Egyenlőség, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-19 / 42. szám
Az egész felirati javaslat kettőt állít egymás-sal szemközt. Zsidót és keresztényt. Két érdekküzdelmet ismer: a 600,000 zsidóságét és a 15.000,000 kereszténységét. S az egész felirati javaslaton az vonul végig, hogy a gyengébb kereszténységet az erősebb zsidósággal szemközt védeni kell. Maga a számarány mutatja, hogy a felállított tétel képtelenség. S ha nem az országgyűlésen fordul meg ez az irat mint hivatalos irat, hanem mint a magánember nyomtatványa jelenik meg, bizonyára nem foglalkoznánk vele oly komolyan, amint azt a következőkben tesszük. A bűnvádi eljárásnál a zsidóság megfékezésére kettőt kíván a javaslat. Esküdtszéket a bűnvádi eljárásban és a büntetőtörvény revízióját a speczifikus zsidó bűntettek tárgyában Mind a két kérdés a büntető jogtudomány kérdése, melynek bővebb tárgyalása lapunkba azért nem való, mert ez nem büntetőjogi szaklap. De épen ezért nem lehet ezen kérdéseket speczifikus zsidó vagy keresztény szempontból sem tárgyalni. A büntetőjog problémáinak megoldásánál nem lehet más irányadó, mint a büntetőjog tudománya és a büntető törvénykezés tapasztalatai. De mivel már a kérdés fel van vetve és mint a zsidóság helyzetével összefüggő van felvetve, néhány rövid megjegyzést nem fojthatunk el. Szólunk először az esküdtszék kérdéséről. Az esküdtszék oly büntető bíróság, melynek hatásköre csak bizonyos bűntettekre terjed ki, de nem minden bűntettre, vétségre és kihágásra soha. Soha sem szabad tehát szem elől téveszteni, hogy az esküdtek nem politikusok, hanem bírák, nincsenek hivatva egyéni hajlamok, politikai vagy vallási rokon vagy ellenszenv szerint ítélni, hanem eskü alatt kötelesek igaznak jelenteni ki azon ténykörülményt, melynek igaz voltáról az előjök adott, bizonyítékok folytán meg vannak győződve és megfordítva. Igen, ámde a ma érvényben levő büntető eljárás a tanult bírákat ugyanezen joggal ruházza fel és bíráink azzal élnek is, nem kívánnak a büntető eljárásban a törvényes bizonyítási elmélet szerinti bizonyítást, hanem csak olyan és annyi bizonyítékot, amelyből józan gondolkozású és tapasztalt férfiaknak azt kell következtetni, hogy a vádlott a vádcselekményt elkövette. Ha ez meg van, marasztalnak, ha nincs, felmentenek. Épen azért az esküdtszék vagy tanult bírákból álló törvényszék kérdése büntetőjoggal foglalkozó jogászaink között még eldöntve nincs és a törvényhozónak a kérdés megoldása még sok gondot fogירכogd adni. Csak egynek nem ad a kérdés gondot: az antiszemita pártnak, mert ez egyáltalában nem gondolkozik, mert ez a dologhoz egyáltalában nem ért és a hajthatatlan jogszolgáltatás tekintetei előtte nem irányadók. Az antiszemiták csak zsidót gyűlölni, zsidó ellen lázítani tudnak, ez előttük az egyedüli szempont, melyből a törvényhozást vezethetni óhajtanák ! Szándékuk részhiszeműsége nyilvánvaló. Ellenzik a zsidó-keresztény házasságot, tehát a zsidóságot mint az ország többi lakosságától elzárt külön kasztot tartják fenn. Esküdtszékek csak nagyobb helyeken lesznek, ahol törvényszékek vannak. Ilyen nagyobb helyeken pedig igen csekély kivétellel, a földműves és kisiparos lakosság számra mindig túlnyomó. Ha tehát összeállítják az esküdtek lajstromát, ez túlnyomólag földművesekből és kisiparosokból fog állani. Ezek könyvet nem olvasnak, az újkor tudományos vívmányait nem ismerik, egész szellemi táplálékuk abból áll, amit a pap vasárnaponkint a templomban beszél. A pap a vallás embere, mindenik a maga vallásáé. Egyik sem zsidó. Mind a zsidók hitetlenségéről, Krisztus kínszenvedéseiről, a zsidó árulásáról és nagyrészük még azonfelül a Rómában székelő szent atya fogságáról s más hasonló thémákról beszél. A zsidót mint a keresztény vallás ellenfelét tekintik. Ha már most ehhez vesszük, hogy a kereskedő túlnyomólag zsidó, hogy az eladó és a vevő, a termelő és kereskedő érdekei az ár megállapításánál ellentétesek, nyilvánvaló, hogy az esküdtszolgálatra hivatott nép természetes ellenfele a bírói széke elé állított kereskedőnek. Tehát vallási gyűlölet, vagyoni érdekellentét azon garanciák, melyek az antiszemita párt szemében a bírói ítélet, elfogulatlanságát és igazságát biztosítják. Tessék még hozzávenni egy zsidógyűlölettől elvakult, tudatlanságában a tanulatlan nép eszmemenetéhez közel álló antiszemitát, aki hirangírozza az esküdteket, hivatkozik a faji ellentétekre és a zsidók rosszaságára, és mindenki előre tudhatja az ítéletet. Minden zsidó elmarasztaltatik, ha vádlott és elutasíttatik, ha káros. Akinek ez iránt legkisebb kétsége lehet, nézze meg a községi bíráskodást, ahol földmives bíró és esküdt ítél a kereskedő követelése fölött. De nem idáig van a dolog. Az isteni gondviselés, vagy ha úgy tetszik, a természet ösztöne minden emberi létnek azt sugallja, hogy az önfentartás az első kötelesség. Van-e oly bárgyú, aki azt gondolja, hogy a zsidó a reá lázított bírák tudatlanságát és lelkiismeretlenségét csak önmaga ellen hagyná fordítani és nem fogna oly eszközökhöz folyamodni, aminőket a helyzet és körülmények indokolnak ? A vallás tanaival fellázított bírák előtt a vallás szentségét kell eloszlatni, az osztály érdek által fellázított bírónak egyéni érdekét kell kielégíteni, hogy osztály érdekeiről megfeledkezzék. A pap a vallás segedelmével állít fel ellentétet, leszállítom a pap értékét, hogy szavára ne hallgassanak. S ez bizony nem nagyon nehéz dolog. Elkezdem feszegetni a kath. pap házasságát, családi életét és oly helyzetbe hozom, hogy annyi tekintélye sem lesz hívei előtt, mind a milyenre a zsidót akarja süllyeszteni. A protestáns papok helyzete e tekintetben jobb, de ott vannak a családi gondok, melyek alapján bőven lázithat ellenök az az ember, aki oly lelkiismeretlen, mint amilyenek az antiszemiták a zsidók elleni lázitásban. Oh, szánalomraméltó haza, melynek egyes osztályai nem azon vannak, hogy kölcsönös megbecsülés által egymás tiszteletét fokozzák, hanem azon, hogy kölcsönös gyalázás által az országot oly színbe hozzák, mintha abban csupa erkölcstelenség, csupa kapzsiság, csupa alávalóság uralkodnék! Nyilvánvaló, hogy a zsidók elleni gyűlölet által diktált esküdtszéki intézmény nem az elfogulatlan igazságszolgáltatásnak, hanem az osztálygyűlöletnek és vesztegetésnek tanyájává válnék azonnal, amint a mostani lázítás által létesített gyűlölet egy-két áldozat által kielégíttetik.