Eger, 1866 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1866-11-08 / 45. szám
November 8-án 1866. IV. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 Negyedévre . . 1 „ 30 ., Egy hónapra . — 44 „ 45. szám. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. KIAfizetéseket elfogad • a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) s minden cs. kir. postahivatal. " Hirdetésekért minden halálozott «őrhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. deutsch G. könyvkereskedése Eger, nov. 1. Örömmel jelenthetjük végre, hogy a magyar országgyűlés nov. 19-re egybehivatott, s így egyszerre fogja üléseit megkezdeni a horvát-szlavon, valamint a tajtántúli tartománygyűlésekkel. Minélfogva a képviselőhöz elnöke, f. hó 2-ról, minden egyes országgyűlési képviselőhöz a következő hivatalos felszólítást intézte: Tisztelt képviselő úr ! Majláth György főkanczellár ő nagyméltósága f. é. nov. 1-sö napjáról 15895. sz. a. hozzám intézett hivatalos levele által tudósitott a felöl, hogy miután az ujabb hivatalos kimutatások az ország fővárosában s egyes vidékein pusztitólag dühöngött járvány tetemes csökkenését tanúsítják, s annak rövid idő alatti végleges megszűnése bizton remélhető lévén, ő cs. kir. Felsége f. é. okt. hó 30-ról kelt legfelsőbb elhatározásával e f. é. június 24-én 10005. sz. a. kelt kegyelmes királyi leirattal elnapolt magyar országgyűlésnek f. é. nov. 19-ik napjára történendő egybebebivását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. Mely kegyelmes királyi leirat tartalmáról tisztelt 8 nagyméltósága azon hivatalos kéréssel tudósított, hogy a fentisztelt legfelsőbb elhatározást a képviselőház tagjaival közöljem, s a szükséges intézkedéseket megtegyem, miszerint az Országgyűlés nagy horderejű működését, Ö Felsége kijelentett atyai szándékához képest, a kitűzött napon ismét megkezdhesse. Ezen hivatalos felszólítás következtében megkérem tisztelt képviselő urat az országgyűlési tanácskozások folytatása végett, f. évi nov. 19-ik napján sz. kir. Pest városában, mint az országgyűlés törvényes helyén leendő megjelenésre. Kelt Pesten, 1866-ik év nov. 2-ik napján. Mint értesülünk, a felsőház tagjaihoz is szétküldettek már a ház elnöke, b. Sennyei tárnak ö excja által az illető meghívások. Hogy mily sikerrel fognak folytattatni az országgyűlési tárgyalások, az még a jövő titka; de reméljük a jobbat, annál is inkább, mert a magas kormány a 15-ös albizottmány javaslatát, mint a „Wiener Abendpost“ constatálja, az egyezkedés alapjául elfogadhatónak találja. A nevezett lap nov. 3-iki számában egy terjedelmes, hivatalos czikk jelent meg, melyet, miután a kormány programmjául tekinthető, olvasóinkkal megismertetni szükségesnek tartunk. E czikk constatálja, hogy a kormánynak, a békeművek között legelső feladata: a belalkotmány-viszály megoldása; hogy az ösvény, melyre a kormány lépett, a magyar korona országainak képviseleteivel való kiegyezkedés útja; hogy a kormány határozottan ragaszkodik azon nézethez, miszerint az egyedüli összetartó mozzanat nem áll az elemek erőszakolt összefoglalásából, s a jogeljátszási elv nem fér össze a politikai szabadsággal ; hogy a kormány a legutóbbi eseményeket arra való intelemnek tekinti, miszerint az után, melyre lépett, gyorsan haladva, fogjon újból a magyar országgyűléssel a közös érdekek közös kezelése felett megkezdett alkudozások folytatásába. Az országgyűlés albizottmányának tervjavaslata figyelemreméltó kiindulási pontul és alapul szolgál az egyetértésre. A birodalom egyes részei együvétartozásának eszméje ki van abban fejezve, s elismerve azon elv, miszerint a monachia fennállása, annak legfontosabb érdekeiben biztosítandó. A kormánynak feladata nézeteit a magyar országgyűlés előtt a legnagyobb nyíltsággal kizárni, hogy az alkudozások folytatásakor ezen elv következetesen keresztülvitessék, s gyakorlati érvényre jusson. A részek autonómiája czéljának az egész erősj bülésének kell lenni, ezen nézetnek érvényesnek kell más királyiágokra és tartományokra nézve is lenni, hol az ország autonómiája határainak kiebb terjesztése jogosnak találtatik. Az októberi diplomában kifejtett s azon felettébb fontos és nagybecsű elvet, mely a nem magyar országok közös tárgyaira vonatkozik, feladni nem lehet. A legfőbb szellemi érdekek javára szolgáló, s az anyagi forgalom szabad kifejlődését lényegesen követelő institutiókat közös tanácskozásnak kell alávetni. Eger, nov. 7. Régóta pengették azon hirt, hogy Beust báró, azelőtt szász miniszter, osztrák külügyminiszterré fog kineveztetni. E hir, daczára az ismételt dementieknek, s daczára a porosz kormány duzzogásának, csakugyan valósult, Beust báró, mint uj cs. kir. miniszter, az esküt Ő Felsége kezébe már letette, s hivatalos működését a bécsi külügyminiszteri palotában már megkezdette. Politikáját illetőleg a „Debatte“ azt írja, hogy Majláth és Beleredi ő excáival mind a kül-, mind a belügyeket illetőleg teljes egyetértésben van, s hogy a minisztériumba való belépése által a bécsi kabinetnek Magyarország irányában viseltető kiegyezési törekvései egy előmozdítóval gyarapodtak. — Mensdorff grófon kivül még gr. Eszterházy Mór tárczanélküli miniszter is lemondott, sőt hir szerint gr. Larisch pénzügyminiszter szintén visszalépne, mely esetben helyét valószínűleg Bosse hollandi financzier foglalná el. B. John altábornagy a hadügyminiszteri tárczát kapta, miután e minisztérium vezetésével már néhány hét óta különben is meg volt bízva. A kabinet többi tagjai, legalább egyelőre, megmaradnak állomásaikon. A külügyeket illetőleg, két fontos eseményről értesíthetjük olvasóinkat. Az egyik a pápa ö szentségének a közelebbi consistoriumban tartott két allocutiója; a másik a candiai fölkelők capitulálása. Ő szentsége egyik allocutiójában panaszt emel az egyháznak az olasz kormány részérőli üldöztetése ellen; — kárhoztatja az olasz kormány tetteit; azonban magára Olaszországra áldást mond. Óvást tesz a pápai tartományok bitorlása ellen; valamint azon forradalmi szándék ellen, mely szerint Rómát akarják az olasz királyság fővárosává tenni, — késznek nyilatkozván, a sz. szék jogaiért a halált is elviselni, és — ha szükséges — apostoli hivatásának jobb gyakorolhatása végett más országban keresni biztonságot. — A második allocutióban a szent atya azon tényekre emlékeztet, melyek Oroszországban a katho-