Eger, 1877 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1877-08-02 / 31. szám

XVI. év­folyam. Előfizetési dij: Egész évre. . 5 frt- kr. Félévre . . • o ti 50 „ Negyed évre • * 3« „ Egy hónapra . — -is „ Egyes szám . — 1 ■ » 31. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön, 1877. augusztus 2-án. Hirdetésekért minden 3 halálozott petti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó­ hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) Alapítványi uj ház a lyceum átellenében­ s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, aug. 1, 1877. Végre valahára kezdünk sejtelmével bírni annak, hogy nem vagyunk cadaverek; az öntudatos mozgás, mely az élet egyik leg­­ecclatan8abb jele, mutatkozni kezd nálunk. Mozgósítunk! kiáltják örömriadással a lapok, s az ország minden része száz­ezernyi örömriadalt — mely, hitünk szerint, visszhangban adja vissza az rövid időn diadalkiáltássá, és egykor unokáink áldást és hálát zengő hymnusává fog által változni. Mert a mostani küzdelmek, csaták, melyek kilátásba helyez­­vék, a hóditó muszka-pánszláv szövetség ellen létért való küzdel­münk, és fenállhatásunk, nemzetiségünk, hitünk, vallásunk, szabad­ságunkért való élethalál-tusáink leendenek, s miután mindezek egyenkint és összesen fenyegetve vannak, összesen és egyenkint kell, hogy lelkesítsenek bennünket a legvégső, a legnagyobb áldo­zatra is. Hatszáz s néhány éve annak, hogy a szláv világ hatalma nyugat-Európát leigázni készült, s a német birodalmak, a Habs­burgok trónja megreszkettek a félelmes ellenség vad, tömeges ha­talma előtt. S ekkor csak a magyar szövetség, a magyar vitézség mentette meg a germán­ világot a megsemmisüléstől, és mentette meg Európát hatszáz esztendőre a szláv elem túlsúlyától. Mint egy vasék, tartotta vissza e nemzet az északi és déli szlávokat az egyesüléstől; a morva és cseh hadjáratok, a kis-oro­­szok és lengyelek elleni küzdelmek, meg megujulva, századokon ke­resztül tartottak, mely idők alatt a német elem megerősödve, izmo­sodva békésen tenyészett és szaporodott csendes háztűzhelye mellett. . . Önfeláldozásunkért nem fizettek hálával, hiszen semmi sem terhesebb, mint a hála tudata. Most azonban a nyakukra nőtt pán­szlávizmus az ő existenciájukat is ép úgy fenyegeti, mint a mien­ket, s a közös baj meg fogja hozni a szövetséget arra, hogy a Habsburgok ép oly erővel tiporják el a muszka hatalmat és ter­jeszkedést most, mint hatszáz évvel ezelőtt a mi segélyünkkel el­tiporták a rettenthetetlen vitéz Ottokár óriási hatalmát. Hanem jobb szeretnék már, ha a hadüzenet megtörtént volna. Nincs ok a további diplomatálásra ; nincs okunk különösen nekünk magyaroknak idegen formák alatt indokolni a háborúba való bea­vatkozást; nekünk nincs szükségünk mentegetni magunkat ,hogy a háború iszonyatosságai a semleges álla­mok actiojának megadhatják a kellő jog­­címet“ mint ezt a bécsi német lapok fejtegetik, mert a mi jog­címünk hazánk és szabadságunk szeretete, nemzeti létünk, existen­­tiánk, az önfentartás, önvédelem legszentebb joga­ orosz hóditásokkal, s minden népjogot lábbal taposó, vadállati ke­gyetlenségekkel szemben, továbbra is megfoghatlan indolentiával, összetett kezekkel nézzük a birodalom, s főleg hazánk s nem­zetiségünk létét fenyegető végzetteljes események tovafejlődését. A főváros lakossága ez aggasztó viszonyokkal szemben erő­teljesen, s határozottan nyilatkozott. A nyilatkozat nem tévesztette hatását, s utána városok és testületek, hol magyar ajk szól, és ma­gyar szív dobog, hatalmas phalanxot képezve,^ sorban emelkednek föl, s csatlakoznak rokonérzelmeikkel, s erőteljes szózatukkal a fő­város jó példával elülment lakosságához. Hogy e városok sorában Eger leend egyike az elsőknek, — erre nézve alig lehetett kétség a hazában. Ismeretes dolog, hogy Eger az elsők sorában áll mindig ott, hol a hazafiság, nemzetiség s a honszeretet ügye forog szóban. A múlt júl. hó 28-án délután az egri értelmiség egy tekinté­lyes tömege értekezletre gyűlvén össze a város körháza nagy ter­mében, buzgó hazafiak élénk színekkel ecsetelték a keleten dúló vad fergeteg sötét fellegeinek hazánk ege felé közeledő tornyosulá­­sát; fölhívták a figyelmet a főváros lakosságának férfias nyilatko­zatára, s Eger városában egy hasonló tárgyú s célú népgyűlés tar­tását hozták indítványba. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatott, s a népgyűlés elé terjesztendő nyilatkozati javaslat azonnali kidolgozásával Petrovich Bertalan, Polonkay Endre, Szederkényi Nándor, Zalár József s e lapok szerkesztője bízattak meg, kik is munkálatukkal még az ér­tekezlet folyamán elkészülvén, a felolvasott javaslat általános he­lyesléssel találkozott, s a népgyülés egybehivására a közvetlen kö­vetkező vasárnap, jul. 29 ének d. e. 10 órája tüzetett ki. A népgyülés tartásának hire gyors szárnyakon terjedt el a la­kosság minden rétegei között, s a vasárnap derült reggele sok ezernyi néppel tölté meg a városház udvarát, melyek közt az ér­telmiség s az iparos osztály volt tulnyomólag képviselve. Tavassy Antal röviden előterjesztvén a mai népgyülés egybe­­hivásának célját, elnök­választásra hívta fel az egybegyűlteket mire Babics István orsz. képviselő elnökül, Kapácsi Dezső m. jegyző jegyzőül felkiáltással megválasztattak. Babies I., majd utána Szeder­kényi Nándor, élénk vonásokkal, s tüzetesen előterjesztették a kele­ten dúló háború okait, s végzetes horderejét Európa, de különösen birodalmunk és hazánk sorsára nézve. Ez után Sz. N. felolvassa az előleges értekezlet által megállapított nyilatkozatot, s­­ elfogadásra ajánlja azt. A nyilatkozat ekként hangzik : „Eger városának népe mély megindulással és méltó felhábo­rodással szemléli az indokolatlan támadást, melyet az orosz cári hatalom, hazánk s a monarchia történetileg és helyrajzilag legfőbb érdek-szövetségese, a török birodalom ellen intézett, s a­mely tá­madást a kegyetlenség minden nemével, Európa civilisatiójának ki­gúnyolására célzó népjogellenes barbarismussal folytat a mohamedán nép kiirtásának, a török birodalom szétbontásának, s a panszlavis­­mussal szövetkezett cári hatalom terjeszkedésének eszközlése végett, melyben Eger városának népe, a monarchia, de különösen hazánk s nemzeti tételünk veszélyeztetését látja. Eger városának népe, e mély megindulásnak s méltó felhábo­rodásnak kifejezést adva, elérkezettnek látja az időt, a kormányt sürgősen felhívni arra, hogy az orosz cári hatalom ezen támadó s vandál pusztítását, úgy hazánk és a monarchia, mint az emberiség s civilisatió érdeke szempontjából minden eszközzel, még fegyveres hatalommal is, most már azonnal közbelépve, s a török állammal szövetkezve, annak állami épségét megóvandó, meggátolja, s az az egri népgyülés. Országos érdeklődést keltett fel hazánkban az ország főváro­sában közelebbről tartott népgyülés, melyen Klapka tábornok meg­jelenvén, élénk színekben ecsetelte Magyarország jövendő sorsát, ha a keleten dúló háborúval, a pánszláv terjedéssel, s a telhetetlen

Next