Egyenlőség, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-03 / 1. szám

Miután az értekezlet szervezve volt, a következő rezolucziót fogadták el. Tekintettel a zsidóság kebelében felmerülő nézeteltérésekre, mi, mint az amerikai zsidó reform képviselői, összegyűltünk, hogy a Philadelfiában 1869 megkezdett reformévet folytassuk. I. Mi minden vallásban kísérletet látunk a végtelen megértésére. A kinyilatkozás minden módja, minden könyve, minden forrása pedig, mely valamely vallási rendszerben szentnek tartatik, az emberben levő isteni szellemnek jelenlétét tükrözteti vissza. Mi kinyilatkoztatjuk, hogy a zsidóság az isteni eszme legtisztább felfogását képviseli. Kijelentik továbbá, hogy a zsidóság volt az, mely az üldözések, harczok és kisértések haszára képes volt ezt az eszmét mint vallásos alapigazságot az emberiség számára fentartani. II. A biblia azon jelentésében, miszerint a zsidóság hivatása az egy istenség eszméjének terjesztése, hiszünk, hiszünk továbbá a zsidóságnak felavatásában hogy a népek papja, tanítója legyen, és hogy a biblia a legjelentékenyebb eszköze a művelődésnek. Hisszük, hogy a természettudomány terén tett újabb felfedezések a zsidó vallás hitelveivel és a biblia állításásával semmiképpen nem ellenkeznek, mert a biblia csak korának primitív fogalmait adja elő, midőn az isteni gondviselés és igazság tényeit csodákba burkolja. III. A mózesi törvényekben, mi a zsidó nép nevelési rendszerét kifejezve látjuk, hogy misszióját Palesztinában teljesíthesse. Ma azonban kötelezőknek csak az erkölcstanokat fogadhatjuk el és fentartjuk azokat a szertartásokat, melyek életünket emelkedetté, szentté teszik, de elvetjük azokat, melyek a modern czivilizáczió szokásaival és nézeteivel össze nem férnek. IV. Kijelentjük, miszerint minden mózesi és rabbiánusi ét-és egyházi törvény, a mostani kedélyi és szellemi hangulatoknak meg nem felelő befolyások alatt alkottatott, és ennél fogva azok gyakorlata nem is képes a modern zsidót egyháza iránt lelkesedéssel eltölteni. V. A modern aera kedély- és szellemi fejlődésében a zsidóság misziójának czélhoz való közeledését látjuk, mely czél abban áll, hogy béke legyen a földön az emberek közt felekezeti, faji különbség nélkül. Mi többé nem tartjuk magunkat külön nemzetnek, hanem csak egy egységes felekezetnek, minélfogva nem kívánkozunk vissza Palesztinába, és nem kívánjuk a régi kultuszt Áron fiai alatt. VI. Mi a zsidóságban haladó vallást látunk, mely képes mindig az ész követelményeihez alkalmazkodni, de emellett nagy múltúnkkal való történeti azonosságunk fentartásának szükségéről meg vagyunk győződve. Miután a zsidó vallás a kereszténység és azszlám anyavallása, tiszteljük e vallások providencziális misszióját az erkölcsi igazságnak és az egy istenség eszméjének terjesztése körül. És elismervén azt, miszerint a jelenkor emberbaráti szelleme szövetségesünk, testvéri kezet nyújtunk mindazoknak, kik az igazság és béke helyreállítása körül szolgálatot tesznek! VII. Elismerjük a zsidóság tanát a lélek halhatatlanságáról, mert ezt a tant az emberi szellem isteni természetében meggyökerezve látjuk. Ellenben visszautasítjuk a testi feltámadás és a túlvilági megtorlás (Gehenna) vagyis a pokol és paradicsomról szóló öszszes eszméket és nyilatkozatokat, továbbá bőrrel is szokot vásárra várni . ״ Bőrrel kereskedik a vén Áron. Vásárra indult két rossz szamáron, He a szamár elakadt a sáron, r S Áron sem volt a vásáron.u Vagy: ״־ Nincsen széna, nincsen abrak Édes lovam agyon csaplak, Bőrödet zsidónak adom . . . A A zsidó ruhával is kereskedik : ״ Kinek nincsen krinolinos szoknyája, . Menjen el az lezik zsidó boltjába, írja fel a vén asztalára: Hogy neki nincs krinolinos szoknyája? (Ezen dal valószínűleg Mária Terézia korában keletkezett, minthogy azon időben hazánkban igen el volt terjedve a krinolin divat). Legtöbb népdalaink, melyekben zsidó kereskedőről van szó, a pirosítót emlegetik mint legjobb forgalmi czikket : ״ Hallod-e te bátyus zsidó, Van-e nálad pirosító, Az én rózsám olyan sárga, Rámegyen száz forint ára A Vagy: ״ Zsidó, zsidó, élezik zsidó, Van-e nálad pirositó, Halvány a babám orczája, Ett fér három forint ára , Elogy mennyire fogyasztották a faluban a pirositót, bizonyítja a népdal, melyben a zsidó boltjának leégéséről van szó: ״ A szentesi utcza végén, Megégett a deszka bódé, Henne égett Iczik zsidó, S mindenféle pirositó,“ Szomorúan említi a nép a zsidó halálát, most többé nem kaphatnak pirositót. ״ Megvan még a vörös zsidó, Van is annál pirositó.“ ״ Meghalt már a vörös zsidó, Elfogyott a pirositó. “ A zsidóról egy gyászdalt manapság is lehet még hallani majd minden városban. ״ Meghalt a zsidó Nincsen már zsidó . . .״ Nem mondja már a faluban, mi van eladó ?”