Egészségügyi munka, 1955 (2. évfolyam, 3-12. szám)

1955-03-01 / 3. szám

3­1 г г m­imiim munka KÖZÉPFOKÚ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK LAPJA ★ NÉHÁNY SZÓ A „JÁRVÁNYÜGYI SZEMLÉLETIRŐL RUDNAI OTTÓ dr. OKI tudományos munkatárs Az ember betegségei között fontos helyet foglalnak el a fertőző betegségek. Évenként sok ezer gyermek és felnőtt megbetegedését okozzák, és mivel jórészük hetekig, hónapokig tart, a betegek hosszú ideig tartó ápolást igényelnek. Ezalatt kiesnek a családi körből, az iskolából, a termelő munkából, s így nemcsak saját­­maguk szenvednek a betegségtől, hanem a társadalom számára is komoly meg­terhelést jelentenek. A korszerű gyógymódok ellenére is aránylag magas az általuk okozott halálozások száma. A gyógyult esetek egy részében olyan következmények maradhatnak fenn, amelyek az egyén egészségét, munkaképességét tartósan káro­síthatják, életét megrövidíthetik. Minden tőlünk telhetőt el kell követnünk tehát a betegek legmegfelelőbb gyógyítására, a fertőző betegségek megelőzésére és felszá­molására. A fertőző betegségek keletkezéséhez fertőző forrás, terjedési lehetőség és fogé­kony emberi szervezet kell. A betegség megelőzésére, a már előfordult megbetege­dések tovaterjedésének megakadályozására törekvő munkánk is e három tényezőre iránytű: a fertőző forrást igyekszünk felkutatni és ártalmatlanná tenni, a fertőzés terjedését megakadályozni és az emberek fogékonyságát csökkenteni, más szóval ellenállóképességüket növelni. Ezek az alapvető ismeretek szabják meg minden­napi járvány elleni munkánk irányát, ezeket az elméleti ismereteket kell átvinnünk a gyakorlatba. Ismerjük a fertőző betegségek egyéni és társadalmi jelentőségét, mégis sokat hibázunk az ellenük való küzdelemben. A hibákat leggyakrabban úgy szokták emlegetni, hogy hiányzik az egészségügyi dolgozók munkájából a „járvány­ügyi szemlélet“. Mit jelent ez és hogyan érvényesülhet mindennapi m­rikánkban — arra próbálunk az alábbiakban néhány, az életből vett példa alapján feleletet adni. A közelmúltban egyik alföldi városunkban 100-nál több megbetegedéssel járó dizentéria-járvány zajlott le. A fertőzés forrása egy bölcsőde szakácsnője volt, aki enyhe betegségével folytatta munkáját, s több gyermek megbetegedését okozta. A bölcsőde szennyvízcsatornája megrepedt, a fertőzött ürülék egy törött csődarabon a vízvezetékhálózatba jutva, tömeges megbetegedést okozott. Egy látszólag enyhe hasmenés tehát 100-nál több megbetegedést okozott. A beteg szakácsnő hasmenése miatt jelentkezett a körzeti orvosnál, ő azonban nem helyezte betegállományba, mert nem volt lázas. A körzeti orvosból hiányzott a „járványügyi szemlélet“, mert 49

Next