Egri Egyházmegyei Közlöny, 1920 (52. évfolyam, 1-18. szám)

1920-06-01 / 8. szám

58 EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY és szociális igazságosság elvei érvényesülnének az egyházban is. Az osztó igazságosság követeli, hogy ki-ki meg­kapja, ami őt megilleti: suum cuique. A „sm//n“-nak pontos megállapítása nem könnyű feladat, azért az osztó igazságosságnál jobb szolgálatot tehet a szociális igazságosság. Az igazságosság erényének ez az uj ága sürgeti, hogy rsuum cuique ex bonc sociali­ u Mit jelent ez az egyháziakra alkalmazva ? Ezt jelenti : nincs rendjén, hogy a gazdag egyházban egyesek nélkülöz­zenek, nyomorogjanak; nem tűrhető, hogy a becsülettel végzett munka rosszul legyen jutalmazva ; meg nem engedhető, hogy papoknak az egyház szolgálatában végzett munkáját kevesebbre értékeljék, mint az egy­háznál alkalmazott világiaknak munkáját. Az egész magyar egyházat tekintve ebben a tekintetben itt-ott voltak ugyan hibák, de újabban egyes nagylelkű fő­pásztorok tőlük telhetőleg tetemes anyagi áldozatokkal igyekeznek a bajokat orvosolni s az alsó papság szük­ségét enyhíteni. A magyar nemzetgyűlés, reméljük, nemsokára hozzálát a törvényalkotó munkához. Ezzel kapcsola­tosan szőnyegre kerülnek majd egyházpolitikai kér­dések is. Ilyen a katholikus autonómia és a birtok­reform, amennyiben a magyar katholikus egyház lati­fundiumait érinti. Mind a kettő az egyházi vagyon körül forog, az egyik annak kezelését érinti, a másik pedig azt törekszik törvényben megállapítani, mily mérték­ben, milyen feltételek mellett használhatók fel az egyházi nagybirtokok a kormány mezőgazdasági szo­ciálpolitikai céljainak szolgálatában. Itt mindkét irány­ban kerüljük a túlzást és kövessük a bevezető sorok­ban foglalt irányelveket. Az egyháziak hazafias érzésük sugallatát követve helyes szociális érzékkel legyenek készek áldozatot hozni, jól tudván, hogy a merev konzervativizmus, a non possumus álláspontjára helyez­kedni nem szabad, de veszedelmes is, a világi katho­­likusok pedig szintén óvakodjanak, nehogy a téves egyházellenes elméletektől, tanoktól félrevezettetve az egész egyházi vagyonnak a birtokpolitikába való olyan belevonását kívánják, amely egyértelmű lehet a sze­kularizációval. A magyar püspöki karnak különben erre vonat­kozólag van egy elvi nyilatkozata, amellyel tiltakozik az ellen, hogy az egyházi nagybirtokokat a birtok­­reformmal kapcsolatosan más elbírálásban részesítse a törvényhozás, mint a világi latifundiumokat. A katho­likus autonómiai törekvéseknek is van az egyház vagyonjogával ellenkező túlzása, amelyet XV. Benedek pápa 1919. március 12.-én a hercegprímáshoz intézett, levelében kárhoztatott. Ez a kárhoztatott nézet a kö­vetkező: „Az egyes javadalmaknak vagy egyházi intézményeknek ingó és ingatlan javai, sőt a templo­mokhoz vagy egyházi intézményekhez tartozó bármely ájtatos alapítvány javai is a Magyarországon élő ka­­tholikusok elidegeníthetetlen tulajdonát alkotják s azok kezelése vagy az azokkal való tetszés szerinti rendel­kezési jog nemcsak a megjelölt célokra, hanem általá­­ ­ T­­T­­ZT A középiskolai és tanítóképző­intézeti tanárok szociális tanfolyama. (Folytatás ) A tanfolyam megnyitása március 17.-én ment végbe a tudományegyetem kupolatermében. A meg­nyitó beszédet Gönczi államtitkár mondotta, erősen hangsúlyozván, hogy új korszak virradt Magyar­­országra akkor, amidőn a szociális eszmék nálunk is végre érvényre jutottak, s midőn az eszmék apostolai előtt megnyílt a tér az akadálytalan működésre. A je­lenlévő tanárok kötelessége lesz átalakítani az új nemzedéket, azért a tanfolyam lelkiismeretes látoga­tását, folytonos munkát az előttük nagyobbrészt új tudományágban — ajánlotta a hallgatók figyelmébe. Ugyanakkor adták ki a tanfolyam munkarendjét, mely a következő volt : Előadást tartanak : Babics Mihály (Világirodalom és magyar irodalom, heti 1 óra), Benedek Marcell (Modern magyar irodalom, heti 1 óra), Bolgár Elek (Szociológia, heti 2 óra. A társadalmi fej­lődés története, különös tekintettel a magyar viszo­nyokra, heti 1 óra), Braun Róbert (Szociográfiai fel­vételek, a sociológiai kutatás eszközei, heti 2 óra), Czóbel Ernő (Szemelvények a magyar történelemből, összesen 4 előadás), Czakó Ambró dr. (Vallási lélek­tan, összesen 6 előadás), Fogarasi Béla (Modern filo­zófia, heti 1 óra), Farkas Gejza (Agrárpolitika, heti 3 óra. A falu és föld társadalma, heti 2 óra), Hajtai Ferenc (Tanügyi problémák, összesen 6 előadás), Jászi Oszkár (Pacifizmus, egyelőre 2 előadás), Kovács Gá­bor dr. (Társadalmi gazdaságtan, hetenkint 5 óra, Népesedésünk, heti 2 óra, Szocializmus, heti 1 óra), Kóris Kálmán (A magyar paraszttársadalom, összesen 6 előadás), Lukács György (Napjaink története, heti 1 óra), Márki Hugó dr. (Közgazdasági gyakorlatok, heti 2 óra), Nagy Dénes (A házasság és család fej­lődése, összesen 4 előadás, A tulajdon fejlődése, össze­sen 4 előadás), Pécsi Albert (Társadalmi földrajz, heti 2 óra), Rónai Zoltán (A politika alaptanai, heti 2 óra), Sidó Zoltán (A munkanélküliség, összesen 6 előadás, Városi közigazgatás és szociálpolitika, össze­sen 6 előadás), Szende Pál (A magyar alkotmány tár­sadalmi alapjai, összesen 4 előadás), Varga Jenő (Kapitalizmus, Gazdaságpolitika, heti 4 óra, Aktuális

Next