alatt s Hegedűs Zsigmond hatósági biztos jelenlétében tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve. 34. Elnök az egybegyűlt tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyíltnak nyilvánitá. Mely után előadá, miként a még óhajtott egyesülés engedélyezése végre valahára az egyesület kezei közt van, mely engedély, valamint az ennek nyomán változást szenvedett alapszabályok is — ha a t. közgyűlés kívánni fogja — fel fognak olvastatni. Ez oknál fogva a f. év szept. hó 10-én tartott rendes évi közgyűlés minden egyéb tárgyát mellőzve , egyedül azon határozatot hozá, hogy a közgyűlés folytatólag a Jászkerületbe, nevezetesen Jászberénybe tétessék át, hogy azon rég óhajtott testvéri egyesülés — mely, habár eddig felsőbb helyen törvényesnek nem tekintetett is, az egyesület által mindenkor mint megtörtént dolog vétetett, s működését is e szerint intézvény ott a helyszínen ünnepélyesen végrehajtassék s megszilárdittassék. Mi megtörténvén, óhajtaná, ha a t. közgyűlés bizottmányt nevezne ki, mely az érdekegység előmozdítására czélszerű intézkedéseket hozzon javaslatba. Végre, miután az alapszabályokban semmi egyéb változás nem tétetett, mint az egyesület eddigi czimébe a „Jászkerület“ czimnek beiktatása s fölvétele: nézete szerint feleslegesnek tartja, azoknak újbóli kinyomatását elrendelni, annyival is inkább, minthogy az egyesület kezei közt számos példánykészlet van még, ezt, — ha a t. közgyűlés is helybenhagyja — kiigazítván, a tagok közt kiosztani lehetne. Az egyesülést engedélyező kormányrendelet, valamint a t. év szept. 10-én tartott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után, az elnök által tett indítvány elfogadtatott, s a bizottmány tagjaiéi: báró Freding Adolf, Farkas János, Hegedűs Zsigmond, Kürthy Antal, Móczár János, Sipos Orbán, id. Tarnay Károly és Törőcsik József urak lettek kiküldve , oly megjegyzéssel, hogy ezen számot a jelenben létező és netalán leendő tagokból — belátásuk szerint — szaporítsák; s addig is, míg a bizottmány magát teljesen rendezné, Móczár János úr, mint különben is , az igazg. vál. egyik tagja, bízatott meg arra nézve, hogy a küldöttséget egybehívni, és a szükséges intézkedéseket ideiglenesen vezetni szíveskedjék. Megalakulván a bizottmány, föladatává tétetett, mindazon anyagi érdekeket szem előtt tartani s kipuhatolni, melyek különösebben a Jászkerületre vonatkozólag kívánatosokul tűnnek föl, és melyek a testvéri egyesülést szorosabbra fűzvén, azt teljesen megszilárdítják; e végből minden e tárgybani nézetét s javaslatát az igazg. választmány elé terjesztvén. Továbbá a meglévő alapszabályoknak — költségkímélés tekintetéből — kiigazitássali használása szintén elfogadtatott. Végre az elnöknek a testvéri egyesülés kieszközlése körül kifejtett ernyedetlen buzgalmáért szives köszönet szavaztatott. 35. Olvastatott a f. év szept. hó 3-án tartott rendes havi igazg. vás. ülés jegyzőkönyvének 27. sz. alatt hozott azon végzése, mely szerint mindazon jászsági tagok tartozásai, kik 1864-ik év végéig részvénydíjaikkal hátralékban vannak, vagy talán már bírói útán végrehajtás útján be is vetettek, ha a mostani évtől kezdve rendes hat éves tagoknak szabályszerű aláírásaikkal magukat újabban kötelezik, az elsőkre nézve teljesen szüntessenek meg, az utóbbiakra nézve pedig — a bírói után behajtott összeg — ha úgy kívánják — a jövő részvénydíjaikba tudassék be; ellenkező esetben mindazoknál, kik e kedvezést igénybe venni elmulasztanák, vagy épen visszautasítanák, az egyesület a fennlévő