Egri Egyházmegyei Közlöny, 1871 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1871-07-01 / 13. szám

Harmadik évfolyam. 13. szám. Eger, 1871. Julius 1. EGEI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Tartalom: Örömhangok IX. Pius huszonötéves­­ pápaságának emlékünnepére. — A papság részvéte a képviseleti szervezetben. — A német püspöki kar pásztorlevele a papsághoz. — A magyarországi latin és görög szertartású katholikus egyház önkormányzatának szervezete. —­­Egyházmegyénk és hitélete köréből. — Irodalom. — Vegyesek. IX. Pius h­uszonötéves pápaságának emlékünnepére Forrong a föld . . . harcztér egész világ . . . A gyönge ész s a bűnös szenvedélyek A béke s­íidokonát megtámadák ; Nincs nyugta többé az ember szivének. S ki áll a rémes bajnak ellene ? Kit lelkesít úgy a szent tűz heve ? Ah ö az, ö jogunk s hitünknek véde : Él Pius ! él, oh Isten, hála érte ! Egy Péter ö, egy szikla, mely fölött Az iljesztés vagy hizelgő Ígéret, Bárhonnan is, nyíltan vagy rejtve jött, Mint gyönge hullám megtört . . . semmivé lett. Isten kegyét önté ezért fölé S mintegy első jutalmúl engedé : Hogy húsz s öt évtől, mint szent első őse : Él Pius ! él mint pápa s egyház hőse ! Szép nyolczvan év tűnt éltéből tova Az örökkévalóság tengerébe, S ah ! minden perez emléket vitt oda . . . Ott van Pius nagy múltja s száz erénye; Ott élnek ők, ragyognak, fénylenek S visszfények hozzánk onnan átrezeg, Hirdetve, hogy, mint méltán megérdemlő, Él Pius ! él, itt soká, ott örökké! Az áldó kéz, mely egy pár év előtt mutatta csak be aranyáldozatját, Nem veszte még el a csodás erőt, Habár fölötte annyi év repült át ; A köny, mely gyakran hullt e kézre le, Kegyharmattá, szent erővé leve, S ez égi kegytől folyton támogatva Él Pius ! és a keresztények atyja ! Az a hajó, mely annyi éven át Úszott a hivek vér­­s könytengerében, S mely annyi vészt és bősz vihart kiállt. Bizton halad, hogy szent czéljához érjen . Erős a kéz . . . törhetlen a kebel, Mely e hajó kormányát tartja fel. A vész után szép nap jön még az égre, Él Pius ! él az egyház napja, fénye ! Fönn ragyog ö, a „keresztről kereszt“ Mint a nap, melynek áldásos sugára Erőben és hatásban soh’ se veszt, Ha tán rongyfelhő olykor útját állja. Piusnál kinek van több ellene? Midőn világ s pokol küzd ellene ? De ö nagyobb s erösb, mint a veszélyek, És Pius ! és a megtörhetlen lélek ! A jogtiprók elvették birtokát, De a szivek vannak még birtokában, S mig porba hullnak trónok s koronák, Övé a hűség biztos alapján van. Kik szóval tettel törtek ellene, Megtörte őket az idő keze, Mig mind a négy világtáj azt kiáltja : Él Pius ! él a szeretet királya ! Forr a világ, szörnyű a küzdelem, Nincs, nincs nyugalma a gonosz sziveknek, Mig a jó hivek mindenik helyen A vett kegyeimért háladak­ rebegnek, S ez hálá­ s örömkönynyel hintve meg Föl égbe, Isten trónjához lebeg, S ott visszhangzik az angyalok körében : Él Pius ! ! ! Isten ! add sokáig éljen !

Next