Egri Népujság, 1873 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-23 / 43. szám
: Megjelenik minden csütörtökön Az előfizetési díj és a lapot érdeklő minden közlemény a „Népújság szerkesztőségéhez“ Egerbe egy irén. küldendő Előfizetési ár : Egész évre . 2 fid. Félévre . . 1 frt. Negyedévre . 50 kr. A pártok mozgalmairól. Valamint a képviselő-választások előtt az ország minden részében megmozdul, akiben csak egy csepp kortes vér mozog, épen úgy az országgyűlések évenkénti összegyűlése előtt is fölüti fejét legalább ez egyszer minden képviselő, aki legalábbis egyszer az ország dolgáról is gondolkozik. Azt minden ember érzi és látja, hogy megint nagyon sehogy sem fekszik nálunk a szürke, értve akár a bankót, akár a láthatatlan ezüstöt, vagy épen a csodálatra méltó aranyat, sőt nemcsak pénz, hanem egyebek dolgában is csakúgy kínlódunk, mint zsidó a kútban. Most már számos, sőt számtalan bajaink okát keresik a bölcs fők, s az egyik rész még az egerek pusztítására nézve is azt tartja, hogy e kelméket is egyenesen a kormány eresztgeti ki, s hozatja külföldről, a másik meg azt sem akarja beismerni, hogy pénzügyminiszterünk is csak olyan gazda, ki csak onnan tud költeni, ahol van, de teremteni még olcsó kölcsönt sem képes; vagy hogy Tisza miniszter úr sem egészen csalhatatlan, szóval mindegyik azt a nótát dudálja, amelyik neki legjobban tetszik. Tudván tehát azt, hogy a még eddig uralkodó Deák, vagyis jobb párt ülteti föl és dönti le a kormány tagjait, azon szeretnének most némelyek tanácskozni, hogy ugyan nem jó lenne-e megint valamelyik miniszter urat bűnbaknak kinézni, a bársonyszékről szép énekszóval lefordítani és ismét nagy hangon megnyugtatni a világot, hogy se baj se lesz már, mert végre valahára bedugták a bajok forrását! Isten neki, ám próbálgassanak megint mást meg mást, mégis csak az mondó vagyok én, hogy nemcsak a bűnbaknak kiszemelt egyik másik miniszerben van a hiba, hanem az időjárásban főkép, de még ennél is főbb képen a mi helyzetünkben, hogy szabadság szerető és fizetni nem szerető természetünkről ne is szóljak. Hiába, megmondtuk már azt mi is százszor meg egyszer, hogy az ország szekere nem olyan, mint teszem Csucsy Misáé,, kinek ha nincs kenőcse, lop a szomszédban báját; az ország egy perczig sem lehet pénz nélkül és ha mi nem adunk, kénytelen kölcsön venni, éspedig oly drá