Eger, 1868 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1868-12-03 / 49. szám

VI. évfolyam. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft - kr, félévre . . Negyedévre . . 2,, 50,. . I ., 30 , Egy hónapra . — 4­1 „ Deczember 3-án 1868. Hirdetésekért minden halálozott sorba ig> után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 In fizettetik. Politikai n vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó­hivatal: a lyceurus nyomda. Előfizetéseket elfogad a szerke­­se­tőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő , egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. 49­ szám. Városi ügyek. Az Eger városa részéről 1868. év november hó 29-én tar­tott képviselői ülésben, következő ügyek tárgyaltattak: Indítvány folytán elhatároztatott, hogy az ülésekre kitűzött tárgyak valamint előlegesen a képviselőkkel közöltessenek, úgy azok sorozata az ülésteremben is kifüggesztessék. Ezután Fölolvastatott Bródi Jakabnak, mint a vásári deszkasát­rak tulajdonosán­ak kérelme, mely szerint a vásártéren egy bi­zonyos helyet kér kijelöltetni, a­hol mind közbiztonsági, mind rendőri tekintetben, a vásári deszkasátrak állandóan rendezve megmaradhassanak, és a­mennyiben már valamennyi deszkasá­tor a folyamodó tulajdonát képezi, a sátrak állandó megmaradha­­tása esetén, a városrészére, magát évenként 400 o. é. írtnak fizetésére kötelezi, s egyszersmind kijelenti, hogy közbiztonság tekintetéből őrt állítani, s a sátrak környékét kellő vízmennyi­séggel ellátni fogja. Mielőtt ez ügyben érdemleges határozat hozatnék, helyszí­ni szemle szükséges, minek foganatosításával a közigazgatási tanács, Martonffy Károly, Kubik Endre, Szuhányi János, Mészá­ros István, Tarnay János, és Bingelhann Antal képviselők hoz­­zájárultával megbizatik, oly megjegyzéssel, miként e tárgyban teendő véleményes jelentést 8 nap alatt mutassa be. Fölolvastatott az egri főkáptalannak f. hó 16-ról kelt ha­tározata, melyben kijelenti, hogy a koldulás czéljából fölállítani kívánt dologház helyiséget is a főkáptalan részéről megajánlott „Zöldfa“ vendéglő-épület tulajdonjogának a város javára leendő bekebelezésére az engedélyt, annál kevésbbé adhatja meg, mint­hogy eddig sem az ehhez szükséges felsőbb felhatalmazást meg nem nyerte; sem Eger városa részéről azon kikötésre nézve, hogy azon esetre, ha a tervezett dologház akár létre sem jöne, akár megszűnnék, vagy a szegények házalásának kilátásba he­lyezett megszüntetése el nem éretnék, magának megtarthassa, vagy visszavehesse, biztosító nyilatkozatot nem vett. Miután a fölovasott határozatból az derül ki, hogy a mél­­tóságos főkáptalan az általa megajánlott „Zöldfa“ vendéglő-épü­let tulajdonjogának a város javára leendő bekeblezésére szük­ségelt engedély megadatását leginkább attól feltételezi, ha a várostól biztosító nyilatkozatot bír arra nézve, hogy az esetre, ha a tervezett dologház akár létre sem jöne, akár megszűnnék, vagy a szegények házalásainak kilátásba helyezett megszünte­tése el nem éretnék, kérdéses épületet magának megtarthassa, vagy visszavehesse, ennélfogva míg egyrészről a testület kije­lenti, miként ezen épület tulajdonjogának megnyerése esetén a méltóságos főkáptalan által kikötött föltételt elfogadni hajlan­dó ; másrészről kellő megnyugtatásul megemlíti, hogy azon tervet, mely szerint a koldulás megszüntetése czéljából egy dologház fölál­lítását elhatározta, nem csak elejteni nem akarja, sőt azt minden te­kintetben végrehajtani kívánja, és fogja is azonnal, mihelyt az erre szükséglendő pénzerővel rendelkezik, és hogy azzal rövid idő a­­latt rendelkezni fog, e testület biztos kilátással bír. Végül meg­­­­jegyezteti, hogy a tulajdoni jognak a város részére leendő átkeb­­e­lezése különösen azon indoknál fogva kérelmeztetett, mert itt nem csak a tiszta használat van kérdés alatt, hanem az átalaki­­tás alkalmával a város részéről több ezerre menő beruházás fog szükségeltetni. Mely körülményről a méltsgos fökáptalan értesittetni hatá­­roztatott. Nánássy Ignácz egri lakosnak azon kérelme, mely szerint a város l­ó negyedében 77. sz. a. háza előtti térség bizonyos ré­szének, meghatározott árban leendő átengedését kéri, vélemény­­adás végett e tárgyban megválasztott küldöttségnek kiadatott. Végül A hatvani külvárosi alelemi tanítók kérelme folytán eddigi három öt tüzifa-illetékük fejenként egy-egy öllel megjavíttatott, különösen azon indokból, mert a másik két alelemi tanító is ha­sonló mennyiségű failletékkel van ellátva. Országgyűlési tudósítás, Pest, decz. 1. A képviselőház egy hét óta naponkint hat óra hosszat tart üléseket, melyek tárgyait röviden a következőkben foglaljuk össze. A nov. 24-iki ülésben oly nagyszerű és megható jelenet fej­lődött ki, minőt keveset mutathat föl a képviselőház naplója. Ugyanis, miután az elnök jelenté, hogy a horvát képviselők meg­érkeztek, az országgyűlésen székeiket elfoglalandók: ezek ma­gyar díszruhában beléptek, mire a ház viharos éljenzésben tört ki, s az elnökkel együtt fölállott (kivéve a szélsőbalon ülő romá­nokat és szerbeket), s folytonos éljenzés közt állva maradt, mig az érkezett követek helyeiket elfoglalták, mindnyájan a jobbol­dalon. Ez megtörténvén, Vukanovics rövid, horvát nyelven mon­dott beszéd után átnyújtó megbízó leveleket, mire az elnök örö­mét fejezvén ki megérkezésük fölött, üdvözlé őket. Ezután Zuvics József horvát képviselő magyar nyelven tartott lelkes beszédet, biztosítván a házat, hogy a horvát képviselők szakadatlanul s kivétel nélkül ott lesznek, a­hol a társadalmi rend, a haza s népe józanul fölfogott érdekei, a magyar szent korona egysége, védel­me és az alkotmányos kormány őszinte és törvényszabta törekvé­sei vezérlendik a tényezőket, teremtik a tényeket. Ezen beszédet a ház leirhatlan lelkesedéssel fogadta. Ezután megbizó-levelök fölolvastatván, igazoltaknak kijelentettek, és soraikból négyen, u. m. Suhaj Imre, Zuvics József, Bedekovics Kálmán és gr. Pejá­­csevics László, a delegatióba azonnal megválasztattak. Most Macellariu, több társa nevében is, az erdélyi unió végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat ellen határozati javaslatot adott be, mely szerint mondja ki a ház, hogy az említett törvényjavaslatot most nem tárgyalja, hanem a kormányt megbízza, hogy Erdély számára népképviseleti alapon új országgyűlést hívjon össze, mel­lyel aztán tárgyaltatni fog az unió kérdése. A javaslat, me­lyet a ház nevetéssel fogadott, kinyomatni rendeltetett. Csak most került a sor a napirendre, a nemzetiségi törvényjavaslat tárgyalására. Miután e tárgyban a központi bizottság jelentése fölolvastatott, Deák Ferencz emelt szót legelőbb, elmondván, hogy ő a többség javaslatával több pontban nem ért egyet, sze-

Next