Egészségügyi munka, 1976 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1976-12-01 / 12. szám
egyéb cigánytelepek, munkásszállások, és már a lakosság között élők) sajátságainak legmegfelelőbbet kell kiválasztani. Valamennyi iskolás korú cigány gyermek elhelyezése a napközi otthonokban biztosítaná az egészségnevelés folyamatosságát, felnőtté válásuk idejére pedig a megfelelő szintű higiénés szemléletet. A cigány lakosság laza oltási fegyelme miatt kiszálló oltóbrigádokat kell szervezni, és ezek zavartalan munkáját biztosítani kell. A tetvesség ellen szükség esetén kiszálló fertőtlenítő brigádok szervezése indokolt. A cigánytelepek kommunális hiányosságai oly mértékűek, hogy akadályozzák a telepek közegészségügyi helyzetének megváltoztatását, ezért csakis a cigánytelepek felszámolása és a cigány családoknak a lakosság közé telepítése az egyedüli megoldás. A higiénés szemléletük alacsony szintje miatt első lépésként nem új lakótelepeken, hanem régebben épült településeken célszerű a cigányok elhelyezése. Meg kell akadályozni a kiutalt lakások eladását, elcserélését, átruházását, és a putriba való visszaköltözést, ezért a putrikat véglegesen fel kell számolni. Az áttelepítés, amely lakáskörülményeik javítását jelenti, együttjár az állattartás megszűnésével. Ennek megvalósulásáig feltétlenül szükséges a cigány lakosság állattartásának felülvizsgálata és az állattartás körülményeinek rendezése. Állandó munkaviszonyra való kötelezésük maga után vonja vándorló életmódjuk megszűnését. A lakosság közé települt, folyamatos munkaviszonyban álló családok nevelése lakóhelyükön és a munkahelyen megoldható, szemléletük, életformájuk megváltoztatása csak így biztosítható. Szakterületek A védőnői munka jelene és a jövő lehetőségei. II. rész DR. SZÉL ÉVA OTKI Egészségügyi Főiskolai Kar, Védőnőképző Szak, Szeged A védőnői munkát a veszélyeztetett gondozottak száma jelentősen befolyásolja. A terhes-, csecsemő-, és kisgyermekvédelem szervezett formájának kialakulása óta annak irodalmában és gyakorlatában gyakran szerepel a veszélyeztetettség fogalma. A veszélyeztetettség okai között a második világháború előtt szociális körülmények játszották a főszerepet. A háború után egyre inkább csökkent az ilyen okból veszélyeztetettek száma, a gyermekes családokról való fokozott gondoskodás és az életszínvonal általános emelkedése következtében. Ugyanakkor megváltozott a „rossz szociális körülmények” fogalma is. Ezzel egyidőben az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy olyan kórállapotok, amelyeket korábban diagnosztikus nehézségek miatt nem ismertek fel, a veszélyeztetettségi okok közé kerüljenek, a védőnői hálózat kiszélesítése pedig megteremtette a lehetőséget az egészségügyi okból veszélyeztetettek kibővített körének fokozott gondozására. Valamely terület veszélyeztetett gondozottainak aránya rámutat a terhesek és csecsemők egészségi állapotára, a környezeti körülményekre, az 367