Egyenlőség, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-18 / 51. szám

miták lefogják szállítatni az adókat. Végül egy elv־, társ mind efölötti elragadtatásában Fiegelnek bizal­­mat akart szavaztatni s azt ajánlotta, hogy a ki indítványát pártolja, emelje fel karját. És ime alig־ 13—14 kar emelkedett fel. Erre maga Fiegl­ izgatott­­ságtól remegő hangon ellenpróbát ajánlt és meggyő­­ződött, hogy hallgatóinak két harmadrésze egyáltalán nem viseltetik iránta bizalommal. Fiegl a bizalomnak ilyen nyilatkozatától egész leforrázva — nyomban el­­hagyta a gyűlést. — A meginterpellált képviselő válasza: Exner, udvari tanácsos, Bécs egyik kerületének reichsrathi képviselőjét, midőn kerületében beszámolóját tartotta az antiszemiták kérdőre vonták, hogy a minden kül­­földi zsidó­k utasítására vonatkozó javaslatot miért nem pártolta. Exner erre így válaszolt: »A javas­­latot az antiszemiták tették és én csak szégyenkezve lehetnék az efajta népségnek hive !“ Perczekig tartó taps volt e nyílt válaszáért jutalma. — 2850 frt jótékonyozésokra. Rapschné, szül. Kohn Fanny urhölgy, nemrég elhunyt férje, Rapsch Ignácz végakaratából a következő összege­­ket fordította jótékony czélra : a pesti izr. hitközség­­nek 500 frt, a pesti Chevra-Kadisának 500 frt, a pesti izr. fiárvaháznak 500 frt, a pesti izr. leány árvaháznak 200 frt, a sinylők házának 200 frt, a pesti izr. nő­­egyletnek 200 frt, a pesti nőegylet tápintézetének 200 frt, az orsz. gazdasszonyok egyleti árvaházának 100 frt, az evang. árvaháznak 50 frt, az I. budapesti gyermekmenhely-egyletnek 50 frt, a Deák Ferencz betegsegélyző egyletnek 50 frt, a pápai izr. hitköz­­ségnek 150 frt és a veszprémi izr. hitközségnek 150 frt. A komáromi izr. jótékony egylet a szegénysorsú iskolai gyermekeknek szánt téli ruhaneműek költségeinek fedezésére mint éven kint, úgy ez idén is gyűjtést rende­­zett, mely a gyűjtők buzgalma folytán 411 forint eredmény­nyel járt. — Ruhakiosztás Győrött. A győri izr. nőegylet buzgó és áldozatrakész elnökasszonya, dr. Lederer Simonné fáradozásai folytán a lefolyt héten 51 sze­­g­ény leánynövendéket látott el téli ruhával. A ki­­osztással egybekötött ünnepélyen a hitközségi és iskolai elöljáróság, a nőegyleti választmány teljes számban, a főrabbi, a tanítótestület s a leány­növen­­dékek voltak jelen. A főrabbi szép beszédet intézett az egylet jótéteményeiben részesültekhez, kiknek ne­­vében egy felruházott leányka mondott köszönetet. A 30 szegény iskolás fiút és pedig a felekezeti különbségtől eltekintve, látott el téli ruhával a hajós­­utczai R­e­­­c­h-féle vendéglőben egy jótékony asz­­taltársaság. Az ünnepélyt Greisle­r Albert elnök beszéddel nyitotta meg, melyben a vett jókért köszö­­netet mondott asztaltársainak. Schwarz Armin, a ״ Kedélyes ifjúság jótékony asztaltársaság­­­­nak elnöke röviden szólt a jótékonyságról. Az ünnepély vége kedélyes vacsora volt, melyen a felköszöntőkből is bőven kijutott. — Hitközségek egyesülése. Londonból jelentik, f. hó 9־ iki kelettel, hogy ott a hitközségek tervbe vett egyesülése értelmében már 10 c­ewra összeol­­vadt és elnökévé Rothschild־ lordot, alelnökévé­ pedig Montague Sámuelt választották meg. A gyűlésen, melyen az összeolvadás történt 20 d­enra volt képviselve, a kiküldöttek egyike, név szerint Berliner H. 22 imaegyesület nevében nyilatko­­zatot nyújtott be, melyek alapszabályaik értelmében el­­lenzik az egyesülést. Az ügyben egyébiránt jövő év­i január hó 16־ án Rothschild elnöklete alatt újabb meetinget tartanak. — A Ritter-féle rituális per védőjét, Rosen״­blatt József írt, ki a krakkói egyetemen eddig magántanár volt, most a büntetőjog és perjog rend­­kívüli tanárává nevezték ki ugyanezen egyetemen. — 7 évi súlyos börtönre ítélték el Kirchmaier urat, az ismert osztrák antiszemitát a katonaszabadí­ tással űzött szédelgések miatt. Ez eléggé bizonyítja, hogy nagyon sok elvtársához teljesen méltó. — Esküvő. A kecskeméti hitközség derék el­­nöke, dr. Kecsk­eméthy Lipót, városi főorvos bá­­jos leányát, H­e­­­é­n­t, dr. Fayer Gyula, az ország­­gyűlés gyorsirók irodájának egyik kitűnő tagja e hó 21 ״ én vezette oltárhoz a kecskeméti izraelita templom­­ban, mely szintg megtelt a két család tisztelőivel és jóakaróival. Kecskemét város előkelősége teljes szám­­ban volt jelen és a fővárosból is számosan vettek részt az ünnepélyen. Az esketést dr. Perl, főrabbi végezte, mely alkalommal az összes hallgatóságra nagy hatást tett, gyönyörű magyar beszédet tartott. — Az „Arany szobor“ pályázat eredményét már kihirdették, mely szerint R­ó­n­a József hitsorsosunk a IV-ik (1000) írt­ díjat nyerte el. Az Arany-szobor elkészítésével pe­­dig, a meghitt szakértők véleményétől eltérően, Strobl Lajost bízták­ meg. — A sajó­szentpéteri rabbi, Glück Izsáfc, tekin­­tély a talmud-irodalom terén, e hó 22־ én 54 éves korá­­ban meghalt. — Furcsaság. A kiewi politechnika alapszabá״ lyaiba felvették azt a tételt, hogy az intézet hallgatója zsidó nem lehet. Ez, magában véve, még nem volna furcsaság, hiszen a többi orosz főiskolában is ugyan­­csak a minimumra szállították le a felveendő zsidó hallgatók számát. Furcsa a dologban csak az, hogy a kiewi politechnikát az elhunyt II. Sándor czár emlékére zsidók alapították és alapjai is nagy­­részt zsidóktól folytak be. Ez már igazán muszka­­intézkedés! — Wolf tábornok־ ot a Besanconban állomásozó 8-ik hadtestparancsnokát, hitsorsosunkat egyik-másik lap, mint az uj franczia kabinet hadügyminiszter- je­­löltjét emlegette s bár nyomban az a biztos tudó­­sitás érkezett, hogy Logerot a 7-ik franczia had­­test parancsnoka vette át a hadügyminiszteri tárczát, a Bécsben megjelenő ״ Die Neuzeith­ez. zsidó lap vezér­­czikket szentelt, a már megc­áfolt hírnek. A német sógor egyébiránt most nem először vetette el a suly­­kot. Még csak néhány hete, hogy elsiratta a magyar­­országi zsidókat! Pedig hát a Lajthán túl is van ám min kétségbe esni! — A pozsonyi zsidóellenes zavargások ügyében — mint jelentik — jövő hó elején tartjáik meg a végtárgyalást. Ez ügyben három tekintélyes keres­­kedő is érdekelve van, kik az állítólagos rituá­­lis gyilkosságnak áldozatul esett leány elrejtését viszonh­ozták. — Salamon templomáról Dresdában felolvasást tartott W e i­s z b­a c­h tanár a »Niederwald­-emlék« törsépitője. Felolvasásában a zsidó királyság történe־ téről Saultól Salamonig, Zion várának épitésén kívül a templom­ építkezéseiről, ennek műépítészed becséről, ereklyéiről értekezett, és Salamon templomának alap,, homlok és keresztmetszésének rajzát is bemutatta. A

Next