Eger, 1870 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1870-10-27 / 43. szám

Oktober 27-én 1870. Vili. évi folyam. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 43. szám. Politikai s vegyes tartalmi hetilap, melyet ertik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden halálozott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. . 5 ft kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft kr. . — 45 kr. — 12 kr. Eladó-hivatal: a lyceumi nyomda. Illő fizetéseket elfogadó szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentseh O. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő, egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket Messe R. Bécsben. Országgyűlés. A képviselőház aug. 5-én félbeszakított munkásságát f. hó 22-én újra megkezdette. A padok jó része üresen maradt, de a pártok vezérei, úgy a kormány részéről jelen voltak : Horváth Boldizsár, Rainer Pál, Gorove István, Szlávy József, b. Eötvös József és Bedekovich Kálmán miniszterek. Elnök az ülést d. e. 11 órakor néhány üdvözlő szóval megnyitván, beterjeszti az időközben beérkezett kérvényeket, s jelenté, hogy a ház elnapolása alatt két képviselő, Boczkó Dániel és Kabos Imre meghalt, hét pedig, név szerint gr. Degenfeld Gusztáv, Huszár László, Szabó Miklós, Csörghe László, Ugrón Lázár, ifj. gr. Zichy József és Szuppan Zsigmond lemondott. A megürült kerületekben eddig megválasztattak: Helfy Ignácz, gr. Vay Ádám, Degré Alajos, Lászlóffy Antal és dr. Vécsey Tamás. Ezután elnök bejelenté a főrendiház elnökének átiratát, melyben tudatja a delegatióba megválasztott főrendi tagok jegyzékét, továbbá a miniszterelnök levelét, melyben tudatja, hogy ő Felsége a delegatiókat nov. 21-re Pestre összehívta végre Sárkány József pesti esküdtszéki sajtóbirósági elnök levelét, melyben tudatja, hogy e biróság Miletics Szvetozárt sajtóvétség miatt elitélte, és hogy a semmisitőszék elveté Miletics semmiségi panaszát. Irányi Dániel kívánja a Miletics-ügyre vonatkozó irományok fölolvasását, mi megtörténvén, Irányi követeli, hogy az ügy adassék át a mentelmi bizottságnak, s a ház elnöke addig is intézkedjék Miletics szabadon bocsáttatása iránt. Horváth Boldizsár igazságügyér hosszabb beszédben felel, ajánlva, hogy a ház az ügyet egyszerűen tudomásul vegye. Deák Ferencz és Szontagh Pál (csanádi) azt kívánják, hogy ez indítvány napirendre tűzessék. Simonyi Ernő és Csernátony Lajos megnyugszanak az indítványban, de kívánják, hogy míg az napirendre tűzetnék, Miletics szabadon bocsáttassák. Ghyczy Kálmán kívánja, hogy az indítvány tárgyalása a legközelebbi (hétfői) ülésre tűzessék ki. A kérdéshez hozzászóltak még: Hodosy Imre, Madarász József és Patay István. A ház erre elhatározta, hogy Irányi indítványa a legközelebbi ülésben tárgyaltassék. Zsedényi Ede, tekintettel arra, hogy a közös pénzügyminiszter a 1. évre megállapított közös költségeken kívül, hadügyi követelés fedezésére egy bécsi consortium utján, és a magyarországi activ követelések elzálogosítása mellett, 15 millió frtnyi előlegezési kölcsönt eszközölt, — azon kérdést intézi a pénzügyminiszterhez : van-e tudomása ezen elölegezési kölcsönről, és ha van, s elöleges jóváhagyásával eszközöltetett, mikép tudta ezen eljárást a törvénnyel megegyeztetni? Az interpellate a pénzügyminiszternek kiadatni rendeltetett. Simonyi Ernő és szélső baloldali társai határozati javaslatot nyújtanak be a porosz-franczia háború tárgyában, s kimondatni kívánják, „hogy a magyar nemzet, a minő rokonszenvvel szemlélte a német nemzet erélyét, melylyel a saját sorsa fölötti szabad intézkedés jogát diadalmasan megvédte, ép úgy, miután ezzel elérve s biztosítva van, a legmelegebb rokonszenvvel kiséri a franczia nemzetnek saját szabadsága s területi épsége megóvására szorított önvédelmi határozottságát, fölszólítja a kormányt, hogy a többi semleges hatalmakkal egyetértésben a humanitás, a népszabadság, a civilisatio s az európai közérdek által kárhoztatott további harcznak jogos és méltányos föltételek mellett berekesztésére minden kitelhető módon munkás legyen.“ A ház elhatározta, hogy az okt. 27-iki ülésben fog a fölött tanácskozni, vajjon tanácskozási tárgyul elfogadja-e e javaslatot vagy sem? — Ezzel az ülés bezáratott. — Az október 24-iki ülésben az igazságügyminiszter programmbeszédet tartott, melyben jelzé a kormány óhajait a jelen ülésszak teendőire nézve, s előterjeszté a már benyújtott és nemsokára a ház elé kerülő törvényjavaslatok jegyzékét. E jegyzék 64 törvényjavaslatot foglal magában, melyeknek tárgyalás alá vételét a kormány ezen 2-ik ülésszak elhalaszthatlan teendőjéül jelöli ki, mi annál nehezebb munka leend, minthogy a kormány elhatározta, hogy jövőre, rendkívüli eset kivételével, a nyári hónapokon át nem fogja igénybe venni a törvényhozás működését. E sorozatból kitűnik, hogy a közoktatás, az igazságügy és kereskedelem, a közlekedés és a pénzügyi szakma terén nagyobb horderejű reformjavaslatok czéloztatnak. E programra azonban nem meríti ki mindazt, amire az országnak szüksége van; különösen kiemelt szónok, mint abból hiányzókat, a büntető-törvénykönyvet, a büntetőeljárást, a szóbeliség és közvetlenség rendszerét a polgári törvénykezés terén. Az ezekre vonatkozó javaslatok is már befejezésükhöz közel állanak, de azokat előbb kinyomatva, a közvélemény s különösen a szakférfiak bírálata alá akarja bocsátani. A ház nagy figyelemmel, s a jobboldal a helyeslés zajos nyilvánításaival hallgatta az emelkedett szellemű szónoklatot. Tisza Kálmán határozati javaslatot terjesztett elő egy magyar hadsereg fölállítása iránt, melyben utasítani kívánja a minisztériumot, hogy haladék nélkül tegyen fölterjesztést ö Felségének egy teljesen fölszerelt magyar hadsereg szükségessége iránt, s ily értelmű törvényjavaslatot terjesszen a képviselőház elé. Ez indítvány jövő hétfőre tűzetett napirendre. Papp Zsigmond indítványt terjesztett be, mely szerint 24 tagú bizottság választatnék, a vidékek és nemzetiségek tekintetbe vételével, mely az első folyamodású bíróságok székhelyeit statistikai adatok, vidékek és nemzetiségek igényeinek figyelembevételével megállapítsa. Ezen indítvány kinyomatni rendeltetett. Miután beadattak a szavazatok a naplóbíráló bizottság 22 tagjára és a gazdasági bizottság 5 tagjára, a ház áttért a Mileticsre vonatkozó Irányi-féle indítvány tárgyalására. Az indítvány mellett az indítványozón kívül szólottak : Simonyi E., Tisza Kálmán,Madarász József, Pavlovics István, Németh Albert; ellene: Hoffmann Pál, Horn Ede és Horváth Boldizsár. A vita befejeztetvén, a név szerinti szavazás a következő ülésre halasztatott. — Az okt. 25-iki ülésben Horváth Boldizsár határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy az első folyamodású bíróságok számáról és székhelyeiről szóló törvényjavaslat s az ezzel szoros kapcsolatban álló költségvetés előleges tárgyalására egy 20 tagú jogügyi bizottság küldessék ki, mely e tárgyban legfelebb 15 nap alatt véleményt adjon. E javaslat a legközelebbi ülésre tűzetett napirendre, valamint az Irányi által régebben benyújtott, s a testi fenyíték eltörléséről szóló törvényjavaslat is. Napirenden volt a név szerinti szavazás Irányinak a Miletics- ügyben tett indítványa fölött. Az indítvány 126 szavazattal 89 ellen elvettetett. Elnök nem szavazott, 205 képviselő távol volt. E szerint a ház a közvádlónak Miletics elfogatását tárgyaló bejelentését tudomásul vette. Kerkápoly pénzügyminiszter bejelenti, hogy a legközelebbi ülésben be fogja terjeszteni az 1871. évi állami költségvetést, kivéve természetesen a közös költségekhez való járulékot.