Eger, 1868 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1868-12-03 / 49. szám
VI. évfolyam. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft - kr, félévre . . Negyedévre . . 2,, 50,. . I ., 30 , Egy hónapra . — 41 „ Deczember 3-án 1868. Hirdetésekért minden halálozott sorba ig> után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 In fizettetik. Politikai n vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadóhivatal: a lyceurus nyomda. Előfizetéseket elfogad a szerkesetőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő , egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. 49 szám. Városi ügyek. Az Eger városa részéről 1868. év november hó 29-én tartott képviselői ülésben, következő ügyek tárgyaltattak: Indítvány folytán elhatároztatott, hogy az ülésekre kitűzött tárgyak valamint előlegesen a képviselőkkel közöltessenek, úgy azok sorozata az ülésteremben is kifüggesztessék. Ezután Fölolvastatott Bródi Jakabnak, mint a vásári deszkasátrak tulajdonosának kérelme, mely szerint a vásártéren egy bizonyos helyet kér kijelöltetni, ahol mind közbiztonsági, mind rendőri tekintetben, a vásári deszkasátrak állandóan rendezve megmaradhassanak, és amennyiben már valamennyi deszkasátor a folyamodó tulajdonát képezi, a sátrak állandó megmaradhatása esetén, a városrészére, magát évenként 400 o. é. írtnak fizetésére kötelezi, s egyszersmind kijelenti, hogy közbiztonság tekintetéből őrt állítani, s a sátrak környékét kellő vízmennyiséggel ellátni fogja. Mielőtt ez ügyben érdemleges határozat hozatnék, helyszíni szemle szükséges, minek foganatosításával a közigazgatási tanács, Martonffy Károly, Kubik Endre, Szuhányi János, Mészáros István, Tarnay János, és Bingelhann Antal képviselők hozzájárultával megbizatik, oly megjegyzéssel, miként e tárgyban teendő véleményes jelentést 8 nap alatt mutassa be. Fölolvastatott az egri főkáptalannak f. hó 16-ról kelt határozata, melyben kijelenti, hogy a koldulás czéljából fölállítani kívánt dologház helyiséget is a főkáptalan részéről megajánlott „Zöldfa“ vendéglő-épület tulajdonjogának a város javára leendő bekebelezésére az engedélyt, annál kevésbbé adhatja meg, minthogy eddig sem az ehhez szükséges felsőbb felhatalmazást meg nem nyerte; sem Eger városa részéről azon kikötésre nézve, hogy azon esetre, ha a tervezett dologház akár létre sem jöne, akár megszűnnék, vagy a szegények házalásának kilátásba helyezett megszüntetése el nem éretnék, magának megtarthassa, vagy visszavehesse, biztosító nyilatkozatot nem vett. Miután a fölovasott határozatból az derül ki, hogy a méltóságos főkáptalan az általa megajánlott „Zöldfa“ vendéglő-épület tulajdonjogának a város javára leendő bekeblezésére szükségelt engedély megadatását leginkább attól feltételezi, ha a várostól biztosító nyilatkozatot bír arra nézve, hogy az esetre, ha a tervezett dologház akár létre sem jöne, akár megszűnnék, vagy a szegények házalásainak kilátásba helyezett megszüntetése el nem éretnék, kérdéses épületet magának megtarthassa, vagy visszavehesse, ennélfogva míg egyrészről a testület kijelenti, miként ezen épület tulajdonjogának megnyerése esetén a méltóságos főkáptalan által kikötött föltételt elfogadni hajlandó ; másrészről kellő megnyugtatásul megemlíti, hogy azon tervet, mely szerint a koldulás megszüntetése czéljából egy dologház fölállítását elhatározta, nem csak elejteni nem akarja, sőt azt minden tekintetben végrehajtani kívánja, és fogja is azonnal, mihelyt az erre szükséglendő pénzerővel rendelkezik, és hogy azzal rövid idő alatt rendelkezni fog, e testület biztos kilátással bír. Végül megjegyezteti, hogy a tulajdoni jognak a város részére leendő átkebelezése különösen azon indoknál fogva kérelmeztetett, mert itt nem csak a tiszta használat van kérdés alatt, hanem az átalakitás alkalmával a város részéről több ezerre menő beruházás fog szükségeltetni. Mely körülményről a méltsgos fökáptalan értesittetni határoztatott. Nánássy Ignácz egri lakosnak azon kérelme, mely szerint a város ló negyedében 77. sz. a. háza előtti térség bizonyos részének, meghatározott árban leendő átengedését kéri, véleményadás végett e tárgyban megválasztott küldöttségnek kiadatott. Végül A hatvani külvárosi alelemi tanítók kérelme folytán eddigi három öt tüzifa-illetékük fejenként egy-egy öllel megjavíttatott, különösen azon indokból, mert a másik két alelemi tanító is hasonló mennyiségű failletékkel van ellátva. Országgyűlési tudósítás, Pest, decz. 1. A képviselőház egy hét óta naponkint hat óra hosszat tart üléseket, melyek tárgyait röviden a következőkben foglaljuk össze. A nov. 24-iki ülésben oly nagyszerű és megható jelenet fejlődött ki, minőt keveset mutathat föl a képviselőház naplója. Ugyanis, miután az elnök jelenté, hogy a horvát képviselők megérkeztek, az országgyűlésen székeiket elfoglalandók: ezek magyar díszruhában beléptek, mire a ház viharos éljenzésben tört ki, s az elnökkel együtt fölállott (kivéve a szélsőbalon ülő románokat és szerbeket), s folytonos éljenzés közt állva maradt, mig az érkezett követek helyeiket elfoglalták, mindnyájan a jobboldalon. Ez megtörténvén, Vukanovics rövid, horvát nyelven mondott beszéd után átnyújtó megbízó leveleket, mire az elnök örömét fejezvén ki megérkezésük fölött, üdvözlé őket. Ezután Zuvics József horvát képviselő magyar nyelven tartott lelkes beszédet, biztosítván a házat, hogy a horvát képviselők szakadatlanul s kivétel nélkül ott lesznek, ahol a társadalmi rend, a haza s népe józanul fölfogott érdekei, a magyar szent korona egysége, védelme és az alkotmányos kormány őszinte és törvényszabta törekvései vezérlendik a tényezőket, teremtik a tényeket. Ezen beszédet a ház leirhatlan lelkesedéssel fogadta. Ezután megbizó-levelök fölolvastatván, igazoltaknak kijelentettek, és soraikból négyen, u. m. Suhaj Imre, Zuvics József, Bedekovics Kálmán és gr. Pejácsevics László, a delegatióba azonnal megválasztattak. Most Macellariu, több társa nevében is, az erdélyi unió végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellen határozati javaslatot adott be, mely szerint mondja ki a ház, hogy az említett törvényjavaslatot most nem tárgyalja, hanem a kormányt megbízza, hogy Erdély számára népképviseleti alapon új országgyűlést hívjon össze, mellyel aztán tárgyaltatni fog az unió kérdése. A javaslat, melyet a ház nevetéssel fogadott, kinyomatni rendeltetett. Csak most került a sor a napirendre, a nemzetiségi törvényjavaslat tárgyalására. Miután e tárgyban a központi bizottság jelentése fölolvastatott, Deák Ferencz emelt szót legelőbb, elmondván, hogy ő a többség javaslatával több pontban nem ért egyet, sze-