Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-09-26 / 221. szám

* XVII. évfolyam 221. szám Cent.; E. 442 1920 Előfizetési díjak postai szállítással. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Bársy Károly át. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceum nyomda. Telefonszám 11. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 75 K. — Egy hóra 25 K. Egyes számára 1 korona. Külpolitika. A magyar ember mindig szenvedélyesen szeretett politizálni. Meg is volt az oka. Ausztria elnyomó politikája, a magyar vezető férfiak egy részének erélytelensége, sőt gerinctelensége, természetesen, ösztönszerűen kiváltotta a magyarság ellenállását, mi különösen a háború előtti években már a parlamenti küzdelmek méretét meghaladó ellentétek és villongásoknak lett forrásává. Külpolitikai orientációnk csak Ausztriáig, a Burg épületéig terjedt. Ott koncentrálódott a kül- és belpolitika. A háború és az azt követő forradalmak a legegyszerűbb ember figyelmét is ráterelték a külvilág eseményeire. Ma kül- és belpolitika egy. A legfontosabb politikai vezérgondolat, mely ma minden magyar embernek fix ideája kell, hogy legyen: az ország területi épségének visszaszerzése, éppen annyira kül-, mint belpolitikai kérdés. Minden jó külpolitika alapja legfőképpen a jó belpolitika, mondotta a miniszterelnök. Csak a belső egyetértés, csak a termelő munka, csak erős, fegyelmezett hadsereg tehet bennünket rettegett ellenségekké és keresett szövetségesekké. Azzal tisztában kell lennünk, hogy egymagunk nem vagyunk képesek arra, hogy visszavegyük az ország elszakított részeit. Társakat, szövetségeseket kell keresnünk. Jó külpolitikát kell csinálnunk. Külpolitikát a Bismarck és Andrássy Gyula szellemében, nem pedig az osztrák kontárok példájára, kiknek nem kis része van abban, hogy az egész világ ellenünk fordult. Orientálódjunk kifelé, szervezkedjünk és dol gozzunk itthon. Eger, 1920. Szeptember 26. Vasárnap. Mert «csak az erősnek szoktak szövetségesei akadni, a gyengének nem!« A föld % részét kalászossal kell bevetni. A kenyérmagvak termesztésének biztosítása. A Budapesti Közlöny szeptember 23.-iki számában megjelent a m. kir. földmivelésügyi miniszternek 110,801. számú rendelete, mely arról gondoskodik, hogy a birtokosok az általuk mivelt szántóföld %4 részén őszi kalászost (búza, rozs) tartoznak vetni. így gondolja a miniszter elérhetni azt, hogy a közellátás jövőre biztosíttatnék s még kivitelre is számíthatnánk. Ha ez a rendelkezés a gazdáknál megértésre talál, úgy a zár alá vétel, rekvirálás minden valószínűség szerint el lesz kerülhető a jövőben. A minisztertanács felhatalmazása alapján a földmivelésügyi miniszter a következő kijelentést tette :"Azzal a gazdával szemben, aki az általa mivelt földterületen levő szántóföld legalább részén őszi gabonát nem termel — ha a jövő évi gabonatermés hatósági igénybevételére egyáltalán szükség lesz — ez magasabb kulcs szerint fog eszközöltetni, mint azokkal szemben, akik ezen kötelezettségüknek eleget tesznek. Azon gazdák számára, akik az általuk művelt földterületen levő szántóföldnek egynegyedét meghaladó részén termelnek őszi gabonát, már most biztosítom azt, hogy ezen egynegyed részt meghaladó területen termelt őszi gabonájuk a hatósági ármegállapítás és igénybevétel alól minden körülmények között mentesítve lesz, illetve lésügyi minisztérium csak azok részére fog mezőgazdasági üzemanyagot (szenet, benzint, gázolajat, petróleumot) kiutalni, akik hatóságilag igazolják, hogy az általuk mivelt földterületen levő szántóföld legalább egynegyed részét őszi gabonával vetették be. Ugyanezen időponttól kezdve a m. kir. földmivelésügyi minisztérium oly üzemanyagok beszerzésénél, amelyek nem képezik hatósági kiutalás tárgyát, csak azokban az esetekben fog közbenjárni, ahol az érdekelt fél ugyancsak hatóságilag igazolja, hogy a birtokában levő mezőgazdaságilag művelhető terület megfelelő részét már bevezette, mert üzemanyag beszerzésénél a hatósági támogatásra természetszerűleg csak az tarthat számot, aki megfelelő módon termel. A gabonatermelés fokozása előfeltétele azonban az ország gazdasági talpraállításának és fellendülésének is , így bízom abban, hogy a gazdaközönség már hazafiui kötelességből is minden tudásával és teljes erejével azon lesz, hogy az e téren reá háramló feladatokat minél sikeresebben oldja meg. Erre a rendeletre szükség volt, mert a birtokosok maguk kérték s a közszükséglet parancsolta. Ma ugyanis ott tartunk, hogy a nagybirtokos panaszkodik, hogy nem termett elegendő őszi gabonája, mellyel vetésterületét a rendes, vetésforgó szerinti nagyságúra emelhesse, nincs konvenciója, nincs semmije. A kisgazda azt mondja, előbb az uradalom adja be a rá kivetett kvótát, majd ő is beszolgáltatja. Az ellátatlanok pedig nem éhezhetnek, inkább a költséges, kellemetlen katonai rekvirálás fog jönni. Sok gazda fenyegetően hangoztatta, hogy majd csak annyi búzát, rozsot vet, amennyi neki kell, nem termel másnak. Mivel a gazdák 90%-a a háborúban igen jó anyagi helyzetbe került, megtehetné ezt, de mi lenne akkor, ha ilyen sztrájkba lépne iparos, kereskedő, tisztviselő stb. Szerencsére a kormányban van erő és elhatározás arra, hogy a megfelelő élelmi gabonát ha törik, ha szakad össze fogja gyűjtetni. Ha kérdené egyik-másik gazda, hogy honnan, azt feleli rá előreláthatólag a közélelmezési miniszter, hogy onnan, ahol titokban vagyonszámra történnek eladások uzsora áron. A rendelet megnyugtatja azokat a gazdákat, akik eddig is elvetették a szántóföldjüknek l/1 részét búzával (homokon rozzsal) s beszolgáltatták a köznek járó mennyiséget hazafias elhatározással. előadásokat két napra redukálni, mert az üres padsoroknak és egy pár szenvedélyes mozilátogatónak 5000 koronás filmeket nem lehet levetíteni. Igaza van a városnak is, amely a jövedelmek fokozására törekszik, de igaza van az Urániának is, amely ráfizetéssel nem dolgozhatik. Hogy a város helyesen kalkulál-e, majd az őszön és a télen fog elválni. Ha ezekben a moziknak kedvező hónapokban nem lesz az Uránia olyan helyzetben, hogy naponként előadást tartson, akkor mégis csak a városnak kell engednie, ha csak azt nem akarja, hogy a pótadót a megszaporodott kávéház és korcsma látogatók zsebéből hozza össze. Ami nem is olyan abszurdum, ezen többletet a szabadforgalomban fogják értékesíthetni. Moziblokád. Bezárják az Uránia-Mozgót. A jövő héttől kezdve az Urániában hetenként csak két napon tartanak előadást, szombaton és vasárnap. A Mozidirekciót a kibírhatatlan 20 ° o os vigalmi adó indította erre a megszorításra. A legutóbbi közgyűléstől kérte a moziadónak a felére való leszállítását, a képviselőtestület azonban a kérést elutasította, mert az az intenciója, hogy a vigalmi adó elengedése úgysem szerezne telt házakat az Urániának, ha a magas helyárak továbbra is fenmaradnának. Hogy a mozit nem látogatják, annak az általános pénztelenségen kívül nem a vigalmi adó az oka, hanem a szüreti rossz szezon és a magas helyárak, s ami deficit származik ebből 2—3 hónapon keresztül, az év többi hónapjaiban be lehet hozni. Az Uránia ezzel szemben azt állítja, hogy csak akkor tudná megtalálni a számítását, ha hetenkint négy telt háza volna, azonban még 2 telt háza is alig van, így aztán kénytelen a heti HÍREK. Eger, 1920. szeptember 25. Bérmálás. Az Érsek Főpásztor ma, vasárnap Mezőnyárádon és Alsóábrányban bérmál, hová Kriston Endre apát-kanonok, Kronberger József érseki titkár és Subik Károly érseki jegyző kíséretében tegnap utazott el és ma este érkezik meg városunkba. A főispáni installáció ünnepsége. Dr. Bobory György főispán beiktatása mint már megírtuk, szept. 29-én lesz, díszközgyűlés keretében. A beiktatás reggel 9 órakor a főszékesegyházban istentisztelettel kezdődik, amely után 10 órakor a vármegyeház közgyűlési termében díszközgyűlés lesz. A díszközgyűlést, amelynek egyetlen pontja a beiktatás, az alispán nyitja meg. Az itt kijelölendő bizottság azután a főispánért megy és meghívja a díszgyülésre. Miután a főispán a hivatali esküt letette, az alispán üdvözli őt a vármegye nevében és ezzel a gyűlés befejeződik. Dr. Bobory György azután székházába vonul és fogadja a szomszédos vármegyék kiküldötteit és a hivatali bizottságokat. A kihallgatások után társas ebéd következik és evvel az installációs ünnepség véget is ér. Felmentés. A kormányzó Székely János népjóléti és munkaügyi minisztériumi államtitkárt ezen állása alól buzgó és odaadó szolgálatainak teljes elismerése mellett felmentette. Áremelkedés a Húspiacon. A húsiparosok összefogtak, bojkottal fenyegettek és az árvizsgáló bizottság csakugyan árdrágító bizottsággá volt kénytelen átalakulni. A hentesek és mészárosok bebizonyították, hogy mindenfelé drágább a hús mint Egerben és ha a régi maximális árak továbbra is fenmaradnának az egri piacról minden zsíros hús eltűnik. Ez az ijesztés sajnos már éreztetni kezdte a hatását is, mert a piacon zsir más nem volt csakugyan. A kényszer hatása alatt aztán az Árvizsgáló a sertéshús árát 80 K-ban a zsir szalonnáét 120 K-ban állapította meg. A marhahús 60 K, birka 48, borjú 56 K. Füstölt szalonna 150, olvasztott zsir 150, sonka, szalámi 120, felvágott 100, füstölt kolbász 90, friss 80 K. Felhívás: A Keresztény Szociális egyesület idősebb tagjait tisztelettel kérjük ma, vasárnap délelőtt az egyesületben megjelenni a mulatság szolgálatának beosztása végett. Elnökség: Hetvenezer hadifogolyot szállítanak haza ebben a hónapban Oroszországból. Nansen hadifogoly repatriálási akciója nagy sikerrel folyik. Angol jelentések szerint a múlt hónapban a Balti tengeren át 40.000 hadifoglyot szállítottak haza. Remény van rá, hogy ebben a hónapban a hazaszállított hadifoglyok száma el fogja érni a hetvenezret. Értesítés: Kirendeltségünk által megrendelt műtrágya megérkezett, igénylők szükségleteiket sür-